<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
5p

Pénteken publikálta harmadik negyedéves számait a magyar olajtársaság, amely rendkívül jól sikerült. Ugyanakkor nem csak a Mol, de a magyar állam is sok pénzt keresett a cég révén.

A Mol pénteken közzétett jelentés szerint az idei harmadik negyedévi EBITDA 580,6 milliárd forint (1,449 milliárd dollár) volt az előző év hasonló időszakában elért 286,1 milliárd forint (953 millió dollár) után, ami igen látványos növekedés. A remek számok ellenére a társaság első embere nem volt maradéktalanul elégedett, ez a beszámolóban meg is jelent. Hernádi Zsolt, a vállalat elnök-vezérigazgatója azt közölte: a makrokörülmények kedvezően alakultak az olaj- és gázipar számára az év első háromnegyedében, ugyanakkor a bizonytalan külső környezet, a kibontakozó recesszió,

az állami beavatkozások, a különadók bizonytalanságot okoznak az iparágban.

Ráadásul nem csak a kormányzathoz egyébként lojális cégvezető részéről jelent meg ez a fajta kritika, de a társaság által kiadott közleményekben több helyen visszaköszönnek a különböző terhek kapcsán tett észrevételek. Így például a társaság közleményében kiemeli, hogy

Kelet-Közép-Európában az üzemanyagár-szabályozás és a különadók hatása mintegy 1,18 milliárd dollár (mintegy 423 milliárd forint) volt 2022 első három negyedévében.

Az Upstream (kutatás és kitermelés) üzletág eredményei kapcsán is találkozhatunk egy elég direkt üzenettel, azt írták ugyanis: „Az erős eredmény legfőbb hajtóereje a makrokörnyezet volt, amely képes volt ellensúlyozni az extra bányajáradékok hatását az utolsó negyedévben”. Ez utóbbi, vagyis a bányajáradék összegének alakulása a beszámoló pénzügyi levezetéséből kiderül. Míg ez a kötelezettség 2021 egészében 55,2 milliárd forintot tett ki, addig idén az első negyedévben 27,4, a másodikban pedig 33,8 milliárdot. Majd a most publikált harmadik negyedéves adatok szerint jött egy, a Mol számára fájdalmas, a magyar költségvetésnek viszont örömteli ugrás, hiszen a július-szeptemberi időszakra az olajvállalat 96,7 milliárdot fizetett ki ilyen jogcímen.

Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatójanem volt boldog a különadók miatt. Fotó: MolHernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatójanem volt boldog a különadók miatt. Fotó: Mol

Amennyiben egy másik, a Downstream (feldolgozás) üzletágat sújtó terheket nézzük, ott sem jobb a helyzet. A társaság a jelentésében kiemeli, hogy a régióbeli árszabályozás és különadók sújtották az üzletág eredményét ebben a negyedévben. Arra is kitérnek, hogy az árszabályozási intézkedések több országban is negatív hatással voltak a szegmens eredményére. A szegmens eredménye 85 millió dollárral (mintegy 34 milliárd forinttal) csökkent a régióban az üzemanyag-ársapka miatt. Érdemes hangsúlyozni, hogy ez látványos csökkenés a korábbiakhoz képest, amiben nyilvánvalóan szerepet játszik az, hogy lépésről-lépésre szigorították azt, hogy ki tankolhat hatósági áron.

2021 novemberében eleinte bárki élhetett ezzel a lehetőséggel, majd ahogy az üzemanyagárak elindultak felfelé, előbb a nehézgépjárműveket (7,5 tonna felett) és a külföldi teherautókat (3,5 tonna felett) zárták ki. Majd következtek a hazai teherautók (3,5 tonna felett) és a külföldi személygépkocsik. Végül pedig a hazai magánszemélyek tulajdonában és üzemeltetésében lévő autókon, illetve a mezőgazdasági gépeken kívül minden más jármű. Az árszabályozás miatti csökkenő veszteségre utal, hogy a Mol a féléves jelentésében azt írta, hogy az üzemanyagár-szabályozás és a rendkívüli adók becsült hatása megközelítőleg 640 millió dollárt tett ki 2022 első félévében, amelynek 90 százaléka magyarországi működést érintette.

Ugyanakkor, abból kiindulva, hogy háromnegyed év alatt 1,18 milliárd dollárral csökkentette a társaság eredményét az ársapka és a megemelt különadók terhe, amelyből 640 millió esett az első két negyedévre, könnyen kiszámítható, hogy a harmadik negyedévben 540 millió dollár mínuszt jelentett mindez. Ebből a bő félmilliárd dolláros összegből pedig, ha levesszük a Mol által megadott 85 millió dolláros összeget, amely az ársapka miatti veszteség, akkor a különadókra 455 millió dollár jön ki. Ugyan ilyen típusú adót, amelyet az Európában irányadó Brent és a Mol által olcsóbban megvásárolt Ural olaj nyereségének lefölözésére szolgál, Szlovákia is alkalmaz, ám a hazai elvonás mértéke magasabb, és a tevékenység nagyobb része is Magyarországon realizálódik.

Így a Molra kivetett különadóból a magyar költségvetésbe nagyságrendileg 120 milliárd forint folyhatott be.

Érdemes megemlíteni, hogy a Mol által befizetett extra bányajáradék és a különadók adják részben a fedezetét annak, hogy csak a lakosság egy részének kell megemelt áram- és gázszámlát fizetnie, a fogyasztás mintegy háromnegyede továbbra is mélyen a piaci árak alatti díj ellenében történik. Éppen ezért is érdemes hangsúlyozni, hogy nem lehet az „almát a körtével” összehasonlítani, de érzékelteti a Moltól beszedett pénz nagyságrendjét, hogy a 2021 végén bejelentett és januárban életbe lépett 10 százalékos pedagógus béremelés többletfedezete 63 milliárd forint.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.