A Dunai Finomító működését alapvetően oroszországi keverék kőolaj (REB) feldolgozására tervezték: jelenleg más típusú kőolajat legfeljebb 35 százalékos arányban tud felhasználni a Mol. Egy esetleges, az orosz kőolajra és kőolaj-termékekre bevezetett embargó jelentős hatással lenne a finomító működésére és az ellátásbiztonságra, hiszen az eltérő minőségű kőolaj-keverék minőségi, mennyiségi és operációs következményekkel járna, amely teljesítménycsökkenéshez és finomítói meghibásodásokhoz vezethet, közölte ma a magyar olajtársaság.
A vállalat szerint elvileg megoldható, hogy a százhalombattai finomítót átállítsák más típusú olajra, ám ennek átfutási ideje és költsége óriási terhet róna a vállalatra, arról nem beszélve, hogy az átállás alatt akár ellátási nehézségek is felléphetnek.
Mint írják: „A Dunai Finomító működését át lehet állítani arra, hogy teljesen rugalmasan és fenntarthatóan dolgozzon fel 100 százalékban alternatív típusú kőolajokat, azonban ennek átfutási ideje a kockázatok minimalizálásával akár 2-4 év is lehet, és több száz millió dolláros beszerzési és beruházási többletköltséggel járna. Ezzel együtt, a teljes logisztikai háttér átdolgozására is szükség lesz, kezelve az időszakos termeléskiesések által okozott problémákat.”
Az ukrajnai háború miatt szinte napi szinten felmerül az esetleges importkorlátozás, amely a vállalat és így az ország számára is bizonyos fokú kockázatot jelent. A Mol szerint abban az esetben, ha az orosz export keverék szállítása nem lehetséges a Barátság-kőolajvezetéken keresztül, az Adria-kőolajvezetékkel láthatók el a Mol-csoport szárazföldi finomítói: a magyarországi Dunai Finomító és a szlovákiai Slovnaft Finomító.
Mint a vállalat közleményében írja, a Mol eddig 170 millió dollárt fordított arra, hogy csökkentse Magyarországon az orosz kőolaj bedolgozás arányát, megnövelte az Adria kőolajvezeték fogadóképességét, és szélesítette a tengeri szállítási lehetőségeket is, hogy el tudja látni mind a százhalombattai, mind a pozsonyi finomítókat. Az Adria vezeték elméleti kapacitása havonta 1100 kilotonna, azonban ebből jelen pillanatban csak 900 kilotonna áll rendelkezésre, a maximális kapacitás eléréséhez a horvát olajvezeték-üzemeltetőnek, a Janaf-nak is jelentős, legalább egy évig tartó beruházásokat kellene végrehajtania.
A Mol arra is kitért a csütörtökön kiadott közleményében, hogy az esetleges kőolajembargó mellett vélhetőleg az oroszországi eredetű dízel üzemanyag EU-ba irányuló behozatala is korlátozás alá kerülne, ami évente mintegy 30 milliárd liter dízel kiesését jelenti elsősorban a közép-európai régióban. Ennek pótlása az érintett országokban külön feladatot fog jelenteni, és átmeneti ellátási zavarok keletkezhetnének.
