A piaci verseny helyreállítása, az egyajánlatos tenderek visszaszorítása és a források decentralizálása – ezek lennének a legfontosabb szempontok a hazai közbeszerzési piac átalakításában, amihez alapvető szemléletváltásra van szükség az Orbán-kormányok 16 éve alatt látott működéshez képest.
Ezt még május végén nyilatkozta az Mfornak dr. Kovács Balázs, a KözbeszGuru Kft. tulajdonosa, alapítója és közbeszerzési szakjogásza még akkor, amikor még csak várható volt, hogy a Tisza-kormánynak az európai uniós források hazahozatalához mindenképp változtatnia kell a hazai közbeszerzési szabályokon. A szakjogász a korábbi rendszer legnagyobb problémáiról is beszélt, amelyek számos iparágat, például a Balásy Gyula cégei által is leuralt kommunikációs és rendezvényszervezési szakmát taszítottak apátiába. Erről bővebben ebben a cikkben olvashatnak:
Módosította a parlament a közbeszerzési törvényt
A parlament 2026. június 23-án fogadta el az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló indítványt. A törvényjavaslat többek között a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvényt („Kbt.”) is módosította, ami azóta már hatályba is lépett.
Fotó: MTI/Hegedüs Róbert
„A közbeszerzésitörvény-módosítás több ponton szigorítja a hazai eljárásokat, de önmagában még nem alakítja át egyik napról a másikra a piac alapvető működését” – vonta meg az összképet dr. Kovács Balázs.
A legfontosabb változások, hogy
- nem maradhatnak homályban a közbeszerzéseken induló vállalkozások valódi tulajdonosai,
- a közbeszerzésekhez való hozzáférés módja egységesebbé és akadálymentesebbé válik,
- és a megkötött közbeszerzési szerződésekben is erősebben jelennek meg a korrupcióellenes elvárások.
A szakjogász szerint a közbeszerzéseken részt vevőkre ezek a módosítások újabb megfelelési és adminisztrációs terheket róhatnak. „Az időben és jól felkészülő kis- és középvállalkozások kifejezett nyertesei lehetnek az új, várhatóan átláthatóbb, ugyanakkor szigorúbb szabályoknak” – fogalmazott lapunknak még az Országgyűlés döntése előtt a szakértő.
Érdeklődés van, pénz nincs
Amit a piacon a június 23-án elfogadott törvénymódosítás után lehet látni, hogy a változások hírére egyre több vállalkozás kezdte el vizsgálni, érdemes-e belépnie az állami megrendelések piacára. Amire korábban bizonyos cégek monopolhelyzete miatt akár nem is gondoltak. Ettől persze még nem jött létre egy csapásra a színes, valódi versenyt és többszereplős eljárásokat biztosító közbeszerzési piac.
„Általánosságban nem változott a beszerzések helyzete az elmúlt egy évhez képest. Pénz nincs. Egyelőre azt az intézményi átalakulást sem látom, hogy például egy kórház önállóan intézhetné a közbeszerzését, vagy hogy egy önkormányzatnak több pénze lenne a saját út építésére”
– fogalmazott dr. Kovács Balázs.
Pedig erre nagy szükség lenne a szubszidiaritás elve (vagyis az arra való törekvés, hogy a döntéseket mindig a lehető legalacsonyabb, legközelebbi szinten hozzák meg, ahol a döntések hatása leginkább érvényesülni fog – a szerk.) alapján. Példaként az önkormányzatokat lehet említeni, akik ugyan az előző kormányok alatt is kaphattak pénzt a költségvetésből vagy európai uniós pályázatból egy-egy beruházásra, de rengeteg megkötéssel és sokszor nem is feltétlenül arra a célra, amire szükség lett volna.
Az önkormányzati autonómia fokozatos visszaállításáról, például a települési önkormányzatok szabad hitelfelvételi jogának visszaadásáról nemrég Karácsony Gergelyt, Budapest főpolgármesterét kérdeztük a Klasszis Podcastban. Az adást itt nézhetik és hallgathatják vissza:
Fókuszban a tulajdonosok
A közbeszerzésitörvény-módosítás egyik legfontosabb eleme az „átlátható gazdasági szereplő” fogalmának megjelenése. A szabályozás célja, hogy az ajánlatkérők a korábbinál pontosabban azonosíthassák az eljárásokban részt vevő cégek tényleges tulajdonosi hátterét.
„Az ajánlattevőknek, az alvállalkozóknak és az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezeteknek a korábbiakhoz képest részletesebben kell feltárniuk, kik gyakorolnak tényleges tulajdonosi vagy ellenőrzési jogot felettük” – emelte ki dr. Kovács Balázs.
