„Rengeteg nehézség sújtja a fogorvosokat a március óta tartó veszélyhelyzetben: megélhetési, finanszírozási, és a praxisok újraindításának gondjai, ezért levélben kerestük meg az Állami Egészségügyi Ellátó Központot (ÁEEK), hogy június 1-jével átmeneti, három hónapos próbaidőszakkal indulhassunk. Jó lenne úgy megtanulni az új rendszert, amikor még nincs szankció és következmény”
– mondta lapunknak Dr. Gerle János, a Magyar Orvosi Kamara Fogorvosi Tagozatának elnöke.
Ezzel semmilyen mentességet nem kérnek az ÁEEK-tól, csupán az egyre tornyosodó feladataik mellett lenne könnyebbség a számukra a napi adatszolgáltatás fokozatos tökéletesítése, ám ez irányú kérésükre mindeddig nem kaptak eddig választ a hatóságtól. Céljuk, hogy a fogorvosok és az ÁEEK között az együttműködési készség és tolerancia segítse az előírások teljesítését ebben a nehéz időben.
Első körben az államilag finanszírozott háziorvosi szolgálatok, a járó- és fekvőbetegellátó intézmények, valamint a gyógyszertárak csatlakoztak az EESZT-hez, második körben azok a magánszolgáltatók, amelyeknek jogszabály alapján a Központi Implantátumregiszterbe és a Nemzeti Csípő- és Térdízületi Endoprotézis Beültetés Regiszterbe jelentési kötelezettségük van. Harmadik körben pedig minden nem közfinanszírozott szolgáltatást nyújtó orvosi vagy fogorvosi szolgáltatási típuskóddal és működési engedéllyel rendelkező egészségügyi szolgáltató csatlakozott. Az ESSZT honlapja szerint ezzel megtörtént az ország lefedettsége, s így 25 ezer állami és magán egészségügyi szolgáltató frissíti naponta a betegek adatait az európai szintű telemedicina beindítása érdekében.
Dr. Gerle János elnök arról is beszámolt, hogy a magánpraxisok égető finanszírozási és fennmaradási gondjai miatt megkeresték a Vállalkozók Országos Szövetségének (VOSZ) Egészségügyi Szekcióját, akik már korábban beadványokat készítettek és tárgyaltak az illetékes kormányzati szereplőkkel és munkaanyagukban külön kitérnek a fogászati magánellátók helyzetére is.
„Megkeresésünkre nyitottak voltak, és pozitív választ adtak, jelenleg folyik az együttműködés lehetőségeinek kibontása. Tény, hogy vannak gazdasági elképzelések, amelyek segítséget jelenthetnek a praxisoknak”
– válaszolta az elnök lapunk kérdésére, miszerint vannak-e már konkrétumai a közös munkának.
Az újraindítás legfrissebb tapasztalatairól szólva arról is tájékoztatott, hogy e hét hétfő, azaz május 11. óta a nyitás újabb fázisába léptek a fogorvosok, ezért a betegfogadás és -gyógyítás, ha nem is a régi rendszerben, de messze a sürgősségi ellátás felett teljesít már. A tesztelés azonban nem az ő dolgjuk, ha valakit koronavírus-gyanús sürgős esetként kell ellátniuk, a páciensnek hazatérve az otthonában kell hívnia a háziorvosát emiatt.
„A beavatkozásokat a szakmai indikációk alapján végezzük, folyamatosan nő a betegforgalom, de a problémák örökzöldek: van, ahol jó a védőfelszereléssel való ellátottság, van, ahol kevésbé jó, s van, ahol nem”
– teszi hozzá.
Arra is lát példát, ahol az önkormányzat, a tisztiorvosi szolgálatok és a fogorvosok összefogásának köszönhetően remekül megoldották ezt a problémát, máshol viszont ez nem sikerült. De a külföldi példákat is figyelve, sehol nem hallott még arról, hogy mindenütt tökéletes lett volna a védőfelszerelés-ellátás, még a fejlett nyugat-európai országokban sem.
„Túlzás lenne azt mondani, hogy minden meg van oldva, de legalább annyira azt is, hogy semmi”
– hangsúlyozza.
A betegek közötti 15 perces fertőtlenítés egyértelmű, hogy pluszenergiát és -időt von el a fogorvosoktól, de ez most szükségszerű, és nem is vadonatúj dolog, hiszen eddig is minden beteg között fertőtlenítettek, beavatkozástól függően 2-10 percig, vagy akár tovább is. A szigorú szabályokat tehát továbbra is figyelembe kell venni, még akkor is, ha tegnap Merkely Béla, a SOTE rektora a hivatalos szűrőprogram felénél utalt arra, hogy nincs már járványhelyzet, de járványveszély igen. Hiszen a közel 8000-es lakossági mintából 2 pozitív fertőzöttet találtak országszerte.
Arról nincs statisztikájuk, hogy hány koronavírusos beteget láttak el eddig a sürgősségi fogászatokon, mint ahogy arról sincs, hogy az egészségügyi dolgozók közül hány fogorvos fertőződött meg. Erre vonatkozólag megkérdeztük az Nemzeti Népegészségügyi Központot, de eddig nem kaptunk választ.
„A betegek elindultak, de fegyelmezettek, s a belső statisztikáinkon is látom, hogy nő a forgalom. Nem teljesíthetetlen feladat korlátozni a forgalmat, mert nem lehet úgy működnünk, mint három hónappal ezelőtt. Elindult egy nyitás, de nem tudni, mikor lesz normális minden. Illetve az lesz majd a normális, amit most kialakítunk, hiszen megváltozott a világ”
– mondja Dr. Gerle János. Aki maga is naponta gyógyít a Semmelweis Egyetemen, s arra hívja fel a figyelmet, hogy bár a virológusok nyárra a járvány lecsengését prognosztizálják, az őszi légúti megbetegedésekkel nem kizárt, hogy valamilyen formában visszajön a koronavírus.
De akkor már sokkal védettebbek leszünk, s emiatt nem jósolnak olyan katartikus helyzetet, mint amilyen most kialakult.
FRISSÍTÉS: május 22-én megérkezett a válasz az ÁEEK-tól, miszerint nem lesz átmeneti időszak, mert a csatlakozási és adatszolgáltatási kötelezettséget már 2019. október 15-én meghirdették, s a szoftverfejlesztőknek is hét hónap állt rendelezésére az EESZT feltételeinek biztosítására, tehát mindenki számára elindult és kötelező június 1-jével a rendszer.
