Enyhén felfelé korrigálta a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a tavalyi negyedik negyedéves GDP-adatot. Az első becslésben szereplő 0,7-hez képest 0,8 százalékkal bővült a magyar gazdaság 2025 utolsó három hónapjában éves alapon, a nyers adatok szerint. A szezonálisan és naptárhatástól kiigazított mutató pedig a korábbi 0,5 helyett 0,6 százalék lett.
Az egész évre vonatkozó adat ugyanakkor nem változott. A nyers adatok szerint 0,4, a kiigazított mutató alapján pedig 0,3 százalékkal bővült a GDP 2025-ben. A 2024-es 0,6 százalékhoz képest tehát a felére esett vissza a magyar gazdaság teljesítménye. Ha a 2023-as, 0,8 százalékos csökkenést is idevesszük, akkor ebben a hároméves periódusban mindössze 0,1 százalékos „növekedés” jött össze Magyarországon.
A nagy képet tekintve talán Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza fogalmazta meg a legpontosabban, mi is történt 2025-ben a magyar gazdaságban.
„Továbbra is igaz, hogy a magyar gazdaság növekedése alacsony. Nincs recesszió, de igazi növekedés sem – talán ezt hívják pozitív nullának”
– írta a szerkesztőségünknek is elküldött elemzésében.
A magyar gazdaság „2022 óta nem volt képes az érdemi növekedésre, hiszen a GDP volumene még mindig az akkori szint körül ingadozik” – értékelt Virovácz Péter, az ING Bank vezető közgazdásza.
Változatlan szerkezetben
Ássunk azonban a részletek mélyére! A tavalyi negyedik negyedéves, enyhén pozitív meglepetés hátterében leginkább az építőipar javuló teljesítménye játszhatott szerepet. Az ágazat „a kedvezőtlen évkezdet után az év végére fokozatosan növekedési pályára állt, az utolsó negyedévben már a gazdaság egyik legerősebb motorja volt éves és negyedéves alapon is” – írta kommentárjában Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség (MGFÜ) vezető makrogazdasági elemzője.
Az építőipar egyébként a tavalyi negyedik negyedévben 5,1 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbi szintet. Regős Gábor szerint ebben már meglátszódhatott az Otthon Start Program és az ehhez kapcsolódó Lakhatási Tőkeprogram hatása is. Ezek a programok képesek voltak ellensúlyozni az európai uniós források hiányát, a cégek alacsony beruházási hajlandóságát, valamint az állam és az önkormányzatok forráshiányos helyzetét.
Fotó: Depositphotos
Mindazonáltal a negyedik negyedévi 0,8 százalékos növekedéshez a legnagyobb mértékben (0,5 százalékponttal) a szolgáltatások teljesítménye járult hozzá. Itt leginkább az erősödő lakossági fogyasztást és a nemzetközi turizmus hozzájárulását kell megemlíteni. De itt ismét csak érdemes árnyalni a képet.
„A szolgáltatások hozzáadott értékének bővülése mindössze 1 százalék volt. Ez azt jelenti, hogy az ágazat stabil növekedést tud elérni, de ez nem annyira nagy, mint lehetne. Felfelé húzó erőként nem ad elég sokat hozzá a GDP-hez” – írta Regős Gábor.
Virovácz Péter pedig egyenesen „igazi feketelevesnek” titulálta a szolgáltatások teljesítményét, amely mindössze 0,1 százalékkal bővült az év utolsó három hónapjában, negyedéves alapon. „Vagyis a vártnál gyengébb utolsó negyedévi teljesítmény (az enyhe felfelé korrekció ellenére is – a szerk.) oka itt keresendő”. Az ING Bank vezető közgazdásza szerint az ünnepi szezon gyengén alakult, sem a kereskedők, sem a turizmus nem bővült erőteljesen. „Ezen a területen mindösszesen 0,3 százalékos volt a negyedév/negyedév növekedés” – tette hozzá.
A termelési oldalon az építőipar és a szolgáltatások az egész évi teljesítményhez összességében pozitívan járultak hozzá. Az építőipar hozzáadott értéke egy év alatt 3, a szolgáltatásoké pedig 1,2 százalékkal nőtt. A mezőgazdaság (4,3 százalékos mínusz) és az ipar (2,4 százalékos csökkenés) mélyrepülése viszont lehúzták a GDP-t.
