A 2024-es 1,1 százalék után 2025-ben 1,5 százalékkal nőtt az Európai Unió GDP-je az Eurostat friss adatai szerint. A most is alacsony, de a tavalyelőttihez képest magasabb plusz egyértelműen a német gazdaság teljesítményének tudható be: ők kilábaltak a két éve tartó technikai recesszióból, ám a 0,2 százalékos plusz inkább nevezhető stagnálásnak, mint növekedésnek. Az unió másik nagy gazdasága, Franciaország a 2023-as és 2024-es 1-1 százalék fölötti növekedésénél gyengébben teljesített, a gallok GDP-je tavaly már csak 0,8 százalékkal bővült.
Hazánk számára azonban az igazi szégyen, hogy 2025-ben a 27 tagállamból a csöppet sem dicsőséges 25. helyen zártunk, vagy ha úgy tetszik,
a harmadik leggyengébb teljesítményt nyújtottuk.
A németeken kívül csak a finnek szintén 0,2 százalékos eredményét tudtuk felülmúlni.
Pedig Orbán Viktor nagy reményekkel vágott neki 2025-nek, a repülőrajt és fantasztikus év kifejezések beivódtak a köztudatba. Tavaly januárban a kormányfő a XXI. Század Intézet és a Mathias Corvinus Collegium által szervezett konferencián még azt mondta, nem kér az Európai Unió „lúzerségéből”, majd kijelentette:
„Senki sem vitatja, hogy 2025-ben a magyar gazdaság növekedése legalább kétszerese lesz az Európai Unió gazdasági növekedésének.”
A miniszterelnöki vágyálmokkal ellentétben azonban mindössze negyedakkora növekedést értünk el, mint az uniós átlag.
Ahhoz, hogy a kormányfői jóslat beteljesüljön, legalább 3 százalékos hazai növekedésre lett volna szükség. Orbán Viktor 2024 szeptemberében Kötcsei gondolatok című írásában még 3-5 százalékos bővüléseket várt.
És voltak uniós tagtársaink, akik fittyet hányva háborúra, szankciókra meg minden olyan kifogásra, amit Rogán Antal propagandatárcája Nagy Mártonéknak előírt, elérték, sőt meg is haladták a 3-5 százalékos növekedési sávot.
Az élen utcahosszal az egyébként meglehetősen hektikus teljesítményt nyújtó írek végeztek 12,3 százalékos bővüléssel, őket két pici uniós gazdaság, Málta és Ciprus követi 4, illetve 3,8 százalékos plusszal. A lengyelek zsinórban kettő, a horvátok három éve stabilan 3 százalék fölötti GDP-növekedést tudnak felmutatni, ők most 3,6, illetve 3,2 százalékos pluszt értek el. 3,1 százalékos bővüléssel a háromszázalékos határ fölött teljesített Bulgária is, akik már 2024-ben is 3,4 százalékkal növelték a GDP-jüket.
V4-es társaink közül a lengyelek megsüvegelendő teljesítménye mellett a csehek is jól teljesítettek: a 2024-es 1,3 után tavaly 2,5 százalékos növekedést értek el. Szlovákia azonban a 2024-es 1,9 százalékos plusza után visszaesett, és tavaly már „csak” 0,8 százalékkal tudta növelni a gazdaságát.
A román gazdaság 2024-ben 0,9, tavaly pedig 0,7 százalékkal bővült, azonban az ő kilátásaik az idei évre sokkal rosszabbak: az ország gazdasága strukturális gondokkal küzd, az államadósság és az államháztartási hiány is megugrott, ami miatt a kormányzat megszorításokra kényszerült, ez pedig idénre visszafogja majd a teljesítményüket. Ahogy arról a közelmúltban a szintén a Klasszis Médiához tartozó laptársunkon, a Privátbankáron beszámoltunk, Románia gazdasága 2025 végén negyedéves alapon 1,9, éves alapon 1,6 százalékos recesszióba került.
Másik „referenciaországunk”, Ausztria, akit 2030-ra utol szerettünk volna érni, talán még a magyarnál is jobban ki van téve a német gazdaságnak. A „sógorok” kétévnyi recesszió után 2025-ben egy halvány, 0,6 százalékos növekedést tudhatnak a magukénak. Ami még mindig másfélszer akkora, mint a magyar produktum.
Utolérjük Ausztriát?
Pedig 2030 egyre közeledik, az utolérés viszont nagyon nem sikerül. Az egy főre jutó GDP-t tekintve Magyarország a 27 tagállam közül tavaly év végén is csupán hátulról a harmadik volt, fejenként 16 330 euró teljesítménnyel. Mögöttünk csak a két kelet-európai ország, Bulgária (11 710 euró/fő) és Románia (13 190 euró/fő) található.
Az egy főre jutó magyar GDP kevesebb mint fele a 34 100 eurós uniós átlagnak, és épphogy eléri a harmadát az osztrákok egy főre jutó 45 280 eurós értékének!
Az élen toronymagasan vezet Luxemburg (100 380 euró/fő) és Írország (97 990 euró/fő), mögöttük a „hanyatló Nyugat” olyan országai következnek, mint Dánia, Hollandia vagy épp Svédország, de még a németek egy főre jutó 43 210 eurós értéke is bőven az EU-átlag fölött van.
A közép- és kelet-európai országok közül Szlovénia teljesít a legjobban, fejenként 25 680 euróval, a másik volt jugoszláv tagköztársaságban, Horvátországban 17 450 euró jut egy főre. V4-es társaink is elég sokat vernek ránk, Lengyelországban 17 130, Szlovákiában 19 270, Csehországban pedig 22 470 euró az egy főre eső GDP.
