Bár a magyar dolgozók túlnyomó többsége (76 százalék) támogatja a távoli/otthoni munkavégzést és mindössze 15 százalék azok aránya, akik kifejezetten ellenzik azt, az erre vonatkozó munkahelyi szabályok többnyire nem a munkavállalók döntésén múlnak – derül ki a Profession.hu 1000 fős, a 18-65 éves magyar online lakosság körében végzett, nemre, korra, végzettségre és lakhóhelyre reprezentatív minta alapján, 2024. április 26. és május 08. között készült kutatásából. A felmérés alapján a munkaerőpiaci szakportál azt írja, jelenleg tízből hat embernek csak a kijelölt munkahelyéről van lehetősége dolgozni, pedig közülük sokan saját megítélésük szerint többnyire (29 százalék), vagy akár teljesen (27 százalék) el tudnák végezni a munkájukat otthonról is.
A lapunknak is megküldött közlemény szerint sok esetben a munka természete miatt nem is lehet távoli munkavégzésről beszélni, hiszen a mindennapi feladatok egy konkrét helyhez kötik az illetőt, többségük például olyan fizikai munkát végez (58 százalék) mint az áruszállítás, vagy a bolti értékesítés, de szellemi munkakörben is sok olyan alkalmazott van (27 százalék), akiknek minden alkalommal be kell járniuk egy adott helyre, hogy el tudják látni a feladataikat. Ez utóbbi az országos átlagnál gyakoribb az államigazgatásban (74 százalék) és az állami oktatásban dolgozók (77 százalék) körében.
Velük ellentétben azonban vannak, akiknél elvileg kivitelezhető lenne a távoli munkavégzés: 56 százalékuk legalábbis úgy gondolja, hogy részben vagy teljesen el tudná látni a munkáját otthonról is, még sincs rá lehetősége – emeli ki az elemzés.
Fotó: Depositphotos
Ahol alapvetően számolhatnak a munkavállalók az otthoni munkavégzéssel, ott a legtöbb esetben (21 százalék) ez heti 5 munkanapra vonatkozik (amely arány tavaly óta 11 százalékot csökkent).
A home office-ból is dolgozó emberek körében a legelterjedtebb (45 százalék) megoldás az, hogy váltogatják munkavégzésük helyét: bizonyos napokon otthonról, míg másokon az erre kijelölt helyről dolgoznak (2023-ban ez 51 százalék volt). Közel ilyen gyakori (44 százalék), hogy a kollégák egy része kizárólag távolról dolgozik, míg a többiek minden nap bejárnak (2023-ban 35 százalék volt). Ebből kirajzolódik, hogy több munkaadónál is áttértek a személyekre szabott távmunkalehetőségről a cég egészét értintő, de előre kijelölt munkanapokat meghatározó hibrid rendszerre – írják.
Egy év alatt csökkent azoknak az aránya, akik a mindennapi kötelező bejárást üdvözölnék, a többség (46 százalék) pedig időszakosan rendelné el a home office és a munkahelyre való bejárás váltakozását, de vannak (14 százalék) akik arra vágynak, hogy a kollégák közül senkinek se kelljen bejárni munkavégzés miatt egy adott helyre.
„Felmértük a jelenleg home office-ban is dolgozó munkavállalók várakozásait is, akik többsége (58 százalék) arra számít, hogy a közeljövőben változatlan marad a home office-ra vonatkozó szabályozás a munkahelyén. Negyedük (26 százalék) azonban borúlátóbb, és arra készül, hogy hamarosan csökkenni fog azon munkanapok száma, amit most otthonról is ledolgozhat, míg 15 százalék optimistán áll a kérdéshez és úgy kalkulál, hogy nagyobb szabadsága lesz a munkavégzés helyszínének megválasztásában”
– mondta Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője.
A munkavállalók közel harmada szeretne legalább 1-2 napot, 44 százalékuk pedig inkább 3-5 napot távmunkában tölteni. Velük ellentétben 27 százalék maradna a hagyományos, munkahelyen történő munkavégzésnél egész héten – olvasható a Profession.hu kutatásában.
