Miután a kormány úgy döntött, hogy egyik napról a másikra gyakorlatilag megszünteti a katát (a törvénymódosító javaslatról ma szavaz a parlament - a szerk.), megpróbáltuk kiszámolni, mennyivel is nőnek egy, a jellemzően eddig ezt az adónemet választó egyéni vállalkozó terhei, azaz mennyivel kevesebb pénz marad nála. A becslések szerint a változás a most közel 450 ezer katás kétharmadát érintheti, nekik tehát más megoldás után kell nézniük.
A katások számára egyéni vállalkozóként a bevételi határok (a vállalkozói jövedelemadó 15 millió forintos bevételtől elérhető) miatt az átalányadózás lehet a reális alternatíva, cégalapítás után persze más adónemek is megnyílnának, azonban ennek olyan költségei vannak és annyi adminisztratív plusz terhet is jelent, hogy nagy valószínűséggel kevesen lépnek majd ebbe az irányba.
A katánál ugye egyszerű volt a helyzet: amennyiben valaki nem lépte túl az évi 12 millió forintos bevételi határt, nem dolgozott külföldi cégeknek vagy nem számlázott egy belföldi cégnek évi 3 millió forintnál többet, akkor havi 50 ezer, azaz évi 600 ezer forinttal letudhatta összes adó- és járulékötelezettségét.
Nézzünk néhány példát az összehasonlítás kedvéért. Egy 3 millió forint éves bevételt összegyűjtő egyéni vállalkozó eddig katásként tehát év végén 2 400 000 forintot “vihetett haza”, míg kedvezmények, elszámolt költségek és foglalkoztatottak nélkül, szakképesítést nem igénylő tevékenységet végezve, a most az ilyen helyzetbe került kisvállalkozóknak ajánlott átalányadózást választva, 2 115 000 forintja maradna. A 260 ezres “diplomás minimálbér” esetén még rosszabb a helyzet, ekkor ugyanis csak 1 876 500 maradna meg év végén.
Ötmillió forint éves bevétel esetén egy katásnak ugyebár 4 400 000 forintja maradt év végén, átalányadózóként pedig 3 935 000 (3 696 500) forinttal számolhat.
Hétmillió forint bevétel esetén a katás 6 400 000 forint helyett átalányadózóként 5 590 000 (5 516 500) maradna a vállalkozónál.
Az eddigi maximális katás keretet éppen kihasználó, 12 millió forint éves bevételt összehozó vállalkozó az eddigi 11 400 000 forint helyett átalányadozóként pedig 9 846 000 (9 180 000) eredménnyel számolhatna év végén.
Ez azt jelenti, hogy
- 3 millió forintos éves bevétel esetén egy minimálbér hatálya alá eső tevékenységet végző vállalkozó minimum évi 285 000, azaz havi 23 750 forintot, szakmai bérminimum esetén pedig évi 523 500, azaz havi 43 625 forintot veszítene.
- 5 millió forintos éves bevétel esetén egy minimálbér hatálya alá eső tevékenységet végző vállalkozó minimum évi 465 000, azaz havi 38 750 forintot, szakmai bérminimum esetén pedig évi 703 500, azaz havi 58 625 forintot veszítene.
- 7 millió forintos éves bevétel esetén egy minimálbér hatálya alá eső tevékenységet végző vállalkozó megint minimum évi 810 000, azaz havi 67 500 forintot, szakmai bérminimum esetén pedig évi 883 500, azaz havi 73 625 forintot veszítene.
- 12 millió forintos éves bevétel esetén egy minimálbér hatálya alá eső tevékenységet végző vállalkozó megintcsak minimum évi 1 554 000, azaz havi 129 500 forintot, szakmai bérminimum esetén pedig évi 2 220 000, azaz havi 185 000 forintot veszítene.
Ezek már önmagukban is szép számok, de hozzá kell még számolni azt is, hogy míg katásként a legtöbben nem foglalkoztattak könyvelőt, a többi adózási formát igencsak kockázatos és időigényes laikusként lepapírozni, így mindenképpen szükséges lesz egy könyvelőt megbízni ezzel. Egy általunk megkérdezett könyvelő szerint ennek a havi minimum költsége 10 ezer forint – volt eddig, de mivel az ilyen ügyfelekkel foglalkozó könyvelők többsége maga is katázott, most minden bizonnyal áremelésre kényszerülnek majd, tehát havi 20 ezer forintot nyugodtan hozzá lehet csapni még a fenti összegekhez.
