December 13-án Müller Cecília országos tisztfőorvos a köztévén jelentette be, hogy Magyarországon is megjelent a koronavírus legújabb mutánsa, az omikron variáns. Egy házaspárnál regisztrálták a fertőzést, akik az elmúlt időben nem jártak külföldön. Egyiküknél enyhék a tünetek, míg másikuknál súlyosabbak, őt kórházban kezelik. Azóta nem érkezett újabb információ arról, hogy az elmúlt két napban találtak-e újabb omikron-fertőzőtteket, a mai koronavirus.gov.hu-n megjelent statisztikai adatokban sem térnek ki erre.
Mindeközben már laboratóriumi kísérletek igazolják, hogy az omikron körülbelül 70-szer gyorsabban szaporodik, mint az eredeti alfa és delta változat. A hörgőkből, a légcsőből a tüdőbe vezető fő csövekből vett szövetminták épp arra adnak választ, miért terjed minden eddiginél gyorsabban az omikron.
A Hongkongi Egyetem kutatócsoportjának tanulmánya megállapítja, hogy az új variáns 10-szer lassabban nő a tüdőszövetben, ami a szerzők szerint arra utal, hogy a betegség kevésbé súlyos – áll a Guardian cikkében.
Ugyanakkor Michael Chan Chi-wai, aki a vizsgálatot vezette, azt mondja, hogy az eredményt óvatosan kell értelmezni, mert a súlyos betegséget nemcsak a vírus replikációjának gyorsasága határozza meg, hanem az ember immunválasza is, különösen az, hogy vajon túlzottan reagál-e rá, azaz citokinvihart okoz vagy sem.
"Azt is meg kell jegyezni, hogy egy nagyon fertőző vírus sokkal több ember megfertőzésével súlyosabb betegségeket és halált okozhat, miközben maga a vírus kevésbé patogén. Ezért a közelmúltban végzett tanulmányainkkal együtt, amelyek azt mutatják, hogy az omikron variáns talán kibújhat a vakcinák és a múltbeli fertőzések elleni védőhatás alól, annak általános fenyegetése mégiscsak nagyon jelentős" – teszi hozzá.
Jeremy Kamil, a Louisiana State University Health Shreveport mikrobiológiai és immunológiai docense arra mutatott rá, hogy a delta annak idejét hasonló mintát mutatott, szintén lassabban terjedt a tüdőben.
"Az omikron hihetetlenül hamar sokszorozódik. Még a deltánál vagy az eredeti vírusnál is sokkal jobban, mégpedig a hörgőszövetben"
- mondja Kamil, aki szerint ez egész biztosan hozzájául az emberek közötti könnyebb terjedéshez.
A docens úgy véli, hogy természetesen az omikron szaporodásában óriási szerepe lehet annak, ha valóban képes kikerülni a vakcinát vagy a fertőzés alatt kialakuló semlegesítő antitesteket. Nagy a valószínűsége annak, hogy jól terjed még a beoltott emberek között is, különösen azok között, akik még nem kapták meg a harmadik, emlékeztető oltást.
A kezdeti, még szakértők által sem értékelt adatok olyan kísérletekből származnak, amelyekben a betegektől műtét közben vettek tüdőszövetmintákat. Ezek azt mutatták, hogy 24 óra alatt az omikron körülbelül 70-szer több vírust reprodukált, mint a delta vagy az eredeti alfa (vuhani) változat. Bár a hörgő nem a teljes felső légúti rendszert jelenti, a tudósok szerint ez mégis ahhoz vezethet, hogy az emberek több vírust terjesztenek, és könnyebben tovább is adják a fertőzéseket.
Ne vegyük lazán az omikront
Rusvai Miklós ugyanakkor úgy nyilatkozott, hogy ha a lakosság nem immunizált része megfertőződik omikronnal, akkor sem lesz beteg. Ezzel a lakosságra való "ráengedéssel" szerinte csökken az egészségügy terhelése és tényleg létrejön a magas immunitás, azaz végső soron még jót is tehet velünk az omikron.
Eközben a Reuters azokról a számítógépes modellezésekről ír, amelyekkel a kutatók az omikron felszínén lévő tüskeproteineket figyelték abban a pillanatban, amikor a tüske megragadja az ACE2 nevű sejtfelszíni fehérjét. (Az ACE 2 egy olyan enzim, amely a koronavírus behatolási pontjaként, kiskapujaként is szolgál a sejtek felé).
A kutatócsoport különböző típusú antitestekkel is végzett számítógépes modellezést, amikor antitestek támadják meg a tüskéket.
„Átvitt értelemben olyan volt, mint amikor az eredeti vírus kezet fog az ACE2-vel, de a kézfogás erőssége vagy markolata már az omikroné volt. És ez a kézfogás már inkább hasonlított két kézre, melyeknek összefonódnak az ujjai" – magyarázza Joseph Lubin, a New Jersey-i Rutgers Egyetem munkatársa, aki szerint ennek a markolatnak a „molekuláris anatómiája” segíthet megmagyarázni, hogy az omikron mutációi hogyan végzik a sejtek megfertőzését.
„Az antitestek különböző szögekből támadnak. Mindez hasonlít arra, mikor egy futballcsapat támadói próbálják megállítani az ellenfél labdarúgóját. Az egyik ember hátulról, a másik elölről támad” - mondja Lubin.
Egyes antitesteket "valószínűleg leráznak" a tüskék, míg más antitestek valószínűleg hatékonyak maradnak. Az emlékeztető oltások viszont az antitestszint emelésével "több védőt" eredményeznek.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint hetvenhét ország jelzett eddig omikron-eseteket, de a koronavírus e változata feltehetően még ennél is több országban jelen van, még ha egyelőre nem is azonosították.
"Már korábban megtanultuk, hogy veszélyes alábecsülni a vírust. Még, ha az omikron kevésbé súlyos megbetegedéseket vált is ki, a fertőzöttek számának ugrásszerű növekedése ismét összeomláshoz vezethet" - figyelmeztet Tedrosz Adhenom Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója.
