Szlovákia áll a legjobban a koronavírus elleni harcban: itt a legalacsonyabb a lakosságszámra vetített halálozási ráta Európában
- írta laptársunk egy tavaly április végi, tehát a Covid-járvány első hulláma idején született cikkében. Míg akkor északi szomszédunknál 0,3 koronavírusos áldozat jutott 100 ezer lakosra, Magyarországon 2,8. Nyugat- és Dél-Európához képest pedig kirívóan jó volt a szlovák mutató.
Szakértők ezt annak tudták be, hogy az ottani kormány gyorsan és szigorúan reagált a járvány kitörésére, hamar bezárta az iskolákat és az üzleteket, valamint lezárta a határokat.
Váratlan fordulat
Azóta azonban fordult a kocka: a második hullám annak ellenére beterítette Szlovákiát, hogy ősszel az ország kétharmadát letesztelték a hatóságok – a napi halálos áldozatok száma újabb és újabb csúcsra nőtt. De mi áll a negatív fordulat hátterében, és valóban összeroppant-e a szlovák egészségügy a járvány súlya alatt?
A diagnosztizált fertőzöttek száma nagyságrendekkel, napi néhány tucatról több ezerre nőtt tavaly tavasz és az idei tél között. Ugyanakkor a többi térségbeli ország szintén hasonló vagy még nagyobb megugrást produkált – a leglátványosabban Csehországban romlott a helyzet. (Ezt a számot ugyanakkor erősen befolyásolja az elvégzett tesztek száma is – a szerk.)
A halálozási adatokból az látszik, hogy míg a többi országban általában csökkent az elhunytak napi száma az elmúlt egy-másfél hónapban, addig Szlovákiában az idei év elején ért csúcsra a második hullám.
Februárban a napi halálos áldozatok száma heti átlagban megközelítette a százat:
Múlt héten Szlovákiában volt a legmagasabb a világon a lakosságszámhoz viszonyított Covid-halálozás a korábbi hét nap adatait tekintve.
Ha a teljes képet nézzük, akkor viszont nem ilyen tragikus az ottani helyzet. A Coviddal összefüggő összes halálozás lakosságszámhoz viszonyított aránya például Magyarországon (143 elhunyt/100 ezer lakos), az Európai Unióban (117), Horvátországban (132) és Csehországban (174) is magasabb, mint északi szomszédunknál (113):
De mi csúszott félre?
Összegezve: a szlovák helyzet egyelőre nem rosszabb a térségi átlagnál, ugyanakkor valóban nagyon sokat romlott a tavaszihoz képest. Ez számos tényezőre vezethető vissza.
Egyrészt sokan ingáznak munkavállalási céllal Magyarországra és Ausztriába, a határokat azonban nem ellenőrzik szigorúan, és ez segíthette a vírus terjedését
- mondta lapunknak Kollai István történész, Szlovákia-szakértő.
Másrészt szerinte az országos tesztelések – ősszel a lakosság kétharmadát, 3,6 millió embert ellenőriztek – visszafelé sültek el, mivel hamis biztonságérzetet adtak az embereknek.
Az alkalmazott antigén gyorstesztek megbízhatósága ugyanis köztudottan korlátozott.
Az őszi teszteléseken, a legfertőzöttebb régiókban végzett próbatesztet is beszámítva 57 500 fertőzöttet találtak az egészségügyi hatóságok, akiket családjukkal együtt karanténba helyeztek – ez azonban a jelek szerint nem sokat segített. Mint ahogy az sem, hogy még a közelmúltban is egymillió tesztet végeztek hetente.
Kollai István úgy véli, hogy az elmúlt hónapokban a szlovák kormány sem állt a helyzet magaslatán: válságkezelését kapkodás, átgondolatlanság és ad hoc döntések jellemzik. Ez pedig próbára teszi az emberek idegeit.
Decemberben például szinte mindent kinyitottak, aztán néhány hét után kénytelenek voltak mindent bezárni
- emelte ki.
