A szakértők szerint immár nem valami futurisztikus dolog, hogy készpénz nélkül működjön Svédország. Egy friss felmérés szerint ugyanis az összes tranzakciónak csupán 2 százaléka zajlik készpénz használatával, ez pedig globálisan messze a legalacsonyabb arány. A svédek elsöprő többsége papírpénz helyett kártyás fizetést választ, de a pénzügyi műveleteiket is 85 százalékban online banki rendszereken bonyolítják a skandináv ország polgárai.
A közgazdászok által is figyelt készpénz forgási sebessége évről évre lassabb, miután egyre kevesebben használják ezt a fizetési formát. Az is figyelemre méltó, hogy a várakozások szerint a mostani két százalékos szintről két év múlva fél százalékra csökkenhet a készpénzes tranzakciók aránya.
A folyamatok viszont aggodalommal töltik el a svéd jegybankot, mivel véleményük szerint a teljes készpénznélküliség is számos kockázatot hordoz, amire fel kell készülni. Azt ők is elismerik, hogy az elektronikus és online fizetési rendszerek használata számos okból előnyös. Ám a központi bank szerint, ha megszűnik a hagyományos készpénzforgalom, akkor viszonylag kevés piaci szereplő működésétől függ az egész pénzügyi struktúra. Ez pedig koncentrálja a kockázatokat, szemben a készpénzzel, amely valamilyen szinten teríti azokat.
Az is problémát jelent a jegybank szerint, hogy vannak, akik valamilyen infrastrukturális oknál fogva nem tudják digitálisan intézni a pénzügyeiket, és egy kisebb csoport nem is szeretné teljesen feladni a készpénzhasználatot. Utóbbiak közé elsősorban az idősek, és az elmúlt években az országba érkezett menekültek tartoznak. A demokratikus elvekhez végletekig ragaszkodó svédek pedig nem akarják ezt a viszonylag szűk csoportot sem kizárni a pénzügyi körforgásból.
Svédországban egyébként a szakértők sem tudják eldönteni, hogy jó lenne-e számukra, ha teljesen megszűnne a készpénzforgalom. Ennek vizsgálatára még egy parlamenti bizottságot is felállítottak, amely a jegybank szakembereivel közösen azt a lehetőséget is megvizsgálja, hogy a bankok az eddigi kommunikációjukon 180 fokot fordítva kezdjék el a készpénzhasználatot propagálni.
Nils Holgerson a svéd koronán
A svéd fizetési eszköz, a korona bankjegyei időnként élcelődés tárgyai a rajtuk szereplők miatt. Míg máshol ugyanis koronás fők vagy híres tudósok szerepelnek a pénzeken, a svédeknél egyebek mellett egy rajzfilmfigura is.
Noha a svéd történelem komoly múltra tekint vissza, az uralkodóik közül kevés hagyott mély nyomot, így IX. Károly és Vasa Gustav akik a korábbi kiadású koronákra rákerültek. A tudományos élet terén talán jobb a helyzet, de tudósaik közülük is csak 1988-as sorozatban került Carl von Linné a 100 koronás bankókra. Ezzel szemben a régi és az új 20 koronáson is meseíró Selma Lagerlöf és legismertebb főhőse Nils Holgerson , illetve az újabb bankjegyen Astrid Lindgren kapott helyet. Mellettük operaénekesek (Jenny Lind és Birgit Nilsson), a zeneszerző-énekes Evert Taube, a mozikból ismert Greta Garbo és Ingmar Bergman szerepel. Az egyetlen kakukktojás ebből a sorból az egykori ENSZ főtitkár Dag Hammarskjöld.
