Mint arról beszámoltunk, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hétfő reggeli adatai szerint közel 10 százalékkal esett az export januárban, a termék-külkereskedelmi többlet pedig 12 millió euró volt úgy, hogy a behozatal 2,3 százalékkal lett magasabb az előző év azonos időszakiénál.
Kifejezetten gyenge számokat produkált januárban a termékkülkereskedelem, ami egyértelműen rossz előjel a januári ipari és az első negyedéves GDP-adatok vonatkozásában – értékelt Regős Gábor. A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint a kivitel volumenének visszaesése – bár biztosan vannak egyedi hatások is, de – jól mutatja, hogy az export és az ipar továbbra sem tér magához, a nagymértékű állami támogatások ellenére az ágazat továbbra is bajban van.
Ilyen alacsony exportvolumenre 2022 óta nem volt példa.
A kivitel volumene minden fő termékcsoportnál csökkent az egy évvel korábbihoz képest. Bár az első gondolatunk az lehetne, hogy biztosan ismét a járműgyártás exportja szenved (például a Mercedes egy műszakos termelése miatt is), a visszaesés a gépek és szállítóeszközök esetében volt közel a legkisebb, 6,0 százalék – hívta fel a figyelmet Regős. Jóval nagyobb, 18 százalékos visszaesés volt a feldolgozott termékeknél – itt különösen a vegyipar termékei teljesítettek gyengén.
Az energiahordozók exportjának visszaesése 10 százalékos volt – ebben a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint a reexport játszik szerepet, vélhetően a magasabb belföldi fogyasztás (hideg tél) miatt került most kevesebb külföldre. Ugyanakkor a bázishatás szerepét is ki kell emelni, vagyis, hogy hazánk már 2024 végén tranzitországgá vált Ukrajna irányába – mutatott rá Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség (MGFÜ) vezető elemzője.
Az élelmiszer-kivitel volumene 5,7 százalékkal csökkent. Az export visszaesése tehát meglehetősen általános volt, bár voltak különbségek az egyes termékcsoportok között, de
a probléma inkább általánosan a kereslet és a versenyképesség hiánya lehet – állapította meg Regős.
Importoldalon 2,3 százalékos volumenbővülést mért a KSH. Itt vegyes kép látszódik az egyes termékcsoportok között: az energiahordozók közel 10 százalékkal magasabb importját a hideg tél és a magasabb energiafogyasztás magyarázza. A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza meglepőnek tartja az élelmiszerek esetében a 13 százalékos importcsökkenést – a fogyasztásban inkább növekedést várna, egy ilyen mértékű esés nehezen magyarázható.
A gépek és szállítóeszközök behozatala közel 12 százalékos volumennövekedésénél Molnár szerint a nagyberuházások hatását kell kiemelni. Mivel azonban a feldolgozott termékek behozatala 7,9 százalékkal csökkent, Regős szerint nem látszik olyan átfogó kép, mint az exportnál, bár logikailag a fogyasztásbővülésből következne a nagyobb import, de ez mégsem tűnik ennyire egyszerűnek.
Az jó hír, hogy a cserearány 6,4 százalékkal javult, azaz az exportárak kevésbé csökkentek, mint az importárak – ezt az energiaárak tavalyinál kedvezőbb szintje magyarázza. Az árak általános csökkenését az erősebb forintárfolyam magyarázza – a szerződéseket jellemzően euróban vagy esetleg dollárban kötik. Mivel az importoldalon a dollár súlya magasabb, ezért a forint erősödése, amely a dollárral szemben volt jelentősebb az elmúlt év során, pozitív hatást gyakorolt a külkereskedelmi mérlegre, de az árváltozások, a világpiaci energiaárak csökkenése is pozitív tényezőként jelentkezett – jegyezte meg az MGFÜ vezető elemzője.
A cserarány javulása mentette a külkereskedelmi egyenleget, így az a pozitív tartományban maradt, bár így is jelentősen romlott: az előző évinél 756 millió euróval kisebb volt és mindössze 12 millió eurót ért el. Ez a mostani időszakban különösen is rossz hír:
az Irán elleni támadás és a Hormuzi-szoros lezárása miatt a forint a magasabb olajárak miatt amúgy is gyengülne, ezt a hatást pedig a Barátság kőolajvezeték elzárása sem tudja tompítani.
A magasabb energiaárak a cserearányt is rontják, így a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint a következő hónapokban ez sem fogja tudni javítani ilyen mértékben az egyenleget – de legalább vélhetően nem lesz ennyire rossz a volumenváltozás sem.
A német kilábalással kapcsolatban továbbra is kettős kép adódik, a konjunktúraindexek fokozatosan javulnak ugyan, azonban 180 fokos fordulatról továbbra sem beszélhetünk, a kilátások változatlanul bizonytalanok, elsősorban a geopolitikai konfliktusok nyomán, amely a vállalati döntéshozatalra is negatív hatással van – tartotta szükségesnek hangsúlyozni Molnár. Hozzátéve: habár a kormányzati költekezés keresletet generál a gazdaságban, a magas energiaárak változatlanul fékezik a növekedést, miközben a közel-keleti konfliktus eszkalációja is további kockázatot hordoz magában.
Összességében az MGFÜ-nél arra számítanak, hogy az idei évben az export már emelkedni fog, amelyet a termőre forduló gyártókapacitások, továbbá a német gazdaság növekedésének beindulása is támogat majd. Éves szinten ugyanakkor a nettó export még így is visszafogja majd a bővülés ütemét, tekintve, hogy a fogyasztás és a beruházások várt emelkedése is importigényt gerjeszt a gazdaságban. A külső kereslet tartós fordulatával viszont jövőre már kiegyensúlyozott szerkezetben folytatódhat a gazdasági növekedés – bizakodott Molnár.
(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)
