<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
7p

A demográfiai folyamatokat sem szabad kihagyni a számításokból, ha arra vagyunk kíváncsiak, mit lépnek az oroszok Ukrajnában. Mindenesetre a mai hírek alapján továbbra is háborúra készülnek a felek.

Az európai történelem egyik alapvető meghatározója évszázadokon keresztül volt az az egyszerű tény, hogy az oroszok sokan vannak. Az ország puszta méretei mellett ez okozta Napóleon és Hitler hódító terveinek romba dőlését, de a szinte kifogyhatatlannak látszó emberanyag-utánpótlással rendelkező orosz seregek minden európai háborúban megkerülhetetlen tényezőt jelentettek.

A hadviselés persze sokat változott nemcsak Napóleon, de Hitler kora óta is, és mára messze nem a bevethető katonák száma a döntő egy ország katonai ereje szempontjából, ám lényegtelennek sem nevezhető ez a kérdés, különösen ha nagyobb területek megszállásáról, vagy éppen többfrontos konfliktusokról, esetleg a globális erőprojekció lehetőségeiről van szó.

Mivel az orosz haderő alapját jelenleg is a sorozott katonaság jelenti, Oroszország népessége és katonai ereje között elég erős összefüggés mutatkozik. Márpedig az oroszok egyre kevésbé vannak annyian, mint az oroszok – és a helyzet a következő években még rosszabb képet mutathat. Jelenleg nagyjából 145,8 millióan élnek Oroszországban, de az előrejelzések szerint 2050-re ez nagyjából 135 millióra csökkenhet (sőt olyan becslés is létezik, amely 121 milliót jósol a 21. század közepére).

Az orosz népesség alakulása a múltban, és a becslések szerinti alakulás a jövőbenAz orosz népesség alakulása a múltban, és a becslések szerinti alakulás a jövőben

A várható drámai visszaesés mögött ott van a várható élettartam – főleg a férfiaknál igencsak – alacsony mivolta (2019-ben 68,2 volt a férfiak átlagos várható élettartama, szemben mondjuk a szintén alacsony magyar 72,8-as, vagy az EU átlag 78,5-ös értékével), ennek okait pedig a gazdasági környezettől az alkoholizmuson át rengeteg helyen lehet keresni. Ezek azonban nem újkeletű gondok, viszont a Szovjetunió összeomlásakor hirtelen, jelentős mértékben visszaesett születésszám olyan tényező, aminek a hatását pont mostanában kezdi el érezni Oroszország.

Ha megnézzük az orosz népesség korfáját, rögtön látható, mi is a probléma: nagyjából 12,5 millió  30-34 éves olyan orosz van most, aki a rendszerváltás előtti néhány évben született, viszont csupán 6,5 millió most 20-24 éves. Mivel ők pont mostanában jutnának el a gyermekvállalásig, ez tovább fogja rontani a statisztikákat, és ez okozza majd elsősorban, hogy 2010-es évek enyhe növekedése után hamarosan igencsak gyors ütemben fog csökkenni Oroszország lakossága. Ezt ugyan valamennyire ellensúlyozhatja a bevándorlás, de a környező volt szovjet tagköztársaságokban élő oroszokon kívül jelenlegi állapotában keveseknek lehetnek vonzóak az Oroszország kínálta lehetőségek, így hiába igyekszik az orosz kormány erőteljes intézkedésekkel buzdítani a be- illetve visszavándorlást az országba, ez a tartalék is kezd kimerülni.

Az orosz népesség korfája - jól látható a rendszerváltás körüli bezuhanása a születésszámnakAz orosz népesség korfája - jól látható a rendszerváltás körüli bezuhanása a születésszámnak

Ebbe a helyzetbe robbant be a Covid két éve, és hát az orosz járványkezelés ugyanúgy csak az állami propagandában bizonyult világszínvonalúnak, ahogy a magyar. A lakosságnak mostanáig is csupán 48,3 százaléka tekinthető teljesen oltottnak, a korlátozó intézkedések szinte teljes hiánya, illetve az egészségügyi rendszer állapota pedig összességében világszinten is kiugró halálozási számokhoz vezetett.

A koronavírus okozta halálozások hivatalos száma is igen magas (nagyjából 330 ezer fő a február eleji állás szerint), azonban ha a többlethalálozást nézzük, ennél még rémisztőbb számok jönnek ki. Az orosz központi statisztikai hivatal néhány napja közölt friss számai alapján 2020 márciusa óta Oroszországban legalább 995 ezerrel többen haltak meg többen, mint a járvány előtti időszak adatai alapján várható lett volna, ez pedig azt jelenti, hogy a többlethalálozásokat figyelembe véve a világon csak Indiában követelt több áldozatot a koronavírus a világon, mint Oroszországban.

Koronavírus miatti halálozások száma Oroszoroszágban a hivatalos adatok alapjánKoronavírus miatti halálozások száma Oroszoroszágban a hivatalos adatok alapján

Ha a járvány hatását még hozzávesszük a fentebb bemutatott általános trendhez, abból jól látható, hogy az elnéptelenedés – különösen az ország egyébként is ritkábban lakott ázsiai területein – nem újságírói túlzás, hanem valós lehetőségként áll az ország előtt.

Nem csoda, hogy Vlagyimir Putyin többször beszélt is arról, „kísérti” egy csökkenő, elöregedő lakosságú Oroszország képe, és ez a folyamat a gazdasági és katonai kihatásai miatt az elnök arra irányuló ambícióit is veszélyezteti, hogy Oroszország újra a szovjet időkben megszokott státuszba emelkedjen a világpolitikai színtéren.

Kérdés persze, hogy mindez hogyan csapódik le a jelen döntéseiben, és persze elsősorban az ukrán válság lehetséges végkifejleteiben. Egyfelől ott van az a tényező, hogy Oroszország demográfiai szempontból – némi túlzással – egyetlen fiatal, még gyermekvállalás előtt álló férfi elvesztését is nehezen engedheti meg magának, így egy elhúzódó ukrajnai háború-gerillaháború „költségei” még magasabbak lennének orosz szempontból, mint pusztán katonai vagy gazdasági szempontból gondolnánk.

Az érme másik oldala viszont az, hogy Putyin éppenséggel úgy is megítélheti, a következő években e trendek hatására csak gyengülni fognak Oroszország „lapjai” a világpolitikai pókerjátszmában, tehát a NATO-val általa elkerülhetetlennek tartott konfliktust minél előbb kell döntésre vinnie. Arról nem is beszélve, hogy az esetlegesen Ukrajnától elcsatolt területek lakossága ideig-óráig biztosan segíthetné a háttérbe szorítani az elnéptelenedő ország rémképeit. Az mindenesetre biztos, hogy amikor az orosz elnök terveit igyekszünk kitalálni, a demográfia rideg tényeit semmiképpen nem hagyhatjuk ki a számításból.

Az űrből sem úgy tűnik, mintha az oroszok békés megoldásra készülnének

Abból a szempontból nem változott a helyzet, hogy továbbra sem tudjuk, lesz-e háború vagy sem Ukrajnában. A Wall Street Journal két mai anyaga mindenesetre azt mutatja, hogy az elmúlt napok a feszültség enyhüléséről szóló hírei ellenére mind az orosz, mind az amerikai fél nagyon is valóságos lehetőségként készül a konfliktus „forróvá” változására.

A lap szakértőket kért fel arra, hogy elemezzék a nyilvánosságra került legújabb műholdfelvételeket az ukrán határok közelében zajló orosz csapatösszevonásokról. Ezekből az derül ki, hogy az oroszok még a múlt év végéhez képest is tovább bővítették a kapacitásaikat például a Krím-félszigeten, tehát egyelőre semmi jel nem mutat arra, hogy a deeszkaláció irányába mozdulnának el a dolgok.

Folyamatosan bővülő orosz katonai tábor a Krím-félszigeten (Kép: WSJ)Folyamatosan bővülő orosz katonai tábor a Krím-félszigeten (Kép: WSJ)

Erre utal az is, hogy a sátrak, barakkok tetején olvadó hó alapján látható, a már meglévő katonai táborokon belül is még közelebb telepítették a katonákat és a kiszolgáló személyzetet az ukrán határhoz, miközben a hideg ellenére is folyamatosan gyakorlatoztatják az ide vezényelt egységeket.

Olvadó hó a fűtött barakkok tetején egy ukrán határhoz közeli orosz bázison (Kép: WSJ)Olvadó hó a fűtött barakkok tetején egy ukrán határhoz közeli orosz bázison (Kép: WSJ)

Viszonylag új, aggasztó fejleménye volt a válságnak, hogy az orosz erők Belaruszban is megjelentek. A műholdképeket elemző szakértők most arra is felhívták a figyelmet, hogy úgy tűnik, az ide irányított orosz csapatokat a 400 kilométeres hatótávolságú Iszkankder rakétákkal is ellátták (ezek pedig kulcsszerepet játszhatnak a háború lefolyásában, erről lásd kapcsolódó korábbi cikkünket), valamint harci repülőgépeket is vezényeltek melléjük, márpedig a légierő általában a tervezett hadműveletek előtt utoljára érkezik meg a helyszínre.

Iszkander rakéták felhalmozva Belarusz területén (Kép: WSJ)Iszkander rakéták felhalmozva Belarusz területén (Kép: WSJ)

Nem várhat közvetlen segítséget az Ukrajnában tartózkodó több tízezer amerikai

A másik oldalon a lap birtokába jutottak olyan információk is, amelyek szerint a Lengyelországba a napokban erősítésként megérkező 1700 amerikai katona egy része a lengyel-ukrán határ mentén olyan ideiglenes létesítményeket (például ellenőrzőpontokat, sátortáborokat) fog felállítani, amelyek a háború esetén Ukrajnából menekülni kényszerülő amerikaiak fogadását szolgálnák.

Jelenleg mintegy 30 ezer amerikai tartózkodik Ukrajnában, és a lap forrásai szerint a már Biden elnök által is jóváhagyott terv szerint ők nem számíthatnának arra, hogy háború esetén az Egyesült Államok légi úton evakuálja őket, ahogy arra sem, hogy a környező országokban állomásozó amerikai katonák ukrán területre lépve segítenék a biztonságos helyre jutásukat.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.