Melyik szakterületen a legnagyobb a mérnökhiány?
Erre nem könnyű válaszolni, mert ez iparáganként és földrajzi lokációnként is változik. Szerencsére van átjárás a mérnöki területek között, mint például a gépész-mechatronikai-villamos mérnök. Ennek ellenére alapvető a mérnökök hiánya. Egy korábbi felmérésünk szerint több mint tízezer mérnök hiányzik a gazdaságból és ez várhatóan csak növekedni fog az ország fejlődésével és a demográfia alakulása miatt.
Nyilván a külföldre vándorlásuk is csak rátesz egy lapáttal erre. Mely szakterületről akarnak a legtöbben külföldre menni?
Elsősorban a high-tech területek vonzzák a legjobb mérnökeinket, mert itthon ugyan vannak ilyen munkakörök, de arányuk igen szerény, összehasonlítva a nyugat-európai lehetőségekkel. Itt nincs kivétel, minden mérnöki terület érintett lehet.
Mekkora fizetésért maradnának itthon a frissen végzettek és mennyit keresnek a 10 és mennyit a 30 éve a pályán lévők? Milyen juttatási rendszerek élnek a vállalatoknál a fizetésen kívül?
Ma már egy jó képességű kezdő mérnök 600 000 forint alatt nem is vállal munkát, de speciális tudás birtokában ez még több lehet. Idővel és főleg a szakmai fejlődéssel a fizetés könnyen meghaladhatja az egymilliót. Aki 30 éve pályán van, az vagy egy terület kimagaslóan jó ismerője, vagy vezetői pozícióba került, ahol a bérek kétmillió környékén szórhatnak. Hogy mit értékel a mérnök, mint külön juttatást, az nagyban függ az élethelyzetétől. A fiatalokat érdekli a lakhatási támogatás, hiszen ez az egyik legégetőbb kérdés számukra, de ugyanúgy fontos nekik a kiszámítható munka/magánélet arány, hiszen nem csak dolgozni, élni is akarnak. Az idősebb kollégákat motiválhatja a több szabadság, a nyugdíj-előtakarékosság és az egészséggel kapcsolatos szűrések és szolgáltatások.
Fotó: EJMSZ
Van egyáltalán hajlandósága a fiataloknak az országon belüli mobilitásra? Mitől függ ez leginkább?
Érdekes módon előbb indulnak a mérnökök külföldre, mint az ország másik sarkába. Persze vannak kivételek is. Egy-egy cég kimagasló márkája és a hozzá kapcsolódó előnyös juttatási csomag azért be tudja indítani az országon belüli vándorlást. De itt a lakhatás és az esetleges család beilleszkedési lehetőségei is döntő szerepet játszanak.
Van-e esély a nyilván főleg kelet-európai vagy ázsiai bevándorlókból „igazolni” képzett mérnököket vagy nekik is a Nyugat a cél?
Én kevés példát látok arra, hogy aki keletről elindul, az itt, hazánkban állna meg. Korábban ez inkább jellemző volt, de ma már az egységes EU miatt ez ritka.
Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) szerint javítani kell az együttműködést a szakma és az egyetemek között, mert még mindig túl sok az elmélet. Mennyire rossz ez most, ha ez így felmerült? Hol tart a továbbképzés?
Az egyetemekről kikerülők gyakorlati felkészültsége valóban nem elégséges. Több idő kell nekik, míg a tevékenységük „termőre” fordul. Ezen igyekezett segíteni a duális képzés, de nem hozott átütő sikert. Nagyon túlterheli a hallgatókat és hatalmas erőforrást köt le cégeknél. Egy kisebb vállalat ezért inkább el sem kezdi. Sokat javíthatna ezen az úgynevezett kooperációs képzés. Ezt a metodikát még anno a Kandó Kálmán Főiskola dolgozta ki és igen sikeres is volt, de később nem kapott elég törvényi támogatást. Talán ma már belátják a döntéshozók és tesznek lépéseket ennek a sikeres módszernek az elterjesztésére. Itt az a lényeg, hogy csak a képzés utolsó szakaszában kerülnek ki a hallgatók cégekhez, amikor már értelmes és színvonalas munkát tudnak végezni. Ez mind a két fél számára előnyösebb. Sajnálatos viszont, hogy a mérnöktovábbképzések szinte csak elméleti síkon futnak, a gyakorlati képzéseket maguk a cégek tudják adni a saját munkatársaiknak, de erre alig van állami támogatás.
Mennyire érett a digitális eszközrendszer elsajátítása és beépítése a mindennapi mérnöki munkába? Behatolt már a mesterséges intelligencia vagy a kiterjesztett valóság?
A mesterséges intelligencia (MI) alkalmazása kezd általánossá válni, főleg a fiatalabb generációnál. Viszont nem szabad átesni a ló túlsó oldalára. Fontos kiemelni, hogy az MI nem veszi el a mérnökök munkáját, sokkal inkább jelentősen átalakítja: a rutinfeladatokat átveszi, tehermentesíti a mérnököt, de a kreativitást még egy jó ideig nem tudja biztosítani.
A klímaválsággal összefüggésben mekkora a lemaradásunk a környezetvédelmi mérnökség területén?
A lemaradásunk nem a mérnökök tudásán múlik. Itt a politikai akarat a legnagyobb hátráltató. Szeretném ezt egy példával megvilágítani: Az autópályákon ott van a VEDA-rendszer. Ha ezekkel nem csak a pillanatnyi áthaladási sebességet mérnénk, hanem két kapu közötti átlagsebességet, akkor nem lenne értelme a 200 kilométer/órás száguldozásnak, ami jelentős és felesleges CO2-kibocsátást takarítana meg, és ajándékba kapnánk a közlekedés biztonságának javulását. Ez ma nem műszaki, csak kormányzati akarat kérdése.
