2019. november 21. 05:30

Meglehetősen érdekes helyzetet teremtett a kormány járulékok összevonására irányuló módosító javaslata. Emiatt ugyanis át kell majd tervezni a jövő évi költségvetést. Az új rendszerben kevesebb jut a nyugdíjalapba, és több az egészségbiztosítási alapba.

Múlt héten kedden nyújtotta be a kormány azt a törvényjavaslatot, mely alapján az első gazdaságvédelmi akcióterv egyik pontjának megfelelően összevonnák a munkavállaló által fizetett járulékokat. A javaslat elfogadása esetén a bérszámfejtés során a bruttó bért a 15 százalékos személyi jövedelemadóval és a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékkal kellene csökkenteni. Ezáltal sokkal egyszerűbbé válna a bérszámfejtők munkája, hiszen jelenleg az szja mellett

  • 10 százalék nyugdíjjárulékot,
  • 7 százalék egészségbiztosítási járulékot
  • és 1,5 százalék munkaerőpiac járulékot kell levonni.

A végeredmény láthatóan változni nem fog - legalábbis a gyermektelenek és azok esetében, akik a nekik járó teljes családi adókedvezményt érvényesíteni tudják -, a munka viszont egyszerűsödik majd a vállalkozói oldalon. A költségvetési oldalon azonban nem lesz egyszerűbb a helyzet, sőt.  

Eddig kézenfekvő volt, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz elutalt nyugdíjjárulékot a hivatal a Nyugdíjbiztosítási Alapba továbbította, az egészségbiztosítási járulékot az Egészségbiztosítási Alapba, a munkaerőpiaci járulékot pedig a Nemzeti Foglalkoztatási Alapba. Igaz, utóbbi az egészségbiztosítási járulékból is részesedett a költségvetési összefoglalók alapján.

A járulékok összevonásával már nem lesz ennyire kézenfekvő, hogy a társadalombiztosítási járulékból származó költségvetési bevétel konkrétan milyen alapba fog kerülni, ahogy az is megoldandó kérdés, hogy az egyes alapok milyen arányban részesüljenek a bevételből. A törvényjavaslatban azt javasolják, hogy a társadalombiztosítási járulékból származó bevétel

  • 54 százaléka menjen a nyugdíjbiztosítási alapba,
  • 37,9 százaléka az egészségbiztosítási alapba,
  • 8,1 százaléka pedig a Nemzeti Foglalkoztatási Alapot gyarapítsa.

Bár elméletileg a járulékokat nagyon egyszerű lenne úgy összevonni, hogy a jövő évi költségvetésben rögzített fő számok változatlanul maradjanak. Az egyelőre még kérdéses, hogy az emiatt szükséges költségvetési módosítás igényel-e parlamenti döntést, vagy a kormány rendeleti úton végre tudja-e hajtani a számok korrekcióját. Az új megosztási arányok ugyanis nem egyeznek azzal, amit jövőre betervezett a kormány a várható infláció és béremelkedések ismeretében. A 2020-as költségvetési törvény vonatkozó sorai alapján összesen 2917,9 milliárd forintnyi bevétellel számolnak, amelyből

  • 54,8 százalék a nyugdíjalapba,
  • 37 százalék az egészségbiztosítási alapba,
  • 8 százalék pedig a foglalkoztatási alapba kerül.

Jól látható, a járulékok összevonása után a foglalkoztatási és nyugdíjalapokba néhány tizedszázalékponttal kisebb forrás jut majd, az innen "elvett" pénzt pedig az egészségbiztosítási alapba csoportosítja át a kormány. Az új arányok forintosítva azt jelentik, hogy

a Nyugdíjbiztosítási Alap 25,1 milliárd forinttal kevesebb forráshoz jut majd, ezzel párhuzamosan a foglalkoztatási alap is bukik 1 milliárdot. Az innen "elvett" 26,1 milliárdos forrást az Egészségbiztosítási Alap fogja megkapni.

A nyugdíjalap 25 milliárdos kiesése a teljes bevételre vetítve nem tűnik nagy összegnek, ám az emelkedő nyugdíjak, a nyugdíjrendszerbe belépők magasabb, és a kiesők alacsonyabb nyugdíja sokkal inkább a kassza növelése irányába ható tényezők. A kassza szűkítése egyelőre mindenképpen nem várt fejlemény. A 25 milliárd forint csak egy kicsivel nagyobb összeg, mint amit 2017-ben a kormány a gazdasági teljesítmény alapján járó nyugdíjprémium kifizetésére fordított (az akkor 24 milliárdos költségvetési forrásigénnyel járt).

Hitelre van szükséged?

Találd meg a legideálisabb kölcsönt az Mfor és a Bank360 közös kalkulátoraival! Ha kevesebb mint 5 millió forintra van szükséged, tucatnyi kedvező kamatozású személyi kölcsönt hasonlíthatsz össze a Személyi Kölcsön Kalkulátorral. Ha lecserélnéd a régit, vagy megtaláltad álmaid járgányát, egy olcsó autóhitellel akár már néhány napon belül a volán mögé ülhetsz az Autóhitel Kalkulátor segítségével. Nagyobb terveid vannak és több pénz kell? A lakásvásárlásra fordítható hitelek között hatalmasak az eltérések, ilyenkor érdemes csak igazán összehasonlítani az ajánlatokat! 

A Bank360 és az Mfor összegyűjtötte, hogy melyek december legkedvezőbb hitelei:

Ha jól jönne 1,5 millió forint, a Raiffeisen Bankot érdemes most felkeresni, mivel a személyi kölcsön 30 379 forintos törlesztőrészlet mellett lehet a tiéd 60 hónapos futamidővel. 3 millió forintra lenne szükséged autóvásárláshoz? A CIB Banknál már 60 654 forintos havi törlesztéssel igényelheted jövedelemérkeztetéssel. A K&H Banknál igényelhető lakáshitellel pedig 10 millió forintot vehetsz fel 20 éves futamidőre havi 53 332 forintos törlesztőrészlettel.

Másfajta kölcsönt keresel? Ez a kalkulátor segíthet megtalálni azt a hitelt, amit keresel.