A kabinet gazantálja az inflációkövető nyugdíjemelést. Jelentősen nőtt a dolgozó nyugdíjasok száma. Mindkét mondat Tállai András pénzügyminisztériumi államtitkártól származik, a HVG ugyanakkor felveti a kérdést: ha a nyugdíjak őrzik az értéküket, sőt a nyugdíjasok több juttatást kapnak a 13. havi ellátásnak köszönhetően, akkor mégis miért érzi úgy egyre több nyugdíjas, hogy dolgoznia kell?
A lap emlékeztet: a minimálnyugdíj mértéke 2008 óta változatlanul 28 500 forint, a nettó minimálbér pedig már akkor is 69 ezer forint volt. Utóbbi jelenleg 133 ezer forint, míg a nettó átlagkereset eléri a 335 ezer forintot.
Kiemelik: januárban a havi folyósított összeg szerint a nyugdíjasok legnagyobb számban a havi 120-140 ezer forintot kapók közé tartoznak, míg összesen 1,1 millió nyugdíjas kapott 140 ezernél kevesebb juttatást. Emellett kisebb csoda, hogy mindössze 161 ezer nyugdíjas dolgozik.
Az átlagnyugdíj 2015-ben 121 ezer forint volt, 2021-ben 164 ezerre nőtt, de a 2010-es évek második felében a keresetek az infláció mértékét messze meghaladó mértékben nőttek, emiatt pedig a nyugdíjak rohamosan leszakadtak – húzzák alá az elemzésben. Emiatt a nyugdíjasok a keresőkhöz képest rosszabb életszínvonalon élnek.
Másrészt rohamosan nyílik az olló az ellátottak között, ugyanis a nyugdíj kiszámításánál fokozott súllyal veszi figyelembe a jogosultság előtti utolsó évek kereseteit, így a most nyugdíjba vonulók kezdő nyugdíja jóval magasabb.
A különbségeket az emelések viszont csak fokozzák: az azonos arányú emelések miatt a nyugdíjak közti különbség tovább nő, és ezen nem segít a 13. havi juttatás sem.
A HVG kiemeli, korrekcióra lenne szükség. Szakértőkre hivatkozva azt írják, egyrészt egy egyszeri, sávos kiigazítás kellene, ami zárná az ollót, másrészt a nyugdíjak összegének megállapítását is úgy kellene megreformálni, hogy az rendszerszinten és hosszú távon kezelje a nyugdíjak keresetektől való leszakadását és egymástól való szétszakadását is.
Költségvetési oldalról pedig a nyugdíjkassza megborulását emeli ki a cikk. Emlékeztetnek, a Pénzügyminisztérium jelentése szerint július végén a nyugdíjkassza 83 milliárd forintos mínuszban volt úgy, hogy év elején már átutaltak nekik egy 525,8 milliárdos összeget. A nyugdíjkassza 2022-es költségvetése összesen 554,4 milliárd forint központi költségvetési hozzájárulást tartalmaz – írják, hozzátéve, a 13. havi juttatás 336 milliárdos terhet ró a nyudíjkasszára. Ráadásul az elszálló infláció miatt nyugdíjkiegészítés is terhelni fogja a nyugdíjalapot, ennek mértéke várhatóan további 1,8 százalék.
Ez azonban édeskevés, az infláció mértéke magas, de várhatóan tovább emelkedik, szakértők 20 százalék körüli csúcsot várnak. Vagyis hiába kapnak a nyugdíjasok 10 százalék emelést, ha decemberben az árak 20 százalékkal lesznek magasabbak, mint egy évvel korábban – hangsúlyozza a HVG.
A cikk rámutat, további nyugdíjemelésre lesz szükség 2023-ban, sőt várhatóan 2024-ben is, miközben a bérnövekedés üteme lassul, és akár nőhet a munkanélküliség is. A demográfiai adatok szerint pedig várhatóan kevesebben lépnek be a munkaerőpiacra, mint ahányan kilépnek onnan, egyre kevesebb dolgozóra jut egyre több nyugdíjas.
