<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
8p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Gabona. Az elmúlt időszakban mind hazai, mind világpolitikai viszonylatban sokat hallunk róla. Jelentősége szinte felbecsülhetetlen az emberiség számára. De mi zajlik most a piacán az időjárás és az orosz-ukrán háború mellett olyan politikai események hatására, mint Nancy Pelosi amerikai házelnök nagy visszhangot kiváltó tajvani látogatása vagy épp a közelmúltbéli parlamenti választások Ausztráliában? Milyen trendekre lehet számítani az elkövetkező időszakban? Ezt foglalták össze az MKB Bank és a Takarékbank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának szakértői.

Mi is az a gabona?

A gabonafélék a fűfélék magjai. A kifejezés a köznyelvben azonban csak azokra a gabonákra vonatkozik, amelyeket élelmiszerként vagy takarmányként használnak. Három gabona, a rizs, a búza és a kukorica világszerte az emberek fő kalóriaforrása – mind a közvetlen fogyasztás, mind pedig a takarmányozás révén. A kukorica az állatállomány egyik fő takarmánya, és jelentőségét tovább növeli, hogy a vegyiparban olyan termékek alapanyaga, mint a különféle alkoholok, az aceton, a poliuretán és az ecetsav. Fontos alapanyaga továbbá az izocukorgyártásnak is.

A rizst az egész világon termesztik, elsősorban azonban a Föld legnépesebb kontinensén, Ázsiában, ahol az étrend alapja. A búza pedig az emberiség által közvetlenül fogyasztott legfontosabb élelmiszernövény, a fejlődő országokban sokak számára a rizst és a kukoricát kiegészítő, sőt, akár helyettesítő táplálékforrás. A hűvös, esetenként akár hideg időjárású, egynyári növényként termesztett búza azonban hektáronkénti alapon kevésbé jövedelmező, mint más gabonafélék, ugyanakkor viszonylag kevés munkaerőt, valamint kevesebb műtrágyát és növényvédőszert igényel. A kukoricát elsősorban Dél-, Közép- és Észak-Amerikában termesztik, és az Egyesült Államoktól délre még mindig ez a fő kalóriaforrás a legtöbb ember számára.

A világ gabonatermelése számokban – Oroszország és Ukrajna jelentősége

Mint az a fentiekből is kiderült, a gabonák a legfontosabb szántóföldi növények a világon. Jelentőségüknek megfelelően ezeket termesztik a legnagyobb területen. Megtermelt mennyiségük az elmúlt öt év átlagában együttesen meghaladta a 2130 millió tonnát, 2025-ig pedig a búza és a kukorica esetében is további növekedés várható a globális termelésben. A búzáé Oroszországban és – amennyiben belátható időn belül véget ér a háború – Ukrajnában, a kukoricáé Brazíliában emelkedhet a legnagyobb mértékben az előrejelzések szerint.

Súlyos a helyzet. Fotó: PixabaySúlyos a helyzet. Fotó: Pixabay

Az Európai Unióban a gabonafélék termesztéséből 50 százalékot meghaladó részt ad a búza, a fennmaradó részt nagyságrendileg egyenlő arányban a kukorica, az árpa és az egyéb gabonanövények teszik ki. Az ipari növények közül a legnagyobb mennyiségben repcét termesztenek, a második helyen a napraforgó áll. Az EU-ban a gabonafélék több mint 60 százalékát takarmányozásra használják fel, a megtermelt mennyiség hozzávetőleg egyharmadát fordítják élelmezésre, egy kis részét, három százalékot pedig bioüzemanyag-gyártásra.

A közelmúlt egyik legjelentősebb változása, amely a gabonapiacon végbement, Oroszország és Ukrajna importőrből exportőrré válása volt. Az orosz gabonatermés mennyisége 2000-ben indult növekedésnek, a folyamat pedig jelentős exporttöbbletet eredményezett. Míg az ország 1996 és 2000 között még évente átlagosan hárommillió tonna gabonát importált, 2020-2021-ben már hozzávetőleg 50 millió tonna búza és durva gabona nettó exportőre volt. Az elmúlt harminc évben Oroszország és Ukrajna gabonatermelése egyaránt kétharmadával nőtt, és bár új földterületeket is bevontak a termelésbe, a növekedés mindenekelőtt a magasabb terméshozamoknak volt köszönhető. A két ország átlagtermése harminc év alatt 76 százalékkal bővült.

Oroszország és Ukrajna meghatározó szereplő a nemzetközi kereskedelmi piacokon a kukorica, a búza, a napraforgó és a műtrágya exportjában. A kukorica és a napraforgó esetében elsősorban Ukrajna, a búzát és a műtrágyát tekintve pedig Oroszország. Bár műtrágyát Ukrajna is olyan fontos piacokra exportál, mint az EU, Dél-Amerika és India.

