4p

Tudni szeretné, mi vár Önre 2025-ben?
Mit okoz, hogy ingatlancélra is elkölthetőek a nyugdíjmegtakarítások?
Hogyan érinti ez a piacokat, merre mennek az ingatlanárak és az épitőipari árak?
Pogátsa Zoltán, Farkas András, Nagygyörgy Tibor
és sok más kíváló szakértő ezúttal élőben osztja meg nézeteit!

Találkozzunk személyesen!

2024. november 21. 16:00 Budapest

Részletek és jelentkezés itt

Azt eddig is tudtuk, hogy a politika erős indulatokat, hangulatingadozást és érzelmi kirohanásokat is okozhat, de azt nem, hogy akár tartós vérnyomásemelkedést és szívritmuszavart is előidézhet.

Érdemes elgondolkodni, hogyha valaki erős szívdobogást és vérnyomásemelkedést tapasztal, érdemes-e a politikával foglalkoznia, ha a választások okozta bizonytalanság és stressz miatt ennyire felmegy a pumpa nála.  

A düh és az extrém stressz ugyanis végzetes szív- és érrendszeri eseményeket válthat ki az arra érzékeny emberekben.

Ilyen helyzet lehet egy politikai kampány, illetve a választások, márpedig nálunk épp egy hete ért véget az eddigi talán legnagyobb gyűlöletcunamival járó választási kampány. Ezért valószínűleg lehet abban némi igazság, hogy az április 3-i választások nem kevés embernél okozhattak olyan felfokozott állapotot, amelynek akár egészségügyi következménye is lehet(ett).

Nemek és igenek. Fotó: Depositphotos
Nemek és igenek. Fotó: Depositphotos

Erre enged következtetni a Kaliforniai, illetve a Nebraskai Egyetem kutatóinak felmérése, amely a 2016-os amerikai elnökválasztás alatt vizsgálta az embereket. A Journal of the American Heart Association című szaklapban megjelent tanulmány szerint ebben az időszakban jelentősen megnőtt a szívritmuszavarok (aritmiák) száma. Csak emlékeztetőül: a 2016-os választáson Donald Trump győzedelmeskedett.

2436 felnőtt szívritmusát hasonlították össze, átlagos életkoruk közel 71 év volt, hat héttel a 2016-os választások előtt két héttel és négy héttel azután. Ez volt az első tanulmány, amely azt vizsgálja, hogy egy stresszes választás kiválthat-e potenciálisan életveszélyes szituációt olyan betegeknél, akiknél pacemakert ültettek be korábban, vagy, akiknél eleve magasabb a vérnyomásuk.

Azt találták, hogy 77 százalékkal megnőtt az olyan időszakok kockázata, amikor a szív túl gyorsan, túl lassan vagy szabálytalanul ver; 82 százalékkal megnövekedett a pitvari aritmiák kockázata (kóros ritmusok, amelyek a szív felső kamráiban kezdődnek); és 60 százalékkal megugrott a kamrai aritmiák kockázata (a szív alsó kamráit érintő kóros ritmusok, amelyek szívmegálláshoz vezethetnek).

De emelkedett egyes szívritmuszavar-típusok bekövetkezésének kockázataránya is:

  • a pitvarfibrilláció 1,5-szeresére,
  • a szupraventrikuláris tahikardia 3,7-szeresére,
  • a nem tartós kamrai tahikardia 1,7-szeresére.

A tanulmány szerint nőtt a napi pitvarfibrilláció terhelése is, mert szabálytalan és gyakran gyors szívverést is találtunk, ami azt jelenti, hogy a betegek naponta több időt töltöttek politikával a választások alatt. Ez azért fontos, mert növelheti a vérrögök, a stroke és más szívvel kapcsolatos szövődmények kockázatát.

Ugyanakkor nem találtak statisztikailag jelentős összefüggést a nem, a rassz/etnikai hovatartozás, a szívritmusszabályzó típusa, a 65 év feletti életkor, a magas vérnyomás, a koszorúér-betegség, a szívelégtelenség, a politikai hovatartozás, illetve az egyéni politikai hovatartozás és a megyei választási eredmények közötti összhang tekintetében. Azaz a politikán bárki képes annyira felhúzni magát, hogy már az egészségére káros hatással legyen.

A reprezentatív kutatásban résztvevők közül:

  • 11,5 százalék mondta azt, hogy a politika ártott a (testi) egészségének,
  • 31,8 százalékot felidegesített, ha a hírekben a sajátjával ellentétes véleményekkel találkozott,
  • 29,3 százalék dühbe gurult politikai fejlemények miatt,
  • 20 százalék számolt be arról, hogy az ellentétes politikai vélemény miatt megromlott egy barátsága,
  • 22,1 százalék pedig úgy ítélte meg, hogy túl sokat foglalkozik azzal, ki győz.

"Az emberek húsz százalékánál tették tönkre a baráti kapcsolatokat a politikai nézeteltérések, és közülük minden ötödik számolt be fáradtságról. A reprezentatív mintában szereplő emberek 4 százaléka vallotta be, hogy voltak öngyilkossági gondolatai a politika miatt” – mondta Kevint Smith nebraskai politológus, a tanulmány társszerzője,

aki szerint a politikai stressz valóban befolyásolhatja negatívan az életünket. A a tanulmány szerint ez leginkább azoknál a válaszadóknál jelent meg, akik a politikai spektrum bal oldalának tartották magukat.

A tanulmány készítői most a 2020-as amerikai elnökválasztás körüli stresszt és szívvel kapcsolatos események kapcsolatát elemzik a felnőttek országos mintájából származó adatok felhasználásával, tehát minden bizonnyal hamarosan napvilágot lát legújab vizsgálatuk a témában.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!