Már a választások óta lehetett arról értesülni, hogy a kormánynak és az iparkamara elnökének nagy tervei vannak az egyik legnépszerűbb adónemmel, a katával. Parragh László első körben akár annak teljes megszüntetését is javasolta, a kormány végül "csak" az átalakítás mellett döntött. Igaz, a törvénymódosító elfogadásával gyakorlatilag kivéreztetik az adónemet.
A kormány javaslata szerint ugyanis már csak olyan vállalkozó élhetne ezzel az adónemmel, amelynek magánszemélytől származik bevétele - kivétel ez alól a taxisok. Az indoklás szerint
"az új szabályozásra azért van szükség, mert a beérkező adatok és a kamarai visszajelzések alapján egyes munkaadók katás jogviszonyba kényszerítették munkavállalóikat, ezzel az államkasszát, a munkavállalókat és a tisztességes adózókat is megkárosították".
A módosítás a mintegy 450 ezer katás adózó jelentős részét érintené, akiknek át kellene állnia egy másik adózási formára. Bár a mindennapos gyakorlat alapján nagyon nehéz elképzelni, hogy egy víz- vagy gázszerelő csak magánszemélyekhez megy ki hibát elhárítani, irodákba nem. Ahogy az ételfutárok sem magánszemélyeknek dolgoznak, de nagy kérdés, hogy miért nehezítik meg a Covid-miatt eleve nehéz időszakot megélő rendezvényszervezők, közönségszervezők helyzetét. Vagy épp miért tekintik színlelt munkaviszonynak a projektmunkákat végző IT-szakembereket, mérnököket, akik cégektől kaphatnak eseti megbízásokat. Ugyanígy kiszorításra kerülnek az állatorvosok, ügyvédek, de a rokkantak és a nevelőszülők is.
Mindenesetre amennyiben nem érkezik olyan módosító javaslat, mely megengedőbb a számlák kiállítójával kapcsolatban, akkor akár több százezer kisvállalkozónak kell nagyon gyorsan döntenie arról, hogyan, milyen adónem alatt folytatja tovább a tevékenységét.
Akad alternatíva a volt katásoknak
Az új szabályoknak nem megfelelő volt katások két lehetőség közül választhatnak attól függően, hogy mennyi az éves bevételük. 15 millió forint felett vállalkozói jövedelemadózás alá kerülhetnek, míg 15 millió forintnál kisebb éves bevétel esetén az átalányadózás lehet számukra a megfelelő.
Vállalkozói jövedelemadó
A bevételszámlák mellett a költségszámlákat is gyűjteni kell, utóbbiak levonása után derül ki, mennyi jövedelem után kell adózni. Az adónem alatt háromféle adófizetési kötelezettség van. Az első a vállalkozói kivét - ami a munkabérhez hasonló -, mely ha nulla forint, akkor is minimum járulékalap után kell adózni. Adózni kell a vállalkozói jövedelem után is (bevételek-kiadások). Ha ez az összeg pozitív, akkor a fizetendő adó (SZJA) ennek a 9 százaléka, ha nulla vagy negatív, akkor a bevétel 2 százaléka után kell megfizetni a 9 százalékot. Harmadik a vállalkozói osztalékalap, mely után 15 százalék szja-t és 15,5 százalék szochót kell fizetni. Becslések szerint minimálbérnek megfelelő kivét mellett a teljes bevétel közel 69 százaléka marad adózottan a vállalkozónál.
Átalányadózás
Ebben az esetben a jövedelem számításakor teljes vállalkozói bevételt kell alapul venni, ami kedvezményekkel nem csökkenthető. A bevételből különböző százalékban meghatározott “költséghányadot” kell levonni, ez lehet 40, 80 vagy 90 százalékos költséghányad is. Az így kalkulált jövedelem után kell 15 százalék szja-t befizetni.
40 százalékos költséghányad esetén: 2 millió forint bevétel lesz adó és járulékmentes,
80 százalékos költségányad esetén: 6 millió forint bevétel lesz adó és járulékmentes, amennyiben az adóév egészében kizárólag a törvényben felsorolt tevékenységeket végzi a vállalkozás,
90 százalékos költséghányad esetén pedig 12 millió forint bevétel lesz adó és járulékmentes, amennyiben az adóév egészében kizárólag a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet alapján kiskereskedelmi tevékenységből szeret bevételt egyéni vállalkozó.
Főállású vállalkozó esetén a minimálbér/garantált bérminimum szerinti tb-járulékot és szociális hozzájárulási adót kell megfizetni, de az szja alól az említett bevételi határig mentesség van. A katához hasonlóan itt is csak bevételi nyilvántartást kell vezetni.
