TÁMOGASSA A FÜGGETLEN, MINŐSÉGI ÚJSÁGÍRÁST, TÁMOGASSON MINKET!
Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


		
	
	


	
	

Ezt találgatja fél Budapest. Nagy Márton lemondása annyira váratlan volt, hogy forrásaink szerint arról még a közvetlen kollégái is csak a jegybanki közleményből értesültek. A távozás módja, időzítése, körülményei arra utalnak, hogy nem előre megtervezett lépésről van szó. A piacon viszont már előretekintenek, azt találgatják, vajon ki lehet a végleges utód, s ami ennél lényegesebb: változik-e a monetáris politika. A forint mindenesetre nem rezdült meg a hírre.

Ritkán mozgatja meg a hazai közvéleményt egy olyan közlemény mint amit a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ma reggel 9 után tett ki a honlapjára, “Személyi és hatásköri változások a jegybanknál” címmel. A bejelentés első mondata ugyanis arról tájékoztatott, hogy “A Magyar Nemzeti Bank monetáris politikáért, pénzügyi stabilitásért és hitelösztönzésért felelős alelnöke Nagy Márton - más fontos vezetői megbízatása miatt - a mai napon lemondott alelnöki tisztségéről”.

Nagy Márton, az MNB leköszönő alelnöke Nagy Márton, az MNB leköszönő alelnöke

Azonnal megindultak a telefonálgatások, mi történhetett, miért távozott Nagy Márton? Aki emblematikus figurája volt a hazai monetáris politikának. Ő volt az, aki a Matolcsy György tavaly márciusban megkezdett második ciklusát követően visszahozott, a negyedévente esedékes inflációs jelentést elfogadó monetáris tanácsi ülés utáni sajtótájékoztatókat tartotta, s a koronavírus-járvány negatív hatásainak kezelésére a gazdaságba juttatott 3 ezer milliárd forintos friss pénzt tartalmazó csomag monetáris politikai intézkedéseit is ő ismertette. 

Miért pont most?

Ez már elvezet a következő kérdéshez: miért pont most vette a kalapját Nagy Márton, amikor még javában benne vagyunk a válságkezelésben, még fontos döntések állnak az MNB előtt. Hogy csak egyet említsünk: rövidesen a május 4-én elindított, 1300 milliárd forint keretösszegű állampapír- és jelzáloglevél-vásárlási program folytatásáról kell határozni - ennek részleteit is a most távozott alelnök magyarázta el a sajtónak.

Ezért is tűnt úgy a kívülállók számára, hogy Nagy Mártonnak még bőven vannak feladatai, esze ágában sincs azokat félbehagyni és egy “más, fontos vezetői megbízatás”-ra rábólintani. De nemcsak a külső szemlélődők érezték így, forrásaink szerint még az alelnök közvetlen kollégáit is meglepte a hír, ők is a jegybank közleményéből értesültek főnökük lépéséről. Igaz, ez még nem jelent semmit, hiszen Nagy Mártont ismerői zárkózott, magának való emberként festik le őt, “aki még a barátait sem mindig hívja vissza”, illetve “titkolózós”.

Miért így?

Így még az is elképzelhető, hogy egy előre megtervezett lépésről volt szó. Ennek azonban ellentmondani látszanak a körülmények. Egy ilyen magas, felelősségteljes pozícióban lévő személy távozásának ténye a protokoll szerint nem így, egyik pillanatról a másikra szokott nyilvánosságra kerülni. Különösen egy jegybanknál, ahol az elnökkel és alelnökökkel kapcsolatos hírek árfolyammozgató tényezők, különösen, ha az a bizonyos alelnök a monetáris politika viteléért felel. Ebből kifolyólag is, amennyiben nem a mandátuma lejárta előtt távozik az illető - Nagy Mártonnak még több mint egy éve volt a hatéves, 2015. szeptember 1-jétől tartó megbízatásából -, akkor azt nem egy közleményben, hanem egy sajtótájékoztatón szokták bejelenteni, megnevezve egyúttal az utódját, nem egyszer kihangsúlyozva, hogy a monetáris politika iránya nem változik - ez nagyon fontos üzenet a piacnak. 

Most viszont egyik sem történt meg. Az MNB közleményében csak az szerepelt, hogy a Nagy Márton által felügyelt területeket elosztották Virág Barnabás - Nagy Márton tulajdonképpeni helyettese - és Patai Mihály alelnök között. Virág veszi át a monetáris politikáért, pénzügyi stabilitásért és hitelösztönzésért felelős alelnökség irányítását, de csak átmeneti jelleggel. Ez is arra utal, hogy az MNB vezetőségét teljesen váratlanul érte Nagy Márton lépése.

Ki kezdeményezte a szakítást?

Már ha ezt valóban ő kezdeményezte, hiszen vannak, akik azt sem tartják kizártnak, hogy a szakítást az elnök, Matolcsy György forszírozta. Kétségtelen, kettejük között nem is olyan régen már majdnem kenyértörésre került sor. Méghozzá nagyjából négy éve, amikor állítólag Nagy Márton egyre több helyen, s ami a lényeg, Orbán Viktor közvetlen környezetében ejtette el, ha Matolcsy más megbízatást kapna, akkor ő készen állna eggyel feljebb lépni. Ez megrengethette az elnök bizalmát, olyannyira, hogy a frontvonalból egy időre hátrébb tette Nagy Mártont, megnyirbálta hatáskörét, az addig a sajtóval sűrűn kapcsolatot tartó alelnök hosszú hónapokra “eltűnt”. Emiatt Nagy tapogatózni is kezdett, hová mehetne, úgy tudjuk, az OTP-hez is bekopogott. 

