Tegnap nyújtotta be a kormány a jövő évi költségvetési törvényjavaslathoz tartozó, a részletes számokat tartalmazó fejezeti köteteket. Ezek között ott van egy kitekintést nyújtó fejezet is, amely a 2022 és 2025 közötti évekre tartalmazza a főbb kiadási és bevételi számokat, ezekből pedig érdekes, és egyes esetekben a kormány korábbi állításainak ellentmondó következtetéseket lehet levonni a most bevezetett, az "extraprofitra" kivetett különadók jövőjére vonatkozóan.
Miközben a várt adóbevételek valóban csökkennek 2024-től a pénzügyi szervezeteknél, a kiskereskedelmi adó esetében, az energiaágazatban, a biztosítók és a távközlési cégek esetében, három szektorban két év leteltével sem számol a bevételek visszaesésével a kormány.
A jövőre érkező reklámadóból 2023 után fokozatosan növekvő bevételekre számít a pénzügyminisztérium, ahogy a jóval nagyobb tételt jelentő pénzügyi tranzakciós illetékek esetében is a 2023-as 323,5 milliárd után 2024-ben 335,9, 2025-ben pedig 349,1, még egy évvel később pedig 362,8 milliárdos bevételt irányoztak elő.
Úgy tűnik, a Ryanair meglehetősen szókimondó tiltakozása a különadó ellen nem hozta meg a várt eredményt, ugyanis az előterjesztésben a légitársaságok hozzájárulása címszó mellett 2023-tól 2026-ig egyaránt 30-30 milliárdos előirányzott bevétel szerepel.
Az elmúlt hetek nyilatkozatainak fényében érdekes lehet, hogy a kata adónemtől várt bevételek stabil, de nem kiugró növekedést mutatnak egészen a 2026-os évig (az idei előirányzott 236,8 milliárdról 246,1 milliárdra), nem úgy tűnik tehát, hogy gyökeres átalakítást tervezne e téren a kormány.