„Előbbi esetében a súlyos aszályhelyzetet kell kiemelni, míg utóbbi kapcsán a külső kereslet gyengélkedését, amely erősen érintette a hazai exportorientált ipari kapacitásokat. Eközben az év végén az energiaipar is gyengébb teljesítményt nyújtott”
– részletezte Molnár Dániel.
A mezőgazdaságban legalább pozitívum, hogy a negyedik negyedévben már 2,5 százalékkal bővült az ágazat éves alapon – hívta fel a figyelmet Virovácz Péter. Az év egészét azonban ez sem mentette meg.
Az ipar vesszőfutása már hosszú ideje tart. Az elmúlt három évben mindössze egyszer, 2024 februárjában bővült az ágazat éves alapon. Regős Gábor a külső tényezők mellett kiemelte általánosságban az alacsony keresletet, illetve a gyenge versenyképességet, például a magas energiaárak miatt (a rezsicsökkentés csak a háztartásokra vonatkozik Magyarországon, az átlagfogyasztásig – a szerk.)
Lakossági fogyasztás: nem erős, de legalább stabil
A magyar gazdaság kettőssége nemcsak a termelési, hanem a felhasználási oldalon is meglátszik. „A fogyasztás volt a növekedés legfontosabb húzóereje, a háztartások fogyasztási kiadása a negyedik negyedévben 2,7, az év egészében 2,9 százalékkal nőtt, így 1,4 százalékponttal járult hozzá a gazdasági teljesítményhez” – sorolta a legfontosabb mutatókat Molnár Dániel.
Ennek hátterében a kormányzat keresletélénkítő intézkedéseit (a családtámogatások bővítését, az szja-mentesség kiterjesztését a háromgyermekes édesanyákra), illetve a reálbérek emelkedését lehet kiemelni (ennek mértéke tavaly 3,2 és 6,3 százalék között változott, éppen decemberre érve el a csúcspontját – a szerk.).
Regős Gábor a fogyasztásbővülést is hasonlóan látja, mint a szolgáltatások növekedését. „Nem egy nagyon erőteljes a növekedés, de legalább stabil”
– fogalmazott.
A beruházások azonban továbbra is egyértelműen visszafogják a gazdaság bővülését. A bruttóállóeszköz-felhalmozás volumene éves szinten 2,2 százalékkal zsugorodott, amely így 0,5 százalékponttal lassította a növekedést. Azt viszont több elemző is kiemelte, hogy az év végére fordulva már legalább látszik a fény az alagút végén.
„Kedvező, hogy éven belül fékeződött a visszaesés, és a második félévet összességében már stagnálás jellemezte a beruházásoknál. Eközben a készletváltozás szerepe továbbra is jelentős volt, feltehetően a nagy gyárak készletezése nyomán” – írta Molnár Dániel. De Regős Gábor kommentárja is a javulás irányába mutat, aki úgy fogalmazott, hogy „a beruházások volumencsökkenése már csak 1,0 százalék – persze egy nagyon alacsony bázisról”.
2025-ben a magyar gazdaságot a legnagyobb mértékben, 1,5 százalékponttal a nettó export fogta vissza. Sajnos javulás sem látszik ezen a soron, hiszen a negyedik negyedévben ez a hatás már mínusz 3,1 százalékpont volt.
A kettősség itt is megfigyelhető, hiszen az árukivitel (ami a teljes külkereskedelem közel 80 százalékát teszi ki) 0,7 százalékkal csökkent, míg a sokkal kisebb volumenű szolgáltatás-külkereskedelem 0,8 százalékponttal nőtt.
Az import 5,2 százalékkal lett magasabb, amellyel kapcsolatban a fogyasztás erősödését, illetve a hazai gyárak készletezését kell kiemelni Molnár Dániel szerint. Az év egészében folyó áron így is 551 milliárd forintos külkereskedelmi aktívum jött össze, de az export végig jelentős kihívásokkal küszködött. És ez sajnos úgy tűnik, hogy 2026 egészében is velünk maradhat.
Mi várható az idei évtől?