Végül maradt és egy viszonylag hosszabb kényszerszünetet követően ismét szerepelni kezdett. Különösen 2019 márciusától, amikor - mint már említettük - visszahozták a monetáris tanácsi ülések utáni sajtótájékoztatókat, igaz, nem havi rendszerességgel, hanem csak háromhavonta, a negyedévente frissített inflációs jelentés kiadása apropóján. Az első ilyen alkalommal még a második hatéves mandátumát kezdett Matolcsy is megjelent, utána azonban már Nagy Mártonnak adta át a pálcát.

Mi lehetett a probléma?

Arról megoszlanak a vélemények, hogy ezúttal min kaphattak össze a felek. A kívüllállók számára sikeresnek tűntek az MNB válságkezelő intézkedései, még a legkritikusabbak is megjegyezték, hogy a jegybank jóval többet tett a fiskális politikánál, amely csak átcsoportosításokat hajtott végre, friss pénzt azonban gyakorlatilag nem áramoltatott a gazdaságba, szemben a jegybankkal.

Ugyanakkor megkeresésünkre egyesek felidézték, hogy a korábbi inflációs jelentések elfogadásakor már mutatkoztak repedések a döntéshozók célfüggvényei között. 

Állítólag Nagy Márton túlzott kreativitása okozott gondot, ahogy egyik forrásunk fogalmazott: “kicsit túltolta, annyi újabb és újabb eszközt vetett be a javaslatára az MNB, hogy azokban már szinte senki nem igazodott el”. Ám ahhoz, hogy pontosan milyen nézeteltérések idézhették elő az alelnök lelépését, legfeljebb június 23-án, a következő inflációs jelentés publikálása után kaphatunk fogódzót. 

Ki lehet az utód, változik-e a monetáris politika?

A piacon is már előretekintenek, arra kíváncsiak, vajon ki lehet Nagy Márton utódja, s ő milyen monetáris politikát vezényelhet le. Egyelőre két nevet hallottunk. Barcza Györgyét, aki tavaly júliusban mondott le az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatói tisztéről, hogy az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) igazgatóságának Magyarországot, Szlovákiát, Csehországot, Horvátországot és Grúziát képviselő tagja legyen. Mellette szól, hogy róla már korábban rebesgették, hogy a monetáris tanács tagja lehet, végül azonban erre nem került sor. A másik verzió Bártfai-Mager Andrea visszatérése. A nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter ugyanis 2011-2016 között már volt MNB-alkalmazott, a Monetáris Tanács tagja.

Ugyanakkor az sem kizárt, hogy Matolcsy végül belülről oldja meg az utódlást. Alkalmas személy ugyanis lenne Nagy Márton irányvonalának a folytatására, mivel ahogy forrásaink fogalmaztak, a csapatában “van még hasonlóan kreatív elme”. Ez egyúttal a jelenlegi monetáris politika folytatását jelenthetné. Ám, ha az irányvonalban való eltérés vezetett Nagy Márton távozásához, akkor nehéz elképzelni, hogy minden menne tovább a maga útján. 

Mindenesetre a forint árfolyamában a jövőt illető bizonytalanság ma nem érződött. Az euróval szemben ugyan az alelnök távozásáról kiadott jegybanki közleményt követően valamelyest gyengült, de annak 0,3 százalékos mértéke ingerküszöb alattinak tekinthető. Ráadásul késő délutánra még onnan is visszakapaszkodott a kurzus a bejelentés előtti szintre.

Hová megy Nagy Márton?

Biztosan senki nem tudja megmondani, hogy mi lehet az a más fontos vezetői megbízatás, amit Nagy Márton elcserél az MNB-alelnöki poszttal. Ha egyáltalán létezik ilyen és nem csak a vezetők közötti vita elkenésének céljából került be ez a kommunikációs fordulat a közleménybe. Mindenesetre elsőre a spekulálók döntő többsége a Budapest Bank, az MKB és a Takarékbank egyesülésével létrejövő megabank vezérigazgatói székét vizionálják Nagynak. Ez ellen két dolog szól: az egyik, hogy e fúzió akár évekig is eltarthat, igaz, lenne annak értelme, hogy már a relatíve első kapavágásokban - merthogy az informatikai rendszereik szinkronizálásába már belevágtak a felek - is tevékenyen szerepet vállaljon az új vezető. A másik ellenérv azonban nyomósabbnak tűnik: ismerve Vida József ambícióit és politikai kapcsolatait, Mészáros Lőrinchez fűződő barátságát, nehezen elképzelhető, hogy kiengedné a kormányrudat a kezéből (erre utal az is, hogy az egyesülést előkészítő pénzügyi holdingnak is ő lesz a feje).

Az Ön bizalma a mi tőkénk

Az mfor.hu hiteles, megbízható és egyedi információt kínál, most, a válság alatt, és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes hírekkel es elemzésekkel segítjük a mindennapi tájékozódást, a gazdasági döntéseket. Ez rengeteg időt, utánajárást, ellenőrzést igényel, ami sok pénzbe is kerül - ezért kérjük az Ön segítségét. Kérjük, TÁMOGASSA a független, tényeken alapuló minőségi újságírást, a klasszikus független angolszász újságírói hagyomány folytatását, ahol a tények és a vélemények nem keverednek.

Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: az Erste Bank személyi kölcsöne 32 418 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. A Cetelemnél 32 738 forint, a K&H-nál pedig 33 912 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.