Ha viszont az ajánlatkérő további kérdései után sem tudja valamely résztvevő hitelt érdemlően tisztázni a tulajdonosi hátterét, akkor az érintett gazdasági szereplőt ki is zárhatják az eljárásból. Ez természetesen az összetettebb tulajdonosi szerkezetű vállalkozások számára jelenthet nagyobb kihívást.
„A módosítás ugyanakkor nem pusztán újabb adatkérési kötelezettségként értelmezhető: az a célja, hogy egy közbeszerzési eljárásban ne csak a pályázó cég neve, hanem a mögötte álló tényleges érdek- és irányítási rendszer is látható legyen”
– tette hozzá a szakjogász.
Ezzel párhuzamosan az összeférhetetlenségi előírások is szigorodnak, különösen azokban az esetekben, amikor egy gazdasági szereplő irányítása hatósági vagy állami vezetőkhöz, illetve hozzátartozóikhoz kapcsolódhat.
Könnyebb lesz felmérni a lehetőségeket
Ugyanakkor magának a közbeszerzési felhívásnak a megismerése, az ahhoz való hozzáférés könnyebb lesz. A dokumentumokat főszabály szerint érdeklődésjelzés és regisztráció nélkül bármilyen vállalkozás megismerheti az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer (EKR) nyilvános felületén. Vagyis még az előtt, hogy hivatalosan jeleznék a részvételi szándékukat.
Fotó: Depositphotos.com
„A szélesebb nyilvánosság nemcsak a lehetséges ajánlattevők dolgát könnyítheti meg, hanem az eljárások külső ellenőrizhetőségét is erősítheti” – véli dr. Kovács Balázs.
A felhívások könnyebb megismerhetősége a verseny sokszínűségét, a szigorúbb szabályok inkább az igazán hozzáértő és felkészült cégek helyzetbe hozását eredményezheti. Hogy ténylegesen hogyan alakul majd a résztvevők száma egy-egy közbeszerzésen, természetesen csak hosszabb időtávon láthatjuk majd, vagy vethetjük össze a 2026. április 12-i előtti helyzettel. Ennek ellenére már most látszik egy pozitívnak tűnő változtatás.
„A közbeszerzésitörvény-módosítás szerint az eljárás főszabály szerint eredménytelen, ha csak egy ajánlat érkezik. Kivéve, ha az ajánlatkérő objektív módszerrel igazolja, hogy a verseny hiánya a piac tényleges szerkezetéből fakad. Ez az ajánlatkérők számára komolyabb előkészítési és indokolási feladatot jelenthet”
– emelte ki a szakjogász.
Kevesebb korrupció az eljárásokban
A közbeszerzési szerződésekben kifejezetten megjelenhetnek korrupcióellenes feltételek. A nyertes ajánlattevők számára pedig kötelező szerződéses feltételként írható elő az együttműködés a korrupciós, költségvetési csalási és versenykorlátozási kockázatok csökkentése érdekében.
A teljesítés dokumentálása is részletesebbé válik. „A hosszabb időre vagy határozatlan időtartamra kötött szerződéseknél rendszeresen közzé kell tenni, hogy mi valósult meg a vállalt feladatokból, milyen kifizetések történtek, és volt-e eltérés az eredeti feltételektől. Mindez növelheti az utólagos ellenőrizhetőséget, ugyanakkor több munkát kívánhat elsődlegesen az ajánlatkérőktől.”
Megmozdult a piac, de még mindenki óvatos
„Amióta Balásy Gyula felajánlotta az államnak a kommunikációs és rendezvényszervezési cégeit, rengeteg megkeresést kaptunk PR- és marketingügynökségektől, hogy körülnéznének a közbeszerzési kiírások között” – ezt még májusban mondta lapunknak dr. Kovács Balázs.
A törvénymódosítás hatására a vállalati érdeklődés még tovább fokozódott, amiben a szakjogász szerint szerepet játszanak a politikai változások, valamint az intézményi átalakuláshoz és az európai uniós forrásokhoz kapcsolódó várakozások.
„A cégek egy része még nem konkrét eljárásokra készül, hanem azt próbálja megérteni, egyáltalán milyen feltételekkel léphetne be erre a piacra. Ilyen érdeklődést az elmúlt tíz évben nem tapasztaltam”
– mondta a szakértő.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden vállalkozás könnyen és kockázat nélkül válhat ajánlattevővé. A felhívások, műszaki követelmények, alkalmassági feltételek és szerződéstervezetek hibás értelmezése már az ajánlattételkor problémát okozhat.
„Egy felkészületlen cég könnyen kötbérrel vagy kifizetetlen számlákkal szembesülhet. Ha valaki nem érti és nem ismeri a rá vonatkozó szabályokat, az komoly veszteséget okozhat” – zárta gondolatait a szakjogász.
