<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
5p

Mi lenne a Kétfarkú Kutya Párt válasza a válságra? Kik a szavazóik? Legközelebb már bejuthatnak a Parlamentbe?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Kovács Gergellyel, a párt társelnökével - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2023. február 2. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Néhány nappal ezelőtt befutottak a részletes európai élelmiszerinflációs adatok, az Eurostat közlése pedig nem sok jó hírt hozott hazánk számára: a magyar vásárlók mérhetően rosszabb helyzetben vannak a boltokban, mint régiós társaik.

Az európai országok összehasonlítására sokkal alkalmasabb harmonizált fogyasztói árindex szerint Magyarországon decemberben 49,6 százalék volt az élelmiszerinfláció, amelynek közelében egészen egyszerűen a régió semmilyen más országa nem járt: még a második legrosszabb adatot produkáló Szlovákia is 29 százalékos adatot jelentett. Abban a Romániában, amely a köznyelvben gyakran úgy forog, hogy „bezzeg Romániában minden rosszabb” az előző év azonos időszakához képest 23 százalékkal emelkedtek az árak, azaz a román élelmiszerinfláció a magyarországinak kevesebb, mint fele volt.

Az tehát egyértelmű, hogy a hazai élelmiszerdrágulás kiemelkedik a mezőnyből, de mi a helyzet akkor, ha a részleteket nézzük, azaz néhány alapélelmiszer inflációjának régiós mezőnyére vagyunk kíváncsiak? A részletes összehasonlításhoz megnéztük az Eurostat statisztikájában is szereplő hat alapvető élelmiszer árának alakulását:

Kenyér

Azt a hazai inflációs adat első megjelenése óta tudjuk, hogy gyakorlatilag „kenyérhorror” történt Magyarországon, hiszen decemberben a termék inflációja még a KSH adatai szerint is 80 százalék felett volt.

Az Eurostat összehasonlításában szereplő 82,1 százalékos áremelkedés szintjének közelébe sem ért más régiós ország, 30 százalék feletti drágulást is csak Csehországban (37,6) és az eurót nemrég bevezető Horvátországban (32,6) regisztráltak.

A régióban legkevésbé Romániában drágult a kenyér ára, 25,8 százalékkal az előző év azonos időszakához képest, ami kevesebb, mint a hazai áremelkedés harmada. Szintén megdöbbentő a különbség az EU-s átlag esetében is, hiszen a magyar kenyérinfláció a tagállami átlag majdnem négyszerese lett.

Disznóhús

Az árstoppal együtt sem az igazi a disznóhús árváltozása Magyarországon, igaz, itt legalább a hazai adat nem tűnik ki a régiós számok közül, hiszen a 29,9 százalék megfelel a V4-es átlagnak. Az, hogy hogyan történhetett ekkora árnövekedés a hatósági árak mellett, elsősorban az Eurostat módszertanának sajátosságával magyarázható, ugyanis míg a hazai rendelet csak a sertéscombra vonatkozik, addig a közös statisztikai hivatal általánosságban a sertéshúsfélék árával számol.

Aránylag a legkevésbé dráguló disznót a román és a horvát fogyasztók találhattak a boltokban decemberben, az árnövekedés mértéke ezekben az országokban az uniós átlag alatti 17,2, illetve 12,5 százalék volt.

Nem irigykedhetnek ránk a környező országokban. Fotó: Depositphotos
Nem irigykedhetnek ránk a környező országokban. Fotó: Depositphotos

Tojás

A tojás árváltozásán decemberre már megjelent az árstop hatása Magyarországon, a korábbi hónapokban tapasztalt meredek áremelkedést sikerült letörni, ezzel decemberben „csak” 82,7 százalékkal drágult a tojás ára, így Csehország átvette a vezetést a legdurvább tojásinfláció terén a maga 92,5 százalékával.

A régióban a legkevésbé Lengyelországban emelkedett a termék ára, itt mindössze 27,8 százalék volt a drágulás aránya.

Vaj

Ha vajról van szó, az általunk vizsgált országok közt kettő olyan akadt, amely esetében az uniós átlag feletti volt az áremelkedés: Magyarország 79,4 százalékos adatának nem volt párja a régióban, a második helyet megszerző Romániában pedig 45,1 százalék volt a vajinfláció. A régióban a legkevésbé Lengyelországban emelkedett a termék ára, itt mindössze 21,8-os drágulást tapasztaltak.

Margarin és növényi zsírok

Visszatért az enyhébb áremelkedési tendenciára decemberben ez a kategória, hiszen csak 58,1 százalékos drágulást mértek a hónapban Magyarországon, ennek döntő többségét minden bizonnyal a margarin árának változása jelentette, hiszen a szintén a kategóriába tartozó napraforgó étolaj árstopos termék.

A legjobban a régióban Szlovákiában drágultak a csoportba tartozó élelmiszerek, mintegy 73,9 százalékkal, míg a legkevésbé Horvátországban, mindössze 10,2 százalékkal.

Burgonya

Végül érdemes még egy árstopos termék árának alakulását megemlíteni, hiszen egyelőre a nemzetközi összehasonlításban csak minimálisan jelent meg a krumplira bevezetett hatósági intézkedés hatása. A hazai 43,4 százalékos drágulás így is a régió legmagasabbja lett, igaz, csak éppen megelőzve a szlovák 41,8 százalékot. A legkevésbé Horvátországban emelkedtek az árak az előző év decemberéhez képest, kereken 15 százalékkal.

Tönkreveri a magyar infláció a szomszédos országokét

Az összehasonlított élelmiszerek esetében egyértelműen az rajzolódik ki, hogy a hazai élelmiszerdrágulás egészen egyszerűen más színvonalat képvisel, mint a régió más országaiban tapasztalható. Bár Szlovákia és Csehország esetében elő fordult egy-egy termék amely kiugróan megdrágult, az, hogy összességében itt is lényegesen alacsonyabb az élelmiszerek összesített áremelkedése, jól mutatja, hogy az a jelenség, hogy minden durván megdrágult a boltokban, alapvetően Magyarország sajátja – más országokban csak egy-egy kiugró áremelkedésről lehet beszélni.