Az idei évi várakozásokkal kapcsolatban kulcsfontosságú, hogy milyen, a tavalyi negyedik negyedévről áthúzódó hatásokban lehet reménykedni. Nos, az elemzők nem tűnnek optimistának. „A gazdaságbővülés szerkezete nem változott az elmúlt negyedévekhez képest. A nettó export jelentősen fékezte a gazdaság teljesítményét, amit a belső kereslet ellensúlyozott” – írta Virovácz Péter. Ezt Regős Gábor is megerősítette.
„A negyedik negyedévben a főbb tényezők nem változtak: a gyenge ipari termelés és áruexport visszafogják a növekedést, míg a szolgáltatások és a fogyasztás húzzák azt – bár a húzóerők is lehetnének erősebbek”.
Regős szerint kedvező esetben idén egy 2,0-2,5 százalékos növekedés várható a magyar gazdaságtól.
„A fogyasztás bővülése a reálbérek növekedése és a kormányzati transzferek miatt várható, míg az iparnak a talán jobbra forduló külső kereslet és az új gyártókapacitások miatt kellene beindulnia” – tette hozzá. Majd Regős szkeptikusan azt is megjegyezte, hogy a német gazdaság beindulása (amitől nagymértékben függ a magyar GDP alakulása – a szerk.) a magyaréhoz hasonlóan mindig a következő évre szokott tolódni.
A közgazdász a közel-keleti helyzetre is röviden kitért. „Kérdés, hogy a mostani iráni események milyen hatással lesznek az idei növekedésre, akár az infláción, akár a cégek versenyképességén, akár a keresleten keresztül – ez a hatás lehet elhanyagolható, de lehet nagyobb is” – írta.
Virovácz Péter jóval pesszimistábban látja az idei kilátásokat. Olyannyira, hogy az ING Bank ismét rontotta a 2026-os gazdasági növekedésre vonatkozó prognózisát. A korábbi 1,9 százalék helyett már csupán 1,7 százalékos növekedést jeleznek előre.
„A negatív revíziót részben az energiaár-sokk, részben a negyedik negyedév gazdasági teljesítményének szerkezete okozza” – magyarázta. A növekedésnek leginkább a kormányzat keresletélénkítő, fogyasztást húzó intézkedései ágyaznak meg. A beruházásoknál minimális fordulatra számít Virovácz Péter, aki viszont a külső kereslet alakulásával kapcsolatban sem optimista. A közgazdász szerint a nettó export továbbra is negatívan járulhat hozzá a GDP-hez.
2027-ben és 2028-ban pedig 2,7-3,0 százalék körüli növekedés várható, a végre beinduló külső keresletnek köszönhetően. Hosszabb távon Virovácz szerint a tőkeállomány három éven át tartó elmaradó növekedése és a demográfiai helyzet romlása miatt egyre nehezebben képzelhető el, hogy a magyar gazdaság komolyabb egyensúlyvesztés nélkül képes legyen tartósan 3 százalék feletti tempóban bővülni.
Látszólag Molnár Dániel jóval derűlátóbb, hiszen a 2-3 százalékos sávba várja az idei gazdasági növekedés mértékét. Ezt elsősorban a lassuló infláció, a várhatóan idén gyorsuló, 6 százalék feletti reálbér-dinamika, illetve a kormányzati transzferek eredményezhetik (14. havi nyugdíj, fegyverpénz, otthonteremtési támogatás).
Azonban az MGFÜ úgy látja, hogy a növekedési pályát övező kockázatok inkább lefelé mutatnak. Molnár Dániel itt szokásos módon a német gazdasággal kapcsolatos bizonytalanságokat és az orosz-ukrán háború folytatását említi meg az elsőként. Új elemként megjegyzi viszont a közel-keleti konfliktus elhúzódását, valamint az energiapiac tartós problémáit is.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a KSH második becslését nem kommentálta. Az első adatközlést követően is eltelt néhány óra, de végül befutott az NGM reakciója, amiről ebben a cikkben olvashatnak.
A részletes adatokat követően két közleményt kaptunk a minisztériumoktól. Először az NGM jelentette be, hogy „még rugalmasabb feltételek mellett pályázhatnak a hazai mikro- és kisvállalkozások a telephelyfejlesztést támogató program (a GINOP Plusz-1.2.4-25 program) keretében”, majd az agrárminisztérium közölte, hogy legfeljebb 10 millió forint vissza nem térítendő támogatást igényelhetnek a mezőgazdasági kisüzemek beruházási célból.
