3,7-ről indult, 8,3-on landolt. A vájtfülűek (és -szeműek) valószínűleg máris rávágják, az Orbán-kormány 2026. évi GDP-arányos költségvetésihiány-céljáról van szó. A hatalmas túllövésből a május közepén hivatalba lépett Tisza-kabinet már faragott, de még így sem valószínű, hogy 7,5 százaléknál alacsonyabb lehet a deficit. Legalábbis a jelen állás szerint. Az új kormány ugyanis már a megalakulása után egyértelművé tette, hogy legkésőbb a nyár végéig pótköltségvetést készít, ami esetleg változtathat az arányokon.
Ennek ideje látszik elérkezni azzal, hogy Kármán András a négynapos hosszú hétvégén kiposztolta: „Célegyenesbe fordultunk, már ami az augusztus végi határidős feladatainkat illeti”. Márpedig ez nemcsak az európai uniós források elnyeréséhez szükséges kötelezettségek teljesítésére vonatkozhat, hanem a pótköltségvetésre.
Hogy aztán ebben mi szerepelhet, azt per pillanat legfeljebb a Költségvetési Tanács tudhatja, amely a Világgazdaság értesülése szerint hétfőn délutánra hívta össze ülését, hogy megvitassa a kormány terveit.
Ugyanez az újság azt írja:
300 milliárd forintos megszorítás jöhet, ami az egészségügyet, az oktatást és a közlekedést érintheti. Vagyis pont azt a három területet, amelyet kiemelten támogatandónak tart a Tisza-kormány, ezért is nehéz elképzelni, hogy éppen ezektől vonna el forrást – jelentette ki főszerkesztőnk, Csabai Károly a Trend FM hétfő délelőtti műsorában.
Kedden azonban már első kézből kaphatunk információt, lévén, hogy délután 1 órára a Pénzügyminisztérium sajtótájékoztatót hívott össze, amelyen Kármán András mellett részt vesz az államtitkára, Barabás Gyula is, valamint az Államadósság Kezelő Központ új vezérigazgatója, Tardos Gergely. A sajtótájékoztató témája: A valóság költségvetése, Magyarország 2026. évi központi költségvetéséről szóló törvény módosítása.
A Trend FM hétfő délelőtti műsorának első részében arról esett szó, hogy mekkorát vághat a jelenleg 5,75 százalékos jegybanki alapkamaton a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa a kedden esedékes ülésén. 25 bázispontot, amennyi következik a Varga Mihály MNB-elnök által június végén meghirdetett mini kamatcsökkentési ciklusból – így ezt tartja valószínűnek az Mfor Elemzői Konszenzus is –, vagy esetleg a közel tíz éve nem látott alacsony infláció és az utóbbi évekhez képest stabilan erősebb forint láttán nagyobbat?
A beszélgetést itt lehet meghallgatni. A műsorvezető M. Szűcs Péter.
(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)
