6p

Utalványokban is jöhet ez a nagy pénz. Ausztriában 13. és 14. havi fizetés is jár, viszont mindkét országban nagyon szigorúak a vállalkozási szabályok.

Továbbra is megéri Nyugat-Európában keresni a boldogulást, ha valaki valamilyen kurrens építőipari szakmunkát tud jó színvonalon elvégezni. Hiába igyekszik a kormány bizonygatni, hogy bezzeg itthon milyen kiváló feltételek vannak, ez valahogy nem hatja meg az érintettek zömét. Többségük a német és az osztrák piacon próbálkozik, egyéni vállalkozóként vagy kis céget alapítva, esetleg itthoni nagyobb vállalkozás kiküldöttjeként és nem ritka a munkaerőkölcsönzőkön keresztüli munkavégzés sem.

Az ács és állványozó szakembereket is keresik külföldön. Fotó: Depositphotos
Az ács és állványozó szakembereket is keresik külföldön. Fotó: Depositphotos

Ha nem lenne még mindig vonzó e két ország, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) nem készítette volna el azt az átfogó tájékoztatót, ami igen részletesen leírja a szabályozási hátteret, beleértve a béreket és a juttatásokat. Ilyen dokumentációt egyébként évek óta összerak a szakszövetség, amelynek németországi képviselője segít ebben. Elolvastuk a január közepén nyilvánosságra hozott friss anyagot és az alábbiakat találtuk:

Elöljáróban tudni kell, hogy a törvényileg előírt kötelező minimális órabér Németországban 2015. január 1-jétől létezik. Mértékét rendszeres időközönként felülvizsgálják és módosítják. Idén ez bruttó 12,45 euró. 

Jó tudni, hogy kiküldött munkavállalók esetében a mindenkori minimálbérbe nem számít bele a németországi szállás költsége, a munkavállalók Magyarország és Németország közötti egyszeri ki- és hazautaztatása, minden kiküldött és nem kiküldött esetében a túlórapótlék, az éjszakai pótlék, a hétvégi- és ünnepnapi pótlék, valamint egyéb prémiumok, például inflációs prémium sem - utóbbiról kicsit később.

Jelentős különbség Magyarországhoz képest, hogy nálunk országos és általános a minimálbér, viszont Németországban ágazati egyezségeken alapul: a munkáltatók rendszerint valamelyik, a munkáltatói szövetségek és a szakszervezetek által közösen kidolgozott úgynevezett bértarifa szerződésekben foglalt bér- és foglalkoztatási feltételek szerint kötelesek munkavállalóikat javadalmazni. A bértarifa-szerződések magukba foglalják az egyes munkakörökre megállapított  bruttó órabéreket, a túlóra- és éjszakai pótlékokat, az évi szabadság napjainak számát  és az ez időre eső javadalmazás mértékét, a kiküldetési pótlékok nagyságát, valamint az egyéb juttatások mértékét (például üzemi étkezés). 

Összehasonlításképpen álljon itt egy általunk készített grafikon a Központi Statisztikai Hivatal napokban megjelent kiadványának adatait felhasználva. Kigyűjtöttük az építőipari nettó havi átlagbéreket megyénként, ezek siralmasan alacsony összeget mutatnak. Budapesten 350 ezer forint volt 2023 első kilenc hónapjában. Meglepő lehet, hogy Tolna megye a második ugyanennyivel, de ez szinte biztosan a paksi építkezés miatt alakult így.

Alább azért hozunk egy jó példát itthonról. A NER egyik gyorsan felívelő pályát befutó cégénél nem is olyan rosszak a jövedelmi viszonyok, de az csak a hasonszőrű, állami megrendelésekkel is bőven kistafírozott vállalatoknál van így, igaz, az igazán profin működő NER-es cégek már erős, hozzáértő csapatot építettek fel, s ott az ágazati átlagnál jóval többet fizetnek.

De térjünk vissza Németországba! Ott lehetnek olyan munkaadók, akik nem kötelesek a bértarifa-szerződésekben előírt bérezési és egyéb javadalmazási feltételeket betartani, ugyanakkor kötelesek munkavállalóiknak a munkavégzés helye szerint és az adott ágazatban átlagosan fizetett órabéreket megadni. Hallott már sok magyar csökkentett átlagbérekről is, de a szabály szerint ez legfeljebb 30 százalékos lehet, ha ennél is kevesebb a bér, akkor azt keményen büntetik. Ugyanakkor a 30 százalékban történő eltérés nem eredményezheti azt, hogy a munkavállaló a törvényileg előírt minimálbérnél kevesebb órabérben részesüljön.

Magyarokat érintő, kötelező minimálbéres építőipari ágazat

•     villanyszerelő kisipar
•     épület-takarítás,
•     állványzatépítés,
•     festés-mázolás.

Jól járhat az, akinek a munkáltatója úgynevezett inflációt kompenzáló prémiumot is oszt (ez nem kötelező és ezt egyébként adó és járulékmentesen teheti). Ennek összege 3000 euró lehet maximum és idén december végéig utalható a munkavállalónak. Itt mindenképpen fontos leszögezni, hogy ez a pénz az egyébként is kötelezően kifizetendő munkabéren és egyéb kötelező juttatásokon felül adható. Az adómentesség fontos feltétele, hogy a prémiumot ténylegesen az infláció miatti költségnövekedés enyhítésére fizessék. Ezért a bérelszámolásban külön nevesíteni kell a kifizetett támogatási összeget. Nem minden cég fog pénzt adni, ugyanis a munkáltató utalvány formájában is adhatja (benzin-, áru- vagy élelmiszerutalványok). Az adómentes premizálási lehetőség a Németországban személyi jövedelemadót fizető kiküldött magyar munkavállalókra is vonatkozik. 

Ausztriában hasonlók a feltételek, de a közelség miatt gyakori lehet a kiküldetéses alkalmazás. Erre külön kitér az ÉVOSZ jelentése. Rögtön az elején emlékeztet, hogy a magyar munkavállalókat az ausztriai társaikkal azonos bérezésben kell részesíteni, a besorolásuknak megfelelő ágazati minimálbért figyelembe véve. Ez nemcsak az alap órabérre vonatkozik, hanem az egyéb, az egyes osztrák törvényekben és kollektív szerződésekben rögzített javadalmazások  biztosítására is. Így például arra, hogy az osztrák munkavállalók javadalmazásához tartozik a 13. és 14. havi munkabér is (már csak emiatt is megéri ott dolgozni és nem itthon - a szerk.).

A minimális órabértől külön kell kezelni a természetbeni juttatásokat. Ha egy magyar cég külföldre, például osztrák munkára vesz fel embereket, akkor ezen felül állhatja a szállás, az étkezés és az utazás költségeit vagy azok egy részét. A bértáblákról egyébként a helyi szakszervezeti szövetség (ÖGB) honlapján is lehet tájékozódni.

Szigor a sógoroknál
Évek óta jellemző, hogy a kelet-európai uniós építőipari cégekre talán még jobban figyelnek az osztrák hatóságok és a pénzügyi rendőrség, mint a helyiekre. A külföldi, így a magyar munkáltatók is kötelesek az ellenőrzéshez szükséges bérfizetési dokumentumokat német nyelven a foglalkoztatás ideje alatt a munkavégzés helyszínén tartani. Az egy napon belüli váltakozó munkahely esetén a bérfizetési dokumentumokat az aznapi első munkahelyen kell tárolni. 

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!