Kiváló helyzetben vannak a magyar bankok – állapította meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss Pénzügyi stabilitási jelentésében. A magyar bankrendszer sokkellenálló-képessége a jelenlegi bizonytalan globális környezetben is erős. A hitelintézeti szektor konszolidált tőkemegfelelési mutatója 2024 során 20,5 százalékra nőtt, és a bankok az emelkedő szabályozói követelmények felett is magas, 2256 milliárd forint szabad tőkével rendelkeztek. A szolvencia stresszteszt alapján a bankszektor sokkellenálló-képessége még egy szélsőségesen kedvezőtlen gazdasági forgatókönyv esetén is erős maradna, a felmerülő tőkeszükséglet kezelhető mértékű lenne – írják a jegybank szakértői.
Ha rosszra fordulna a helyzet, akkor is stabilan állnának a bankok
A stresszpályán vizsgált kis valószínűségű, súlyos sokk bekövetkezése esetén sem sérülne a szektor hitelezési kapacitása. Az enyhébb makrogazdasági hatásokkal járó, de nagyobb valószínűséggel bekövetkező alternatív stresszpályák (vámháború súlyosbodása, Németország ipari termelésének jelentősebb visszaesése) esetében is ellenálló maradna a bankszektor.
A hazai bankok 2024-ben az előző évinél is magasabb, 1595 milliárd forintos profitot értek el. A kimagasló jövedelmezőség fennmaradásához hozzájárult, hogy a nettó kamatbevétel továbbra is magas, és hogy a hitelkockázatok érdemben nem emelkedtek 2024-ben.
A bankok likviditása továbbra is bőséges. A bankrendszer likviditásfedezeti mutatója 170 százalék, operatív likviditási tartaléka közel 21 ezer milliárd forint volt 2025 márciusában. A likviditási stresszteszt alapján a szektor likviditási többlete még egy súlyos stressz esetén is elegendő fedezetet nyújtana a szabályozói követelmények teljesítéséhez. A bankok likviditására 2025-ben a jegybanki hosszú lejáratú fedezett hitelek lejáratai, és az önkormányzati betétállomány egy részének Magyar Államkincstárba történő terelése is csökkentőleg hat, aminek kezelésére bőséges rendszerszintű likviditás áll rendelkezésre.
A vállalati hitelezés továbbra is a padlón van
A hazai hitelezési folyamatok kettőssége változatlanul fennáll. A háztartási hitelállomány éves növekedési üteme 10,5 százalékot ért el 2025. februárban, míg a vállalatok hitelállománya egy év alatt mindössze 1,8 százalékkal bővült. A háztartási hitelállomány bővüléséhez a lakosság javuló jövedelmi helyzete, az élénkülő banki verseny és a támogatott hitelkonstrukciók egyaránt hozzájárultak. A piaci lakáshitel-felárak továbbra sem távolodtak el a nulla körüli szintjükről.
A vállalati hitelezésben a reálgazdaság elhúzódó dinamizálódása miatt nem látszik fordulat, és a bankok szerint a beruházási hitelek iránti kereslet előretekintve is visszafogott maradhat. A vállalati hitelezés gazdaságot támogató növelésének lehetőségeiről az MNB egyeztetést kezdeményezett a hitelintézetekkel. A devizahitelek vállalati hitelállományon belüli aránya 50 százalékra nőtt, ugyanakkor az állomány a devizabevétellel rendelkező vállalatoknál koncentrálódik.
Az MNB előrejelzése szerint a háztartási hitelállomány 2025-ben 12 százalékkal, míg a vállalati hitelállomány 4,5 százalékkal bővülhet.
A bankrendszer jelentős hitelezési kapacitással rendelkezik kimagasló jövedelmezőségének, bőséges likviditásának és a növekvő tőkekövetelmények mellett is magas szintű szabad tőkéjének köszönhetően. A jelenlegi, 2256 milliárd forintos szabad tőke a jegybank becslése szerint közel 30 ezer milliárd forint hitel kihelyezését tenné lehetővé, mellyel a magánszektor hitelállománya több mint duplájára emelkedne.
