7p

Túléli Budapest a következő öt évet is kormánytámogatás nélkül?
Milyen kapcsolatot lehet kialakítani a Fidesszel, Magyar Péterrel és Karácsony Gergellyel?
Online Klasszis Klub élőben Vitézy Dáviddal!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2024. november 13. 16:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Azoknak a termékeknek emelkedik a legjobban az ára 2021-ben, amelyeket a teljes munkaidőben adható legkisebb bér környékén keresők nagyobb arányban vásárolnak.

A szokásoktól eltérően a búcsúzó év végén nem tudtak megállapodni a munkaadói és munkavállalói szervezetek a minimálbér következő évi emeléséről, a döntés a mostani napokra maradt. Úgy tűnik, hogy nem lesz teljes konszenzus az új minimálbérről: a munkaadói oldal, valamint a munkavállalói érdekképviseletek közül többen is támogatnák a 4 százalékos emelést (ami valójában 4,1 százalékos lehet, erre később visszatérünk), ám ebbe a Magyar Szakszervezeti Szövetség nem hajlandó belemenni. Azzal érvelnek a nagyobb emelés mellett, hogy a legalacsonyabb jövedelmeket muszáj felzárkóztatni a környező országok minimálbéreinek szintjéhez. Márpedig a térségben rendre nagyobb emelésről döntöttek, mint ami nálunk közvonalazódik.

Pillanatok alatt elviszi a fizetést az áremelkedés
Pillanatok alatt elviszi a fizetést az áremelkedés

A leszakadás a többi országtól nem azért veszélyes, mert a magasabb bér reményében elvándorol a magyar munkaerő. A verseny nem ezért a munkaerőpiaci rétegért zajlik, hanem a képzett, korszerű szaktudással rendelkező dolgozókért.

Ugyanakkor a minimálbért muszáj emelni, azért, mert ezen keresztül tud hatni az állam a vállalatok bérpolitikájára. Ha a bérskála legalján nő a bér, akkor a felsőbb bérkategóriákban is emelni kell a fizetéseket, hogy ne torlódjanak a fizetések. Ez ugyanis azzal fenyeget, hogy a képzetteb alkalmazottak motiválatlanok lesznek, vagy máshol keresnek munkát, ahol nagyobb fizetést kapnak. Végső soron a cég járhat pórul azzal, ha nem figyel a munkakörökhöz rendelt bérekre.

Továbbá mivel a minimálbért viszonyítási alapnak tekintik egy sor pénzbeli kifizetés megállapítása során, már csak ezért is szükség van a legkisebb bér kiigazítására. Arra egyébként van kormányzati ígéret, hogy ezeket az ellátásokat visszamenőleg kiigazítják januártól, amint megszületik az egyezség az emelésről.

De van még egy fontos szempont a minimálbérek karbantartása mellett. Ez pedig az alapszintű megélhetés biztosítása. Ehhez kapaszkodóul szolgál(na) a szegénységi küszöb forintosítása, de erre vonatkozóan manapság nehéz adatokat találni. Ehhez mélyre kell ásni a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) számításai között. Itt azt találtuk, hogy 2019-ben havi 93 ezer forint volt ez az összeg (ami a medián ekvivalens 60 százaléka; ennél frissebb adat értelemszerűen nincs).

A minimálbér ennél nagyobb, de cikkünk szempontjából ez kevésbé fontos: amire most szeretnénk felhívni a figyelmet, az a minimálbér-emelés várható erodálódása az árak emelkedése miatt. 

Nézzük tehát, mit lehet tudni ezekről mai állás szerint. A minimálbér összege jelenleg bruttó 161 ezer forint (a garantált bérminimummal most nem foglalkozunk), amit várhatóan 4 százalékkal emelnek meg, a februári bérekkel kezdődően, amit márciusban fognak kifizetni. Van esély arra is, hogy az év közepén további 1 százalékkal emeljék a minimálbért, attól függően, hogy a kormány hajlandó-e tovább csökkenteni a szociális hozzájárulási adót a hatéves bérmegállapodásban foglaltaknak megfelelően. Ennek vannak feltételei, a reálbérnek egy meghatározott időszakban kell 6 százalékkal emelkednie, az eredeti megállapodás szerint. (De volt már arra példa, hogy a kormány ettől eltekintett.)

Januárra még a tavalyi minimálbért kapják azok, akiket erre jelentettek be, a tárgyalások elhúzódása miatt. Tehát az évből 5 hónapig kapják majd a 4 százalékkal emelt bért, amit júliustól pedig további 1 százalékkal növelnek. Bruttó összegben ez így néz ki:

  • Januárra jár a tavalyival egyező 161 000 forint
  • Február és június között a 4 százalékkal emelt összeg, 167 400 forint
  • Júliustól pedig a további 1 százalékkal emelt bér, vagyis 169 114 forint.

Ez éves átlagban 4,1 százalékos emelésnek felel meg (hiszen januárra még a tavalyival egyező összeget kapják a minimálbéresek).

Ezen a ponton érdemes vetnünk egy pillantást a KSH, valamint a Magyar Nemzeti Bank releváns elemzéseire, jelentéseire. A statisztikai hivatal éves bontásban közli az egy főre jutó éves kiadások alakulását jövedelmi decilisek szerint, a jegybank inflációs jelentéséből pedig azt tudjuk meg, hogy idén hogyan alakulnak az árak a termékek és szolgáltatások csoportjai szerint.

Érdemes előbb az árakkal kezdeni: a legutóbbi inflációs jelentésből kiszedett alábbi táblázat azt mutatja meg, hogy az MNB szerint tavalyhoz hasonlóan az élelmiszereknél idén is jelentősebb áremelkedés várható, de még ennél is nagyobb lesz a drágulás a dohányáruk, szeszes italok körében. Utóbbit elsősorban a hatósági jövedéki adó kétszeri emelése fogja idén megdobni.

Az utolsó oszlop mutatja az inflációs előrejelzéseket
Az utolsó oszlop mutatja az inflációs előrejelzéseket

A KSH egyelőre csak a 2019-es adatokat tette közzé (a 2020-asra várni kell, hisz még csak most ért véget az év), de a COICOP-főcsoportok szerinti besorolás alapján pont azok a termékkörök drágulnak legjobban idén, amelyek a legnagyobb részt tették ki az alacsonyabb jövedelműek fogyasztásában (a COICOP az EU-ban alkalmazott, a fogyasztás rendeltetésszerű felhasználása szerinti csoportosításán alapul).

A legalsó decilisekbe tartozók tehát a rendelkezésre álló jövedelmük nagyobb részét költötték ezekre az áruféleségekre, mint a tehetősebbek. S nincs okunk feltételezni, hogy ebben érdemi változást hozott 2020, főleg, hogy a koronavírus-járvány pont az alapvető áruféleségek felé terelte a forgalmat, nagyobb kiadásokat ugyanis kevesebben mertek megkockáztatni.

Az élelmiszerek esetében ez a mutató 24-31 százalék között szóródik az alsó 5 decilisnél, míg a lista éléhez, tehát a legtehetősebbek közé tartozóknál 19-26 százalék között. Ennek persze az is a magyarázata, hogy nem lehet korlátlanul vásárolni az élelmiszert, a fogyasztásnak vannak biológiai határai. Abszolút értelemben természetesen nagyobb összeget hagynak a boltokban, piacokon a magasabb jövedelmmel rendelkezők.

A két évvel ezelőtti folyamatok értékelésében ezt a folyamatot így fogalmazta meg a statisztikai hivatal: 

A fogyasztás szerkezetében is jelentősek a különbségek. Míg a lakosság leggazdagabb 20 százaléka a kiadásainak 51,1 százalékát fordította alapvető szükségleteinek kielégítésére (élelmiszerekre és alkoholmentes italokra, lakásfenntartásra és közlekedésre), addig a legszegényebb jövedelmi ötödbe tartozók esetében már 61,2 százalék volt ez az arány, költéseik között így kisebb hányadot képviselhettek az egyéb szükségleteik kielégítésére fordított összegek.

Mint a jelentésekből kiderül, a jegybank szerint idén az élelmiszereknél 4,6-4,8 százalékos lehet a drágulás, ami felette van a minimálbérek tervezett emelésének. Erre persze lehet azt mondani, hogy a tavalyi, 8-9 százalékos élelmiszer-inflációhoz képest ez még egészen moderált áremelkedés, de sokaknak az országban ez is gondot fog jelenteni. Az alacsony jövedelmű aktív háztartások mellett például a nyugdíjasoknak, akiknek a járandósága idén 3 százalékkal nőtt, mert a kormány szerint ekkora lesz az infláció 2021-ben. Ehhez jön még hozzá a 13. havi nyugdíj egy heti részlete februárban, de azzal együtt is elmondható, hogy az idősek fogyasztásában szintén meghatározó élelmiszerek drágulását ez sem fogja fedezni teljes mértékben. Pláne, hogy a jegybank - csakúgy, mint a KSH - átlagokkal számol, s azokhoz képest jelentős eltérések lehetnek (és lesznek is) a boltokban.

A dohányféléknél, szeszes italoknál pedig még ennél is jelentősebb, 11 százalék feletti lehet idén az áremelkedés üteme. Itt is azt tapasztalni, hogy míg a vékonyabb pénztárcájúak a kiadásaik 3.5-4 százalékát fordítják erre, a tehetősebbek ez alatt költenek.

Természetesen nem akarunk szószólói lenni a káros szenvedéllyel élőknek, de elvitatni sem akarjuk a jogát senkinek, hogy arra költse a pénzét, amire akarja. Pusztán rögzítettük, hogy a legkisebb fizetésért dolgozókon valószínűleg a 4 százalék körüli minimálbér-emelés sem fog segíteni, mert a megélhetésük jobban fog drágulni idén.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!