<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
4p

Nyerhet-e az ellenzék a 2022-es választáson, kaphat-e újabb kétharmadot a Fidesz? Ki lehet Orbán Viktor utóda?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Giró-Szász András volt kormányszóvivővel, politikai elemzővel - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2021. október 28. 16:00

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!



			
		
		


		
		

Miközben a munkaadóknak dolgozónként 32 600 forintos többletkiadást jelent a bruttó minimálbér emelése, a kormány a jelenlegi állapothoz mérve 8000 forintos "méltányos" szochó-csökkentési javaslattal állt elő támogatva a 200 ezres minimálbérről szóló jövőbeli megállapodást.

A szokásoktól eltérő módon maga Orbán Viktor rögzítette elképzelését a jövő évi minimálbérről, miszerint 20 százalékkal 167 400 forintról 200 ezerre kellene emelni. Az idei bértárgyalások már ennek mentén kezdődtek meg és miközben egyes vélemények óvatosságra intettek, mások szerint a gazdaság már ki tud termelni egy ilyen összegű kötelező legkisebb fizetést.

Egy dolog azonban mindenek felett állt: egy lépcsőben ekkora emelést a nagy cégek ugyan végre tudnak hajtani és ki tudják gazdálkodni, a kisebb vállalkozások viszont könnyen csődbe mehetnek. Tehát mindenképpen szükség volt a kormány részéről is valamilyen támogatásra, segítségre az emelés mellé. A két héttel ezelőtti tárgyalások után Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke a garantált bérminimumot illetően:

a munkáltatók feltételekhez kötötték a megállapodást, továbbá közölték, hogy 5-6 százalékos szociális hozzájárulási adó csökkentését tekintenek tárgyalási alapnak.

Pár ezres könnyítés a több tízezres költségnövekedés mellé (Fotó: MTI)Pár ezres könnyítés a több tízezres költségnövekedés mellé (Fotó: MTI)

Ehhez képest most Bodó Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár jelentette be, hogy a tárgyalások mostani fordulóján javaslatot tett arra a kormány, hogy jövő évtől a munkaadókat terhelő szociális hozzájárulási adó mértéke 4 százalékponttal csökkenjen. Ezzel a szochó jelenlegi 15,5 százalékos mértéke 11,5 százalékra csökken, mintegy 500 milliárd forintot hagyva a vállalkozásoknál.

Bár a 4 százalékpontos csökkentés egész méltányosnak tűnik, valójában sokkal kevesebbet jelent a vállalkozásoknak, mint az elsőre tűnhet. A kormány mostani javaslata ugyanis csupán 3,5 százalék valójában. A nyár elején elfogadott jövő évi költségvetésben ugyanis már rögzítették, hogy a szochó 0,5 százalékponttal csökken tovább (párhuzamosan a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás eltörlésével). Mivel az államtitkár szerint jövőre 11,5 százalék lesz a szochó mértéke, csak úgy jöhet össze, ha a 4 százalékpontos csökkentés már tartalmazza a költségvetésben elfogadott 0,5 százalékot.

Mennyi lesz az annyi?

A 4 százalékpontos csökkentés első ránézésre tehát méltányosnak tűnik, most megmutatjuk, miért nem az.

A bruttó minimálbér tehát 167 400 forintról 200 ezerre fog emelkedni, ez egy dolgozó esetében 32 600 forintos többletköltséget jelent majd a munkaadónak. A 167 400 forintra a jelenlegi adókulcsok - 15,5 százalékos szochó - mellett 25 947 forintot adózik a munkaadó. Változatlan adómérték mellett a 200 ezres minimálbér 31 ezer forintos költséget eredményezne, a csökkentés révén viszont "csak" 23 ezer forintot kell majd fizetnie.

Vagyis elvi szinten dolgozónként 8000 forintnyi támogatást vagy kompenzációt ad a kormány a munkáltatóknak. A gyakorlatban az idei évben fizetett adóhoz képest is csökkenni fog a teher: 2947 forint tényleges megtakarítást érezhetnek a munkáltatók.

Ám nemcsak azok érintettek, akiknek van minimálbéres dolgozója, hanem sokkal szélesebb vállalkozói kör néz szembe anyagi kihívásokkal a 200 ezer minimálbér következtében. A kötelezően adandó legkisebb bér ugyanis egyfajta indikátorként szolgál a versenyszféra bértárgyalásainál is. A most következő nagymértékű emelés azonban a minimálbérnél magasabb bérkategóriákra is hatással lesz most, több esetben szükség lesz bérkiigazításokra.

A példa kedvéért valaki havi bruttó 180 ezer forintért dolgozik. Ez az összeg több a jelenlegi minimálbérnél, jövőre viszont neki is minimum 200 ezerre kell emelni a fizetését. Ugyanakkor joggal igényelhetne ennél is nagyobb emelést, ennek hiányában ugyanis a nem minimálbéres dolgozó egyik napról a másikra a legkisebb bérért foglalkoztatottá válik.

De nagyon hasonló szituáció alakulhat ki azoknál is, akik most például 220 ezer forintot keresnek, jövőre ők is joggal kérhetnének jelentősebb emelést, hogy a bérdifferencia továbbra is megmaradjon.

A bőven átlag feletti bérért dolgozók esetében azonban nem lesz indokolt és szükséges nagyfokú emelés, vagyis ebben az esetben a munkáltatónak tényleges könnyítést jelenthet majd a 4 százalékos szochó-csökkentés. Ezek jellemzően a nagyobb tőkével rendelkező, nagy méretű vállalatok. Tehát úgy tűnik most is: igazán a nagyoknak kedvez a kormány, a legkisebbek számára épp csak valami kis "aprópénzt" ad.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.