Szokás szerint a kamatdöntés után egy órával Virág Barnabás, az MNB alelnöke számol be a Monetáris Tanács ülésének főbb megállapításairól.
Nem győzte meg az MNB alelnöke a piacot - gyengült a forint!
Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris politikáért felelős alelnöke avat be abba, miért csökkentette a Monetáris Tanács 25 bázisponttal, 6,75 százalékra a jegybanki alapkamatot, egyúttal felvázolhatja a kilátásokat.
Gyengülő forint
Közel egy egységgel kell többet fizetni az euróért, mint a 25 bázispontos kamatcsökkentés 14 órás bejelentése előtt.
Kezdünk
Virág Barnabás belekezd a sajtótájékoztatójába.
A 3 százalékos inflációból nem engednek!
Továbbra is a szigorú monetáris politika a kulcs a 3 százalékos inflációs cél elérésben.
Az új szakasz megerősítve
Virág emlékeztetett arra, hogy továbbra is a tartás és a kis mértékű kamatcsökkentés között döntenek. Még további 1-2 lazítást tartanak elképzelhetőnek, összhangban az elemzők várakozásaival.
A külső egyensúlyi folyamatok kedvezőek, a globális kockázatvállalási hajlandóság nőtt, míg a Fed szeptemberi kamatcsökkentésének esélye nőtt. A mai 25 bázispontos MNB-kamatvágást a költségvetési hiány mérséklésére tett intézkedések megjelenése is megalapozta.
Nem dőlhetnek hátra, megfontolt monetáris politikai döntések indokoltak - hangsúlyozta az alelnök.
Kedvezőbb nemzetközi környezet
Az eurózónában és az Egyesült Államokban is csökkent az infláció júniusban. Ám a globális kockázati hangulat változatlanul volatilis, bár az európai parlamenti választások után mérséklődtek a felárak. Az is kedvező, hogy az előző kamatdöntés óta csökkentek a gáz- és olajárak.
Magasabb inflációs várakozások
Virág megismételte, hogy a hazai infláció az év második felében is a toleranciasáv felső széle, azaz 4 százalék körül alakulhat. Bár az inflációs várakozások lényegesen magasabb átárazásokra vonatkoznak, az MNB ezt nem osztja.
Figyelmeztető, hogy júniusban megállt a szezonális hatásoktól megtisztított maginfláció csökkenése. Valamint az is, hogy a piaci szolgáltatások dezinflációja változatlanul lassú.
Értékelik a költségvetésihiány-csökkentő szándékot
Az sem éppen jó hír, hogy a visszafogott európai konjunktúra egyre inkább érezteti hatását. Ugyanakkor a folyó fizetési mérleg többlete az év első öt hónapjában közel 4 milliárd euró volt, amire nem igazán volt még példa. Miközben a magyar és lengyel hozamfelár közötti különbség is mérséklődött, amiben a költségvetési hiány csökkentésének kormányzati szándéka játszik közre.
A költségvetés GDP-arányos hiánya az idén 0,6, jövőre 0,7 százalékponttal mérséklődhet.
Mit hoz a jövő?
Az MNB továbbra is körültekintően és adatvezérelt megközelítést tart indokoltnak.
Virág nem győzi hangsúlyozni, hogy fegyelmezett és szigorú monetáris politika szükséges a 3 százalékos inflációs cél fenntartható eléréséhez.
Egyhangú volt a kamatdöntés, de...
Az MNB alelnökének közlése szerint több tanácstag érvelt amellett, hogy ne változzon az alapkamat, mások pedig azért kardoskodott, hogy adatvezérelt legyen a döntés, ám a végén egyhangúan határoztak a 25 bázispontos csökkentés mellett.
Már 391 forintnál az euró
Úgy tűnik, a piac nem értékeli, hogy a júniusi közléssel szemben most az MNB mégis kamatot csökkentett. A döntés bejelentése előtt a forint az euróval szemben még a 390-es szint környékén tartózkodott, Virág sajtótájékoztatója előtt már 390,7-nél, a magyarázatok elhangzása után pedig 391 fölé ment.
További árfolyamokért kattintson laptársunk, a Privátbankár árfolyamfigyelőjére! >>
6,25 százalék alá nem mennek
Virág többször is elmondta, hogy az idén legfeljebb 1-2 kamatcsökkentésre kerülhet sor, amelyek eredményeként a jegybanki irányadó ráta 2024 végén 6,25 vagy 6,5 százalék lehet, attól függően hány vágásra kerül még sor.
Folyt. köv. egy hónap múlva
Véget ért Virág Barnabás sajtótájékoztatója.
A Monetáris Tanács következő ülésére augusztus 27-én, kedden kerül sor.