Kulcsadatok hiányoznak
Richárd Kollár matematikus, aki a napokban Zuzana Caputová köztársasági elnökkel egyeztetett a válságról, úgy véli: nem tudják, hogy mi történik a járvánnyal.
Teljesen hiányoznak a kulcsadatok, amelyek alapján képesek lehetnénk felmérni az intézkedéseink hatásait, és azt a járványügyi helyzetet, amiben vagyunk
- jelentette ki a szakember egy e heti cikkében.
Világi Oszkár, a Slovnaft elnök-vezérigazgatója pedig publicisztikájában azt írta:
Az emberek kétségbeesettek. Azt hitték, hogy az állam vezeti majd a vírus elleni harcot, de nem így történt, és emiatt vesztésre állnak.
Kollai István szerint a négy pártból álló kormány-koalíció maga is megosztott a válságkezelés egyes kérdéseiben, mint ahogy azt például a Szputnyik-vakcina ügye is jelzi.
Bár Igor Matovic miniszterelnök már a szlovák hatóság jóváhagyása után bevetette volna az orosz oltóanyagot, az Emberekért nevű koalíciós párt megvétózta a tervet, és ragaszkodik ahhoz, hogy a használatra csak az Európai Gyógyszerügynökség jóváhagyása után kerülhessen sor. (Ebben az ügyben a sajtó egy része, például Matús Kostolny, a Dennik N napilap főszerkesztője is kritizálta a kormányfőt.)
Tavaszhoz képest negatív változás – tette hozzá Kollai István –,
hogy a gazdaság állapota és a közhangulat is romlott,
a koalíciós feszültségeket pedig növeli, hogy egy új ellenzéki párt, a Peter Pellegrini alapította Hang mára népszerűbb lett a kormánypártoknál. Az ex-kormányfő már a kormány lemondását követeli.
Mint a katasztrófafilmekben
Végül pedig adódik a kérdés, hogy valóban összeomlott-e a szlovák egészségügy.
Tény, hogy jelenleg mintegy 3900 Covid-beteg szorul kórházi ellátásra, és 6350-en vesztették életüket a járvánnyal összefüggésben. Tény az is, hogy a szlovák kormány szerdán aktiválta az EU civil védelmi rendszerét, és egészségügyi személyzetet (tíz orvost és 25 nővért) kért az uniós országoktól.
A vírus új mutánsai miatt ugyanis megnőtt a kórházi ellátásra szoruló betegek száma, és így az eddiginél több nővérre van szükség, egyes kórházakban pedig gyógyszerhiány alakult ki.
Válaszul Ausztria katonai egészségügyi személyzetet, Lengyelország pedig 200 ágyat ajánlott fel kórházai intenzív osztályain.
Kunetz Zsombor egészségügyi elemző Facebook-posztjában azt írta: a szlovákok képesek felismerni, hogy komoly veszély fenyegeti az egészségügyi ellátást, ezért segítséget kérnek.
Ami az okokat illeti, Kollai István szerint
a szlovák egészségügy már eddig is rosszul, szervezetlenül működött, a Covid-válság pedig tovább rontott a helyzeten.
A helyi magyar lap, az Új Szó kommentárjában úgy fogalmazott: a kórházi ellátás folyamatosan az összeomlás szélén táncol. És borús képet festett az ottani állapotokról Világi Oszkár is:
A kórházi állapotok katasztrófafilmeket idéznek: emberek ülnek vagy fekszenek a folyosókon, mert nincs szabad ágy. Órákat vársz, míg sorra kerülsz, aztán kapsz egy infúziót, és tovább vársz. Még emberek között is egyedül vagy. (…) A szeretteid nem tudnak elérni, az orvosok pedig nem tudnak segíteni.
Hozzátette: az egészségügy nincs menedzselve, minden spontán, ellenőrzés nélkül, főleg egyéni döntések alapján történik. A frontvonalban lévő orvosok és nővérek odateszik magukat, de kaotikus körülmények között kénytelenek dolgozni.
