A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) és a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) között 2022 júniusában létrejött megállapodás értelmében a KSH ezentúl az MTÜ által működtetett Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) adatai alapján közli a havi szálláshely-statisztikáit. Ahogy a KSH korábban arról hírt adott, az aláírást három hónapos tesztidőszak követi, ezután a hivatal kivezeti az Országos Statisztikai Adatfelvételi Program keretében idáig általa üzemeltetett adatgyűjtést, majd egyre bővebb adattartalommal közli a vonatkozó adatokat. Az NTAK számára az összes hazai szálláshely-szolgáltató – a vonatkozó kormányrendelet értelmében kötelező jelleggel – valós idejű forgalmi adatokat továbbít, közölte a reggel publikált statisztikák kapcsán a KSH. Szerencsére az adatsorok követik a korábbi logikát, így lehetőség nyílik az összehasonlításra. Lássuk tehát, hogy valóban annyira optimálisan alakultak-e a folyamatok, ahogy az a statisztikai hivatal közleményéből kiderül.
A belföldi vendégek száma 30, a vendégéjszakáké 18 százalékkal növekedett. A vendégek száma 681 ezer, az eltöltött vendégéjszakáké 1 millió 602 ezer volt. Az éjszakák 62 százalékát szállodákban töltötték, számuk az egy évvel korábbihoz viszonyítva 15 százalékkal emelkedett. A panziókban és a közösségi szálláshelyeken a forgalom 8,4, illetve 26 százalékkal nőtt a tavaly júniusihoz képest. A legnépszerűbb turisztikai régiók a Balaton és a Budapest–Közép-Duna-vidék voltak, ahol a belföldivendég-éjszakák 33, illetve 15 százalékát regisztrálták, írta a KSH. A tisztánlátás érdekében mi a júniusi 1,6 millió vendégéjszakát összevetettük az elmúlt évek nyár elejei számaival.
Ahogy az az ábrán is látszik, a járvány által érintett előző két évhez képest a helyzet valóban kiváló, hiszen folyamatos a fejlődés. Ugyanakkor a 2019-es csúcsév számait még idén sem sikerült elérni. Annak ellenére sem, hogy a választások előtt óriási összegű transzfereket kapott a lakosság, igaz némileg rontott a helyzeten, hogy 2022-ben a Szép-kártyás juttatás kapcsán ismét kellett szochót fizetni, így ez a juttatási forma némileg drágult a vállalatok számára. A másik oldalról viszont biztosan nem segít a hazai turizmuson, a felrobbanó infláció és a munkaerőhiány, ami az idegenforgalmi szektorban egyes helyeken megoldhatatlannak látszó problémát is okozhat.
Már csak ezért is érdemes megnézni, hogy az egyes szállástípusok forgalma hogyan alakult. Bár arról nem beszélhetünk, hogy drasztikus változások lettek volna, ám a szállodai helyek növekvő kihasználása arra utal, hogy a tehetősebbek a magasabb színvonalú helyeken szállnak meg, miközben az olcsóbb szálláshelyek részben elvesztették a vendégeiket.
Ha külföldi vendégeket nézzük, akkor azt látjuk a járvány időszakában gyakorlatilag teljesen eltűntek a turisták, és az idei viszonylag kedvező számok csak az alacsony bázishoz képest festenek jól, a pandémia előtti években ugyanis sokkal többen jöttek.
Ha a szálláshelyeket nézzük, akkor azt mondhatjuk, hogy a szállodák számára nagy öröm lehet a megjelenő külföldi vendég. Ők egyébként korábban is ezt a szállástípust preferálták, és a távolmaradásuk itt okozta a legnagyobb bevételkiesést.
Azt is érdemes megnézni, hogy a korábbi nagy küldőországokból idén mennyi vendég érkezett. Egyértelmű a növekedés Ukrajna felől, igaz az onnan érkezők egy része nem jókedvében érkezett, hanem a háború elől menekültek el. Az ukrán vendégek száma egyébként az offenzíva kezdetét követően márciusban ugrott meg, akkor 170 ezer vendégéjszakát regisztráltak az innen érkezők részéről a szálláshelyeken. Így paradox módon ők „tartották el” a hazai szállodákat.
Ausztria és Csehország esetén egyébként idén egyértelműen biztató folyamatokat láthatunk, és a lengyelek is előszeretettel jönnek Magyarországra nyaralni. Ugyanakkor a német vendégek részéről erős hiányérzetünk lehet, annak ellenére, hogy számszerűleg ők lettek a vezetők. Hozzájuk hasonlóan a brit és az olasz turisták száma is erősen elmarad a járvány előtti szintektől.
