Egy újabb kommunikációs trükk?
Egy hónappal ezelőtt október 15-én döntött úgy a kormány, hogy a lakástakarékpénztári konstrukciót "elengedi", és megszünteti az utána járó támogatást. A valóban gálánsnak számító 30 százalékos - maximum 72 ezer forintos - állami támogatásra sehol máshol nem volt példa, a döntésre azonban heves reakciók érkeztek. Sokan vélték úgy, hogy a - többek között a munkahelyek és iskolák alapján - jó lakhatást biztosító helyeken durván elszálló ingatlanárak mellett egy újabb lehetőségtől fosztják meg őket, és még kevesebb esélyük marad, hogy "normális" helyen saját lakásuk, házuk legyen. A kormánytól nem szokatlan módon a - részben - jogos kritikákra kommunikációs offenzívával felelt, hiszen például a támogatást megszüntető tervezetet beadó Bánki Erik azt mondta, hogy új ingatlanok helyett az emberek luxuscélokra költötték az ilyen megtakarításokat, például szaunákat építettek belőle. Miközben minden bizonnyal voltak, akik ilyen dolgokra fordították a részben állami támogatás révén felhalmozott összeget, nagyon sokan voltak, akik valóban lakásvásárlásra tettek félre, és így próbáltak az első saját ingatlanjukhoz jutni. Emellett nagyon sok esetben a leromlott állapotú ingatlanokhoz próbáltak az emberek annyi pénzt összegyűjteni, amivel rendbe rakhatják a lakásukat. Ha figyelembe vesszük, hogy egyes felmérések szerint a hazai épületállományok közel 70 százaléka felújításra szorul, akkor talán nem meglepő, hogy a lakáscélú megtakarítások nem csak a kormány által óhajtott újlakás építésre fordítódnak, hanem állagjavításra, és -megóvásra is.
Éppen ezért nem egyértelmű, hogy a kormány tagjainak legutóbbi megszólalása arra vezethető vissza, hogy valóban tömegesen csaltak az utolsó pillanatban a lakáskasszáknál, vagy egyszerűen ez egy kommunikációs eszköz arra, hogy a felelősséget letolják magukról. Hozzá kell tenni ugyanakkor, hogy ezúttal a kormány azon két tagja, nevezetesen Varga Mihály és Gulyás Gergely szólalt meg az ügyben, akik többnyire szakmai alapon szoktak megközelíteni kérdéseket.
Varga nekiment a lakástakarékoknak
Éppen ezért volt kissé meglepő, amikor az atv.hu ma publikált anyagában az szerepelt, hogy Varga Mihály szerint spekulatív lehetett az utolsó roham az ltp-knél. A pénzügyminiszter az atv.hu-nak adott interjújában vetette fel, hogy nem tisztességes módon köttettek a lakástakarékpénztári szerződések. Az utolsó 48 órában tömeges volt a szerződéskötés. Ebből is látszik, hogy sok esetben nem lakáscélú, hanem spekulatív volt az igénybevétel, hozamvadász szempontok érvényesültek. Amikor sokan, tömegesen próbálnak egy 30 százalékos állami támogatást igénybe venni, akkor azt nem feltétlenül lakásfelújításra akarták felhasználni - mondta Varga Mihály. Aki azt is hozzátette, annak vizsgálata, hogy az utolsó órákban köttetett szerződések talán nem szabályos vagy tisztességes módon köttettek nem a Pénzügyminisztérium hatásköre, hanem a pénzügyi felügyeleté. Varga szerint a jegybank vizsgálhatja meg, hogy valóban határidőre történtek-e a szerződéskötések.
Varga Mihály nyilatkozatára a reagálva a mai Kormányinfón Gulyás Gergely azt mondta, bárki, aki a törvény hatályba lépése előtt kötött szerződést, az jogszerűen járt el, aki ez után, az törvényellenesen. Hozzátette erős a gyanú ugyanakkor, hogy a törvény hatályba lépése után is kötöttek szerződéseket. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint az ügyben a bankfelügyelet fog eljárni.
Mit mond a felügyelet?
Ezek után szólalt meg a felügyelet vezetője is. Az MNB adatokat kért be a piaci szereplőktől a lakástakarék-pénztári törvény módosítása előtti ügyfélrohamról. Eddig nem érkezett a jegybankhoz az utolsó napokban kötött szerződések szabálytalanságára utaló információ, ha érkezik, azt a felügyelet hatáskörében kivizsgálja - nyilatkozta Windisch László, az MNB alelnöke az MTI-nek.
Mint kifejtette, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az elmúlt napokban adatokat kért be valamennyi hazai lakástakarék-pénztártól arról, hogy mekkora betét- és hitelállománnyal rendelkeznek majd november 16-i dátummal - mondta el az alelnök. Az adatbekérési időpont oka, hogy a piaci szereplőknek a törvény szerint 30 napjuk van feldolgozni szerződéseiket. A lakástakarék-pénztári törvény módosítása 2018. október 17-én lépett életbe, így mostanra válik láthatóvá az utolsó napokban kötött állomány.
Bár a kimagasló szerződésszám valóban figyelemfelkeltő, eddig a jegybankhoz nem érkezett olyan információ, amely szerint ne szabályosan kötötték volna meg a törvénymódosítás előtti utolsó napokban a szerződések egy részét - hangsúlyozta Windisch László. Hozzátette: felügyelt pénzügyi intézményekről lévén szó, a jegybank természetesen mindenkor kivizsgálja a jogszabály alapján hatáskörébe tartozó esetleges piaci szabálytalanságokat.
Mint a jegybank alelnöke emlékeztetett, a törvénymódosítás életbe lépése előtt érvényesen megkötött szerződésekre jár az állami támogatás. Az ezután megkötött szerződések esetében ugyanakkor már nincs állami hozzájárulás. A módosítás tehát kizárólag a költségvetési támogatásra vonatkozóan rendelkezett, a lakástakarék-pénztári piac működését, e piaci szereplők létét, a szektor biztonságát nem érintette - emelte ki Windisch László.
Mindenképp figyelmet érdemlő az, hogy a törvénymódosítás előtti napokban a lakástakarékok átlagos havi új szerződéseinek sokszorosát kötötték meg - mondta el a jegybanki vezető. Hozzátette, ez rávilágít arra, hogy alapvetően valószínűleg nem a lakáscél, hanem az állami forrásból való minél magasabb hozam elérése motiválhatta az ügyfélrohamot.
