A Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapkamat-csökkentő döntésének hátterét Virág Barnabás, az MNB alelnöke ismerteti. Kövesse velünk percről percre!
Egy számjegyű infláció után egy számjegyű alapkamat, de Matolcsy Györgyék még nem dőlnek hátra
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa keddi kamatdöntő ülése 100 bázisponttal, 9 százalékra csökkentette az alapkamatot. A háttérről Virág Barnabás, az MNB alelnöke tájékoztat, melyet percről percre közvetítünk.
Nagy meglepetés!
A jegybank döntéséről itt számoltunk be:
Így reagált a forint
A forint a reggeli 390 alatti árfolyamról fokozatosan gyengült, a kamatdöntés bejelentésekor a kurzus 390,50 fölött járt. A 100 bázispontos alapkamat-csökkentés hatására 390,20 forintig erősödött, azonban délután háromnegyed 3 körül ismét 390,50 forintot kellett adni a közös devizáért.
A közelmúlt
A jegybank 2022 őszén drasztikusan megemelte az alapkamatot, valamint az irányadó egynapos betét kamatát is, ezzel az akkori, bőven 400 forint feletti euróárfolyamot leszorította. A monetáris szigor tavaly májusig tartott, azóta alkalmanként 75-100 bázisponttal csökkentették a kamatokat, az alapkamat és az irányadó kamat tavaly szeptember végén zárt össze ismét.
Két okból volt lehetőség ekkora csökkentésre
Az infláció a várakozások alatt alakult, a rövid távú inflációs kép fél százalékponttal csökkent, míg az ország kockázati megítélése kedvezően alakult, ez tette lehetővé a 100 bázispontos csökkentést – mondta online sajtótájékoztatóján Virág Barnabás.
Nem dőlnek hátra
Általános a dezinfláció, a munkaerőpiac feszes, az ország külső egyensúlyi pozíciója jelentősen javult – ismertette az MNB alelnöke. Azonban
hátradőlni tilos
– tette hozzá, továbbra is fegyelmezett és stabilitásorientált monetáris politikára van szükség.
Infláció és GDP
Az infláció ismét az MNB toleranciasávjában van, és továbbra is ennek felső szélének közelében lesz Virág Barnabás szerint. Ugyanakkor megjegyezte, a 2023. III. negyedévei felpattanás után a IV. negyedévben stagnált a gazdaság.
A külső tényezők
A geopolitikai feszültségek továbbra is velünk vannak, bár csökken. A fejlett piaci hosszú hozamok emelkedtek, bár elmaradtak a 2023. őszi szintektől – ismertette az alelnök. A gázárak csökkennek a tározók töltöttsége és az alacsony kereslet miatt, míg az olaj 80 dollár körül stabilizálódott
Alacsony a maginfláció is
A maginfláció a 2020 előtti mintázatokat jelzi, vagyis erőteljes a dezinfláció – közölte a jó hírt Virág Barnabás.
Jó hír a munkaerőpiacról
A munkaerőpiac feszessége enyhült, az üres álláshelyek munkanélküliek számához viszonyított aránya csökken – közölte Virág.
Nincs vállalatfinanszírozási gond
A VOSZ felmérése szerint a finanszírozás és a kamatok kérdése nincs az első kilenc vállalati probléma között, a „top tényező” a vásárlóerő csökkenése az infláció miatt. Az MKIK felmérése szerint a kereslet hiánya és a nyersanyagok, energia árai a fő gond, itt ötödik helyen szerepel a finanszírozás kérdése – ismertette az MNB alelnöke.
Ismét erősödött a forint
Nem sokkal délután 3 óra után egy euróért ismét kevesebb mint 390 forintot kellett fizetni.
Még nem nő a fogyasztás
Óvatosak az emberek, a reálbér-emelkedés ellenére a reálvagyon-veszteség visszapótlása fontosabb a háztartásoknak, mint a fogyasztás emelése – ismertette Virág Barnabás. Ezzel összhangban szerinte a dezinfláció a növekedés kulcsa, ami helyreállíthatja a fogyasztást.
Továbbra is 2 százalék a kamatfolyosó
A kamatfolyosó két széle, az overnight betétek és hitelek kamata 8 és 10 százalékra módosult – ismertette az alelnök.
Ez várható az első félév végére
Virág Barnabás fenntartja, hogy 6-7 százalékos kamatszint várható az év közepére, ezt a forgatókönyvet a jegybank reálisnak tartja.
Reálkamatok
A magas reálkamatokra vonatkozó kérdésre Virág Barnabás úgy válaszolt, az a fejlett gazdaságokban újra jellemző. Szerinte az infláció megfelelő pályára terelésére csak pozitív reálkamat mellett van lehetőség. A növekedés gátja a magas infláció és nem a magas reálkamat – vélte az MNB alelnöke. A jegybank üzenete az árstabilitás, így a gazdasági szereplőknek nem kell attól tartaniuk, hogy jövedelmük, vagyonuk értékét veszti az elszabaduló infláció miatt.
Közben megint gyengült a forint
Nem tartott sokáig nemzeti devizánk erősödése. A szintén a Klasszis Médiához tartozó laptársunk, a Privátbankár árfolyamfigyelőjének tanúsága szerint nem sokkal délután fél 4 előtt ismét 390 forintnál is többet kértek egy euróért.
Itt a vége
A sajtótájékoztató véget ért, az elhangzottakat itt tekintheti meg újra: