Iskolakezdés előtt, épp egy éve, a tavalyi augusztus többek között arról is szólt, hogy a kormány sorra mérte fel az alternatív fűtési lehetőségeket az iskolákban, melyről tilos volt bármilyen információt kiadniuk az oktatási intézményeknek. A tankerületi központok kifejezetten arra kérték az iskolák vezetőit, hogy kezeljék bizalmasan az információt, miszerint fel kell mérniük, van-e lehetőség gázról fatüzelésre átállni, vagy kályhák beszerzésére – ha a szükség úgy hozza.
Mivel egyes hírek szerint a felmérés eredménye elég siralmas lett, tavaly szeptember végén jelentették be, hogy első körben négyszáz darab, pellet tüzelésű konténerkazánt szerez be a Technológiai és Ipari Minisztérium, és azokat közintézményekben – többek között iskolákban – használják majd.
Ősszel aztán be is üzemelték az első mobilkazánt a Zala megyei Nagykapornak iskolájában, de a kormány ekkor sem volt hajlandó elárulni a gyártó cég nevét, valamint azt, hogy honnan és mennyiért akarja beszerezni azt a 400 kazánt, amely telepítését (és a későbbiekben még továbbiakat) épp most akarja a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásokká nyilvánítani.
Akkor arra hivatkoztak, hogy a „kért adatok döntéselőkészítési célt szolgálnak” – számolt be az esetről tavaly az Átlátszó.
A lap akkor még közérdekű adatigényléssel sem tudta kideríteni, kitől és mennyiért vásárolja meg az állam a mobilkazánokat. Vadai Ágnes országgyűlési képviselő sem tudott meg többet, akinek a parlamenti írásos kérdésére Koncz Zsófiától, a Technológiai és Ipari Minisztérium államtitkárától azt a választ kapta, hogy „a beszerzések egyrészt importból, másrészt hazai gyártóktól történnek.” Azaz a konténerek felét (200 kazánt) importból biztosítják, míg a másik felét hazai gyártásból.
Tavaly októberben Zalaegerszegen még Palkovics László korábbi technológiai és ipari miniszter részvételével be is mutatták azt a prototípust, amelyből a 200 mobilkazánt leszállítják.
Ezért is furcsa, hogy most a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Gyermekvédelmi Központ konténerkazán telepítésre kiírt közbeszerzésén mégsem ez a bizonyos zalai cég a nyertes.
(Amely kilétét valamilyen okból folyamatosan homály fedte, ám épp egy kormányzati videóból az derült ki, hogy a zalaegerszegi New Konstruktív Kft-ről van szó, amelynek tavalyi árbevétele valóban jócskán, 1,8 milliárdról 2,3 milliárd forintra ugrott).
A pályázaton a két mátészalkai indulóból a Remach-Ép-Gép Épület és Épületgépészeti, Kivitelező Kft. szállíthatja le és helyezheti üzembe az egy darab 48 kilowatt teljesítményű és a kettő darab 96 kilowatt teljesítményű konténerkazánt közel 30 millió forint értékben.
A május 25-én aláírt szerződés értelmében egész pontosan 27 853 455 forintért alakítják ki három mátészalkai intézményben (Szilaj Speciális Gyermekotthon, Tölgyerdő Gyermekotthon, valamint a Nyárfaliget, a Fenyőerdő, a Hársliget és az Akácliget Lakásotthon közös épületébe) az alternatív fűtési lehetőséget.
A kormány a tavaly meghirdetett konténerkazán-kampányra egymilliárd forintos támogatást adott a megugró villamosenergia- és gázárak miatt. A technológia azonban csak ott használható, ahol a hő és a melegvíz az épületben lévő radiátorokba, hőcserélőbe bejuttatható, „de meghatározott esetekben még örökségvédelmi bejelentési eljárást sem kell lefolytatni” – áll a társadalmi egyeztetésre kiírt dokumentumban.
Palkovics egyébként tavaly azt mondta, hogy 1400 intézményt azonosítottak, ahol felmerülhet a konténerkazánok alkalmazása. De egyelőre 400 ilyen eszközt rendeltek meg, ráadásul azokat 2023 februárjáig kellett volna felszerelni.
Küldtünk kérdést a Klebelsberg Központnak, hogy a helyére került-e az összes tervezett kazán. Válaszukban arról tájékoztatták lapunkat, hogy a kérdésünkben szereplő kazánokat a kormány szélesebb körben, nemcsak oktatási, hanem szociális intézményeknek is biztosította. Tankerületi iskolákba eddig 75 darab érkezett meg, további 59 esetben a helyszín előkészítése folyamatban van.