Ukrajna évente 25-30 millió tonna kukoricával és 18-20 millió tonna búzával, míg Oroszország 4-5 millió tonna kukoricával és 35-40 millió búzával látja el a világpiacokat. Összehasonlításképpen: a búza és a kukorica globális exportja egyaránt évi hozzávetőleg 185 millió tonna. És bár a napokban hosszas várakozás után útnak indulhattak Ukrajnából létfontosságú gabonaszállítmányok, vannak országok, amelyek ellátása komoly veszélybe került Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja miatt. Leginkább a kelet-afrikai térség, ahol éhínséget és ezzel együtt akár politikai destabilizálódást is okozhat, ha nem jutnak időben megfelelő mennyiségű terményhez. 

A helyzet súlyosságát tükrözi, hogy António Guterres ENSZ-főtitkár a karrierje eddigi egyik legfontosabb pillanatának nevezte a háborús felek között a világszervezet és Törökország közvetítésével létrejött megállapodást az ukrán gabonaszállítmányok korlátozott újraindításáról. Ukrajnában azonban még így is 20 millió tonna gabona vár kivitelre a tavalyi termésből.

Kilátások 2022-2023-ra

A Nemzetközi Gabonatanács (IGC) szerint főként a némileg alacsonyabb búza-, kukorica- és ciroktermés miatt a globális gabonatermelés várhatóan 40 millió tonnával 2251 millió tonnára csökken 2022-2023-ban. A fogyasztás azonban csak valamelyest mérséklődik, így az előrejelzések szerint zsugorodni fognak a szezon végi készletek. A gabona-világkereskedelem volumene várhatóan három százalékkal 404 millió tonnára csökken, elsősorban a kevesebb kukorica és árpa miatt. 

Az Európai Unió exportja a 2021-2022-es szezonhoz képest viszont a várakozások szerint 14 százalékkal bővül. Ez részben ellensúlyozza a globális kivitel csökkenését, amelyet az ukrán tengeri kikötők szinte teljes blokádja és az egyes exportőrök által az orosz-ukrán háború miatt bevezetett kiviteli korlátozások okoznak. Az Európai Bizottság márciusban az év végéig átmeneti jelleggel enyhített a szántóföldi kultúrák termesztéséhez előírt zöldítési követelményeken. Engedélyezte például, hogy a parlagként bejelentett területeken megkötés nélkül termeszthető legyen bármilyen, egyébként is termeszthető növénykultúra.

A globális búzatermelés várhatóan hozzávetőleg egy százalékkal alacsonyabb lesz az idén az előző évihez képest, 771,64 millió tonna. A legnagyobb búzatermelő Kína 135 millió tonnával, amelyet az EU követ 134,1 millió tonnával. Tőlük némileg leszakadva India a harmadik, ahol az előrejelzések szerint 106 millió tonna búzára lehet számítani, Oroszországban pedig 81,5 millióra. Az első ötben szerepel még az Egyesült Államok 48,46 millió tonnával.

A világ kukoricatermelése 2022-2023-ban 1185,9 millió tonna lesz az amerikai mezőgazdasági minisztérium júliusi becslése szerint. Tavaly 1217,87 millió tonna kukoricát termeltek a világon, vagyis csaknem 32 millió tonnás, azaz 2,6 százalékos csökkenés várható.  A legnagyobb kukoricatermelő ország az Egyesült Államok, ahol 368,44 millió tonnás termésre számítanak. Kínában 271 millió, Brazíliában 126 millió, az EU-ban 68 millió, Argentínában pedig 55 millió tonnás termés várható.

Kína az Egyesült Államokból, az EU-ból és Oroszországból, valamint Ausztráliából is vásáról gabonát. Az Egyesült Államokkal és Ausztráliával azonban jelenleg meglehetősen feszültek a diplomáciai kapcsolatai. Az amerikai féllel mindenekelőtt azért, mert Nancy Pelosi, a képviselőház elnöke a Peking által Kína részének tekintett Tajvanra látogatott. Ausztráliával pedig már hosszabb ideje megromlottak a kapcsolatai politikai kérdések miatt, amelyek aztán kereskedelmi háborúba torkolltak. A helyzet a jelek szerint az új, munkáspárti ausztrál kormányfő, Anthony Albanese május végi hivatalba lépésével sem javult. Ausztráliában rekordmennyiséget takarítottak be nemrég árpából és búzából, csak az utóbbiból 35 millió tonnát. Erős években az ország a Távol-Kelet egyik ellátója. Kínában ugyanakkor egyes hírek szerint ismét megjelent az afrikai sertéspestis, amely – ha megint országszerte elterjed – kormoly csökkenést okozhat a sertésállományban, ezáltal pedig a takarmányigényekben – a búza, a kukorica és az árpa tekintetében is.

Mint látható, a világ gabonapiacára jelentős hatással lehetnek a közeljövő politikai fejleményei. Ez azonban fordítva is igaz: az élelmiszerellátás biztonsága nagyban befolyásolja a politikai folyamatokat is. A gabonafélék jelentősége még inkább felértékelődik, globálisan és lokálisan is.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.