2018. november 29. 09:34
mfor.hu

Az idei év III. negyedévében a nemzetgazdasági beruházások volumene az I. félévit meghaladó ütemben, 22 százalékkal múlta felül az előző év azonos időszakit.

A nagymértékű növekedés a vállalkozások kapacitásbővítő fejlesztéseinek, a 2014–2020-as uniós költségvetési ciklus forrásaiból finanszírozott projekteknek, valamint a továbbra is élénk lakás- és egyéb ingatlanberuházásoknak köszönhető. 2018 első három negyedévében a beruházások 17 százalékkal bővültek az egy évvel korábbi, magas bázishoz viszonyítva.

A beruházások szezonálisan kiigazított volumene az előző negyedévit 5,1, a 2015 negyedéveinek átlagát pedig 32 százalékkal haladta meg. A beruházási tevékenység volumene 22, ezen belül a teljesítményérték 58 százalékát adó építési beruházásoké 25, a mintegy négytizedét kitevő gép- és berendezésberuházásoké 19 százalékkal növekedett.

A nemzetgazdasági beruházások volumenindexe. Forrás: KSH

A beruházások több mint felét megvalósító, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében 13, a 15 százalékát realizáló költségvetési szerveknél pedig 35 százalékkal bővült a fejlesztések volumene.

Szinte minden területen emelkedett a beruházási aktivitás

A legnagyobb súlyú nemzetgazdasági ágak közül a leginkább a szállítás, raktározás beruházásainak volumene nőtt (42 százalékkal), elsősorban a közútfelújítások, valamint a folytatódó út-, autópálya- és vasútépítések következtében. A szállítással foglalkozó vállalkozások szintén jelentősen növelték beruházásaikat.

A teljesítményérték mintegy 16 százalékát képviselő ingatlanügyletek beruházási teljesítménye is erőteljesen (18 százalékkal) nőtt, ahol a lakásépítések folytatódó bővülése mellett az üzleti célú létesítményekbe (irodaházak, raktárak stb.) történő invesztíciók is számottevően növekedtek.

A nemzetgazdasági beruházások negyedét megvalósító feldolgozóipar fejlesztései visszafogottan nőttek (3,2%). A fejlesztések volumene a legnagyobb mértékben a villamos berendezések gyártása területén emelkedett, az ágazat termékei iránti élénk nemzetközi kereslet hatására. Kiemelkedő volt a fejlesztések bővülése a kohászat, fémfeldolgozás területén és az elektronikai iparban is. Több alágban visszaestek a beruházások, közöttük a gép, gépi berendezés és a vegyi anyag, termék gyártásában is. A járműgyártás beruházásai – amelyek a feldolgozóipar tárgyidőszaki fejlesztéseinek negyedét tették ki – szintén csökkentek.

A kereskedelem, gépjárműjavítás nemzetgazdasági ágban folytatódott a beruházási teljesítmény növekedése (15%); az élelmiszer jellegű vegyeskereskedelemmel és a gépjármű-kereskedelemmel foglalkozó vállalkozások az átlagot meghaladóan növelték beruházásaikat.

A központi költségvetés a III. negyedévben is jelentős szerepet játszott a nemzetgazdaság egészére jellemző beruházásnövekedésben. A nagyrészt közösségi finanszírozású területeken jellemzően az átlagot meghaladó mértékben bővültek a beruházások, elsősorban az uniós forrásból történő fejlesztések következtében.

A közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosításban a rend- és honvédelemhez kapcsolódó, valamint a központi közigazgatás területén megvalósult beruházásoknak is köszönhetően 66, a humán-egészségügyi, szociális ellátásban – főként a fekvőbeteg-ellátáshoz kötődő fejlesztések miatt – 30%-os volumennövekedést regisztráltunk.

A művészet, szórakoztatás, szabadidő nemzetgazdasági ág beruházásainak emelkedését (59%) továbbra is a sporttal és a kultúrával kapcsolatos nagyberuházások okozták. Ugyanakkor az oktatásban – néhány nagy értékű, felsőoktatásban megvalósult projekt lezárása miatt – 2,1 százalékkal csökkentek a beruházások.

A beruházások volumene néhány kisebb súlyú ágban ugyancsak a nemzetgazdasági átlag feletti mértékben nőtt. Az energiaiparban a beruházások erőteljes növekedésében (68%) a megújuló energiaforrásokba történő befektetések, az adminisztratív szolgáltatás területén megvalósult átlag feletti emelkedésben (49%) pedig a lízingtársaságok élénkülő gép- és járműbeszerzései is közrejátszottak.

A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásban a hotelépítések és a szállodafelújítások a korábbi időszakokhoz hasonlóan ismét szerepet játszottak a beruházások jelentős bővülésében (26%). Az építőipari gazdasági szervezetek a konjunktúra hatására 25 százalékkal növelték tárgyieszköz-fejlesztéseiket.

„Az első és második negyedévben 10,8, illetve 15,3 százalékos volt a többlet. Tehát az idén gyorsuló növekedést mutatnak a beruházások” – értékelte az adatokat Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője.



A növekedés motorjai
Részben az uniós forrásokon alapuló fejlesztéseknek, az állami beruházásoknak köszönhető a jelentős növekedés, de az ingatlanfejlesztések, ezen belül a lakásberuházások is segítették a bővülést. A bővüléséhez egyébként hozzájárult a több ágazatot sújtó munkaerő- és kapacitáshiány is.

„Sok vállalat ugyanis korszerű gépek üzembe állításával igyekszik pótolni a hiányzó munkaerőt. Ezt bizonyítja többek között az is, hogy a gép- és berendezésberuházásoknál 19 százalékos növekedés ment végbe” – fogalmazott a szakember.

Kicsit felemás a kép, mínuszban az oktatás
A szakember ugyanakkor rámutatott arra, hogy a részletes adatok alapján vegyesebb a kép. A vállalkozásoknál ugyanis csak 13 százalékkal nőtt a beruházások volumene, a költségvetési szférában pedig 35 százalékkal, ami azt jelzi, hogy továbbra is az állami és uniós pénzekből finanszírozott beruházásoké a főszerep.

„A vállalkozásoknál látható 13 százalékos bővülés is jó eredménynek számít. Az is kedvező, hogy bár az állami szféra dominálja a növekedést, a költségvetési beruházások növekedési üteme lassult az előző két negyedévhez képest, míg a vállalkozásoknál gyorsult. Az állami és vállalkozási beruházások közötti különbség csökkent” – mondta a K&H elemzője.

Bár az ágazatok többségében jelentős növekedés volt, a részletes adatokból kiderül például, hogy a művészet, szórakoztatás, szabadidő nemzetgazdasági ágban kiugró, 59 százalékos növekedés, ami többek között a stadionépítéseknek köszönhető. Vannak azonban kivételek. A feldolgozóipar például halvány, mindössze 3,2 százalékos többletet ért el. Az oktatásban pedig negatív beruházási eredmény született a harmadik negyedévben.

Lassulás várható
Az idén összességében 18-20 százalékos növekedést érhetnek el a beruházások. A jövőre viszont lassulás várható, a kérdés, hogy az idei kimagasló tempóból mennyi marad. Évközben pedig arra lehet számítani, hogy az őszi önkormányzati választásokig pörgés lesz a beruházásoknál, a legtöbb fejlesztést várhatóan igyekeznek majd addig átadni a beruházók.