Szakértők szerint Kína elkötelezett gazdasági és politikai támogatása Oroszország irányába kétségessé vált, miután Peking tartózkodott az ENSZ biztonsági tanácsának ülésén azzal kapcsolatban, hogy szükséges-e elítélni Ukrajna orosz invázióját, vagyis nem szavazott "nem"-mel, ahogy azt várható lett volna, ha Oroszországot teljes támogatásáról akarja biztosítani. Így tett egyébként India és az Egyesült Arab Emirátusok is.
Mindez Kína részéről az elbizonytalanodás jele is lehet: nem biztos, hogy továbbra is Putyin elkötelezett támogatója marad. Ennek oka az is lehet, hogy az orosz elnök tevékenysége a világgazdaság széthullását eredményezheti, ami Kínának legkevésbé sem kedvező, jegyzi meg Patrick Wintour, a The Guardian kommentátora.
Emlékezhetünk továbbá, hogy kínai diplomaták figyelmeztettek leginkább arra, hogy szükségtelen pánikot kelteni egy esetleges ukrán invázióval kapcsolatban, ezzel pedig nem csak önmagukat hiteltelenítették el bizonyos mértékig, hanem saját állampolgáraikat is magukra hagyták egy válságos helyzetben. Kína a jelenlegi világrendből sokat profitál, és egy esetleges bizonytalanság igencsak kellemetlen volna neki. Oroszország elvágása a Swift-rendszertől, bár hosszú távon akár pozitív következményekkel is járhat rájuk nézve, rövid távon komoly fennakadásokat okozhat.
Kölcsönös függésben - de meddig?
Wintour szerint 10 év alatt Európa független lehet az orosz olajtól, Oroszország pedig emiatt komoly gazdasági függésbe került Kínától. A függés jelenleg kölcsönös, hiszen Kínának szüksége van az orosz kőolajra, az ukrán háború miatt pedig Oroszország gazdasági helyzetének letéteményese a kínai támogatás.
Az AidData felmérése szerint Oroszország 2000 és 2017 között több mint 151 milliárd dollár értékben kapott hitelt Kínától, ezek jelentős részét az olajexportból származó jövőbeli bevételekkel fedezi, mutatott rá a vg.hu. A kétoldalú kereskedelem 2021-ben 140 milliárd dollárt érhetett el az újság beszámolója szerint.
Emellett említeni kell a két ország között köttetett megállapodásokat, amelyek a közelmúltból származnak: az orosz Gazprom és a kínai CNPC olajvállalat új gázszállítási útvonalról egyezett meg, a Power of Siberia vezetéket várhatóan 2025-ben optimalizálják. Oroszország vezető olajtermelője, a Rosznyeft Kína teljes keresletének 7 százalékát fedezi, és szintén februárban állapodtak meg abban, hogy a cég 10 éven keresztül 100 millió tonna olajat szállít Kínába Kazahsztánon keresztül. A harmadik közös projekt egy Mongólián keresztül futó gázvezeték, a megállapodás még nem történt meg, de kilátásban van. Nyilvánvaló, hogy a gazdasági szálak elvágása mindkét ország számára fájdalmas lenne, kérdés, hogy Kína visszavonulása az együttműködésből csak a nyugati gondolkodók „wishful thinking”-je, vagy a közeljövőben realitássá válik. Az ukrán háború és az azt követő világrend sorsa ezen is múlni fog.
