A jegybank – a várakozásoknak megfelelően – változatlan szinten tartotta a jegybanki alapkamatot. A döntés hátterét – visszatérve a Covid előtti időszakhoz – újra sajtónyilvános eseményen indokolta Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke.
Szeptemberre eldől, lehet-e újabb kamatvágás – ez volt a jegybank sajtótájékoztatója percről percre
A jegybank változatlan szinten tartotta a jegybanki alapkamatot. A döntés hátterét indokolta Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke.
Feszült pillanatok után így döntöttek Matolcsy Györgyék
Az előzetes szakértői várakozásoknak megfelelően nem változtatott a jegybanki alapkamaton keddi ülésén a Monetáris Tanács, így annak mértéke továbbra is 6,75 százalék, nem változott a kamatfolyosó két széle sem.
Tovább a teljes cikkhez »
Rendszeres lesz!
Szentes László, az MNB kommunikációs igazgatója azt ígérte, ezentúl rendszeres lesz a sajtónyilvános tájékoztatás.
Túl magas az infláció
A maginfláció megfelelt a várakozásoknak, a headline infláció magasabb értéke az élelmiszerek drágulásának tudható be – közölte Virág Barnabás, az MNB alelnöke. Hozzátette, a dezinflációs trend 2025 I. negyedévében folytatódni fog.
Fotó: Klasszis Média / Dobos Zoltán
Megtorpanás
A külső kereslet visszafogottságának és a fogyasztói, valamint beruházói bizalomnak a lassú javulása miatt torpant meg a gazdasági kilábalás az alelnök szerint.
Óvatosság, türelem
Óvatos, türelmes monetáris politikára van szükség, ezt kétszer is aláhúzta Virág Barnabás.
Mikor lesz újabb csökkentés?
A lazítás szüneteltetése után a további monetáris lazításhoz Virág az alábbi itinert adta, ezektől függ a további döntés:
- augusztusi infláció,
- nagy jegybankok (Fed, Európai Központi Bank) kamatdöntései,
- Magyarország kockázati megítélése,
- lakossági, vállalati bizalom.
Részletesen az inflációról
Továbbra is meghatározó a visszatekintő árazás, ennek azonban a bázishatás miatt nem lesz hatása a jövő év elején. Az élelmiszereknek júliusban jellemzően csökkennek az árai, most azonban áremelkedés volt. Ezeknek tudható be a várt sáv felső szélén mért júliusi infláció – ismertette Virág Barnabás.
Miért nem fogyasztunk?
Az EU-tagállamok gazdasági növekedése alacsonyabb a vártnál, a munkapiac erős, a reálbér-növekedés magas. Virág Barnabás az ennek ellenére kevésbé emelkedő fogyasztást öt tényezőre bontotta:
- fehéredési hatás történt, a korábban szürkezónában fizetett bérek átkerültek a legálisak közé;
- a nettó bérek a lakossági jövedelmek felét, másik felét a transzferek, vállalkozói jövedelmek adják;
- megtakarítások növekedése, ez a hosszú távú növekedés szempontjából üdvös;
- lakáspiaci fordulat után ez a szektor szívja fel a jövedelmet;
- növekvő határon túli és online vásárlás.
Virág Barnabás azt ígérte, a szeptemberi Inflációs jelentésben erről részletesebb adatok is lesznek.
A beruházások elmaradásáról
Kivárás jellemzi a beruházásokat, az folyamatosan csökken, ha kiszűrjük az árhatást – mondta Virág, aki szerint ezt a bizonytalanság, az infláció hosszú árnyéka okozza. Kiemelte, a kamatok, a finanszírozás kérdése nincs a csökkenés öt legfontosabb oka között.
Nemzetközi környezet
Augusztusban Japánban és az Egyesült Államokban turbulencia jellemezte a tőzsdéket (jegybanki szigorítás, illetve munkaerőpiaci anomália), amit korrekció követett. A feltörekvő piacokat illetően pedig kivárás mutatkozik a nemzetközi környezetben.
A magyar gazdaság egyensúlyi pozíciója jelentősen javult, a folyó fizetési mérleg erős többletet mutat.
Teljesülhet a hiánycél?
A 4,5 százalékos hiánycél elérhetősége javult augusztusban, Virág Barnabás szerint ez a kormányzati hiánycsökkentő (értsd: megszorító) intézkedéseknek köszönhető.
Monetáris politika
Körültekintő és adatvezérelt megközelítés indokolt a monetáris politikában – húzta alá az MNB alelnöke, aki többször is az infláció hosszú árnyékra utalt.
Még egy vagy két kamatcsökkentés
Valószínűleg még két jegybanki alapkamat-csökkentés várható, de szeptemberben pontosabb képet fogunk látni erről a már vázolt négy szempont alapján – válaszolta kérdésre Virág Barnabás. Hozzátette hónapok óta a kamattartás vagy a kis mértékű, 25 bázispontos döntés közül választanak.
A tranzakciós illeték emelése fűteni fogja az inflációt
A döntés a kamattartásról egyhangú volt – közölte kérdésünkre az MNB alelnöke.
A tranzakciós illeték áthárítása a vállalati ügyfélkörre már megkezdődött, a tapasztalat az, hogy ezek a költségnövekedések gyorsan átmennek a fogyasztói árakba – válaszolta lapunk kérdésére Virág Barnabás. Az alelnök szerint az adóemelés 0,1-0,2 százalékponttal növelheti meg a 2025-ös inflációt. A lakossági bankszámlákra csak december 31-ig érvényes díjstopra vonatkozó kérdésünkre az MNB második embere úgy vélekedett, a lakossági banki díjak januári esetleges emelésére augusztus végén még korai lenne becslést mondai. Virág Barnabás úgy vélte, a bankok egyedi döntése lesz, hogy a vállalati vagy a lakossági szektorban kívánnak-e terjeszkedni, ez alapján hozzák meg majd egyedi banki döntésüket.
Vége
A sajtótájékoztató véget ért, folytatás szeptember 24-én, amikor a jegybank Inflációs jelentése is nyilvános lesz.
Az esemény itt nézhető vissza:
