3p

Mi legyen a pénzünkkel? Tegyük állampapírba? Részvénybe? Ingatlanba? Kriptóba?
A befektetésektől a vagyonkezelésig - újra itt a Klasszis Klub Live!

Jöjjön el személyesen, találkozzon neves szakértőkkel vagy csatlakozzon online!

2024. március 27. 17:00

Részletek és jelentkezés itt!

A mikrorészecskék nem csak a vizeinket szennyezik nagy mértékben, már a levegőnk sincs biztonságban.

Színes, mikroszkopikus műanyagrészecskéket talált egy amerikai kutató a Sziklás-hegységben begyűjtött csapadékmintákban, írja a Guardian

"Azt hiszem, a legfontosabb eredmény, amit megoszthatunk az amerikai néppel az, hogy több műanyaggal élünk együtt, mint amennyi elsőre látszik. Benne van az esőben, hóban - most már a környezetünk része"

- mondta Gregory Weatherbee, az Amerikai Földtani Szemle kormányügynökség munkatársa, a szóban forgó kutatás egyik szerzője.

Weatherbee eredetileg a nitrogénszennyezést akarta vizsgálni a Colorado államban gyűjtött csapadékmintákban, ehelyett talált rá a sokkal szembetűnőbb, és a szivárvány minden színében pompázó műanyagszálakra és -szilánkokra. A kutató ki is hangsúlyozta, hogy találata abszolút véletlenszerű volt, noha egybecseng egy korábbi kutatással, mely műanyagot mutatott ki a Francia Pireneusokban, ami alapján az a dokumentum arra következtetett, hogy a plasztikrészecskék a széllel száz- vagy akár ezerkilométernyi távolságokra is eljuthatnak.

A műanyaghulladék 90 százalékát nem hasznosítják újra, de nem csak a szemétről lemorzsolódó részecskék dúsítják a természet műanyagtartalmát, hanem például a tartósabb fogyasztási cikkeink is, mutat rá Sherri Mason, a Pennsylvaniai Egyetem mikroműanyag-kutatója. Elmondása szerint a ruháinkról is apró műanyagszálak szakadnak le minden egyes mosással, melyek a mosógépből kiürülő vízzel jutnak a külvilágba.

A levegőbe jutó mikroműanyag pedig a formálódó esőcseppekbe kerülve zúdul le később műanyag-esőként a felszínre, és így végül azok is a sós- és édesvizeinkben, valamint a talajban kötnek ki. Amit éppen nem mos ki a levegőből az eső, azt pedig belélegezzük. Hogy mekkora mennyiségekről van szó, azt egyelőre nem tudjuk, a kutatók ugyanis a levegő és az édesvizek műanyagtartalmát még nem kezdték el behatóbban vizsgálni. Az óceánok műanyag-szennyezettsége is csak alig több mint egy évtizede került a kutatások előterébe, és az sem áll túl jól, a tudósok ugyanis az óceánokba kerülő plasztik 99 százalékát egyszerűen nem találják. (Valószínűleg a halak ették meg.)

A műanyagok mindenesetre most már valóban mindenütt felbukkannak a bolygón, nemrég bevásárlószatyrot emeltek ki a Mariana-árokból. Idén nyáron mutatták ki azt is, hogy a magyar folyók is mikroműanyagokkal vannak tele, a Földközi-tengert pedig lassan át lehet nevezni Plasztik-tengerre. Ja, és bennünk is elég sok műanyag van, ugyanis minimum 50 ezer műanyagrészecskét eszünk meg évente.

(Guardian)

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!