4p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Azt eddig is tudtuk, hogy a politika erős indulatokat, hangulatingadozást és érzelmi kirohanásokat is okozhat, de azt nem, hogy akár tartós vérnyomásemelkedést és szívritmuszavart is előidézhet.

Érdemes elgondolkodni, hogyha valaki erős szívdobogást és vérnyomásemelkedést tapasztal, érdemes-e a politikával foglalkoznia, ha a választások okozta bizonytalanság és stressz miatt ennyire felmegy a pumpa nála.  

A düh és az extrém stressz ugyanis végzetes szív- és érrendszeri eseményeket válthat ki az arra érzékeny emberekben.

Ilyen helyzet lehet egy politikai kampány, illetve a választások, márpedig nálunk épp egy hete ért véget az eddigi talán legnagyobb gyűlöletcunamival járó választási kampány. Ezért valószínűleg lehet abban némi igazság, hogy az április 3-i választások nem kevés embernél okozhattak olyan felfokozott állapotot, amelynek akár egészségügyi következménye is lehet(ett).

Nemek és igenek. Fotó: Depositphotos
Nemek és igenek. Fotó: Depositphotos

Erre enged következtetni a Kaliforniai, illetve a Nebraskai Egyetem kutatóinak felmérése, amely a 2016-os amerikai elnökválasztás alatt vizsgálta az embereket. A Journal of the American Heart Association című szaklapban megjelent tanulmány szerint ebben az időszakban jelentősen megnőtt a szívritmuszavarok (aritmiák) száma. Csak emlékeztetőül: a 2016-os választáson Donald Trump győzedelmeskedett.

2436 felnőtt szívritmusát hasonlították össze, átlagos életkoruk közel 71 év volt, hat héttel a 2016-os választások előtt két héttel és négy héttel azután. Ez volt az első tanulmány, amely azt vizsgálja, hogy egy stresszes választás kiválthat-e potenciálisan életveszélyes szituációt olyan betegeknél, akiknél pacemakert ültettek be korábban, vagy, akiknél eleve magasabb a vérnyomásuk.

Azt találták, hogy 77 százalékkal megnőtt az olyan időszakok kockázata, amikor a szív túl gyorsan, túl lassan vagy szabálytalanul ver; 82 százalékkal megnövekedett a pitvari aritmiák kockázata (kóros ritmusok, amelyek a szív felső kamráiban kezdődnek); és 60 százalékkal megugrott a kamrai aritmiák kockázata (a szív alsó kamráit érintő kóros ritmusok, amelyek szívmegálláshoz vezethetnek).

De emelkedett egyes szívritmuszavar-típusok bekövetkezésének kockázataránya is:

  • a pitvarfibrilláció 1,5-szeresére,
  • a szupraventrikuláris tahikardia 3,7-szeresére,
  • a nem tartós kamrai tahikardia 1,7-szeresére.

A tanulmány szerint nőtt a napi pitvarfibrilláció terhelése is, mert szabálytalan és gyakran gyors szívverést is találtunk, ami azt jelenti, hogy a betegek naponta több időt töltöttek politikával a választások alatt. Ez azért fontos, mert növelheti a vérrögök, a stroke és más szívvel kapcsolatos szövődmények kockázatát.

Ugyanakkor nem találtak statisztikailag jelentős összefüggést a nem, a rassz/etnikai hovatartozás, a szívritmusszabályzó típusa, a 65 év feletti életkor, a magas vérnyomás, a koszorúér-betegség, a szívelégtelenség, a politikai hovatartozás, illetve az egyéni politikai hovatartozás és a megyei választási eredmények közötti összhang tekintetében. Azaz a politikán bárki képes annyira felhúzni magát, hogy már az egészségére káros hatással legyen.

A reprezentatív kutatásban résztvevők közül:

  • 11,5 százalék mondta azt, hogy a politika ártott a (testi) egészségének,
  • 31,8 százalékot felidegesített, ha a hírekben a sajátjával ellentétes véleményekkel találkozott,
  • 29,3 százalék dühbe gurult politikai fejlemények miatt,
  • 20 százalék számolt be arról, hogy az ellentétes politikai vélemény miatt megromlott egy barátsága,
  • 22,1 százalék pedig úgy ítélte meg, hogy túl sokat foglalkozik azzal, ki győz.

"Az emberek húsz százalékánál tették tönkre a baráti kapcsolatokat a politikai nézeteltérések, és közülük minden ötödik számolt be fáradtságról. A reprezentatív mintában szereplő emberek 4 százaléka vallotta be, hogy voltak öngyilkossági gondolatai a politika miatt” – mondta Kevint Smith nebraskai politológus, a tanulmány társszerzője,

aki szerint a politikai stressz valóban befolyásolhatja negatívan az életünket. A a tanulmány szerint ez leginkább azoknál a válaszadóknál jelent meg, akik a politikai spektrum bal oldalának tartották magukat.

A tanulmány készítői most a 2020-as amerikai elnökválasztás körüli stresszt és szívvel kapcsolatos események kapcsolatát elemzik a felnőttek országos mintájából származó adatok felhasználásával, tehát minden bizonnyal hamarosan napvilágot lát legújab vizsgálatuk a témában.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!