Kovács Zoltán, kormányszóvivő csütörtöki sajtótájékoztatóján úgy vélekedett, elképzelhető, hogy spekuláció lehet a forint ellen, és ezért gyengül a magyar fizetőeszköz. A szóvivő részletesen nem fejtette ki, hogy a spekuláció kapcsán mire gondol. Azt ugyanakkor jelezte, hogy amikor a korábbi szocialista kormányzat alatti forint zuhanással amikor a 240-es szintről gyorsan 275 környékére esett, akkor
Kovács szerint
a szakadék szélén táncolt magyar gazdaság, most viszont rendben vannak a makromutatók, és a gazdasági teljesítmény nem ad okot arra, hogy ilyen árfolyam legyen.
Miben van igaza a szóvivőnek?
Kovács Zoltán abból a szempontból mindenképpen igazat mondott, hogy a szocialista kormányok - Medgyessy Péter és Gyurcsány Ferenc vezetésével - gazdasági ámokfutást hajtottak végre, amely révén valóban kiszolgáltatott helyzetben ért minket a 2008-as válság. Előtte ugyanis az államadósság és a költségvetési defficit is meglódult, az elért növekedés pedig nem valós fundamentumoknak volt köszönhető, hanem az állam és a lakosság durva eladósodottságának. Ezzel szemben az utóbbi években stabil gazdasági növekedést láthattunk, a tavaly elért 4 százalékos GDP növekedés igen impozáns volt. Mindezt pedig úgy sikerült teljesíteni, hogy a költségvetés hiánya rég nem látott alacsony szinten zárt. Ráadásul a különböző mérlegadatok (külkereskedelmi-, folyó fizetési-, tőke-) mind számottevő pluszt mutattak. Így a gazdasági növekedés és a kontrollált hiány eredőjeként a GDP arányos államadósság is csökkent.
A mostani és a 2008-as időszak gazdasági teljesítménye tehát valóban nem említhető egy lapon. Bár a kormányszóvivő nem említette, de azt is érdemes kiemelni, hogy a devizaadósság már-már jelentéktelennek mondható, hiszen a korábbi hiteleket az ország visszafizette, a lakossági devizahiteleket leépítették, illetve forintosították. Így most minden szempontból jóval kevésbé kiszolgáltatott az ország, mint egy évtizeddel korábban.
Az is igaz, hogy a nemzetközi piaci hangulat nem kedvez számunkra, hiszen a bizonytalan török és argentin helyzet miatt általában elmondható, hogy az úgynevezett feltörekvő országok iránt megcsappant a bizalom. Ezt részben alá lehet támasztani, hiszen június elején a külföldiek kezében lévő állampapír-állomány 3700 milliárd forintra rúgott, míg június 25-én ez 150 milliárddal kevesebbet tett ki. A teljes képhez azonban hozzátartozik, hogy január elejétől és március végéig is nagyjából ezen a 3500 milliárd forintos szinten áll a külföldi kézben lévő állampapír-állomány.
Sok befektető von tehát ki pénzt ezekről a piacokról, ami nem feltételen nevezhető spekulációnak. Az érme másik oldala viszont az, hogy amikor a trend egy adott irányba mutat, akkor arra sokan próbálnak felülni. Jelen esetben az volt látható, hogy a forint gyengül, így sok spekuláns is el kezdte adni a magyar fizetőeszközt, ez pedig felerősíthette a folyamatot.
És a csehek?
A török és olasz káosz időleges lecsengésével többen arra számítottak, hogy a régiós devizák ismét erősödni fognak. Ezek az elemzők nem is igazán tudták megmagyarázni, hogy a forint miért gyengült tovább az euróval szemben, és miért ütött történelmi mélypontot tegnap a cseh korona ellenében?
Az alapkamat emelését a jegybank a cseh gazdasági fejlődéssel indokolta: gyorsan emelkednek a bérek, az utóbbi hetekben gyengült a korona és az infláció meghaladta a jegybank által célként megjelölt két százalékos szintet - írta az MTI. A mai helyzet olyan, hogy már nincs okunk a döntés elhalasztására - mondta Jirí Rusnok, a jegybank kormányzója az ülés utáni sajtótájékoztatón. Szerinte a jegybanki tanács a pénzügyi-gazdasági helyzetet értékelve úgy látja, hogy a várható gazdasági fejlődés számára kockázatot fog jelenteni az infláció növekedése. Inflációs nyomás külföldről is érheti a cseh gazdaságot.
Az infláció nálunk is kopogtat
Abba a polémiába nem szeretnénk bele menni, hogy jól méri-e az inflációt a KSH, mert vannak ugyan szakmai ellenérvek (például a lakhatási költségek alacsony súlya) és szubjektív érzékelés (már megint drágult pl. a benzin) , ám a konszenzus szerint megfelelő a magyar statisztikai mutató. Az ugyanakkor figyelemre méltó, hogy míg a cseheknél a fent említett 2 százalékával szemben Magyarországon 3 százalékos az inflációs cél. A gondot egyébként az okozhatja, hogy májusban gyakorlatilag elértük ezt a szintet (2,8 százalékot mért a KSH), a jegybank viszont csak nagyon finoman célzott arra, hogy esetleg lépéseket tehet.
Az elemzők ugyanakkor azt várják, hogy elsősorban határozottabb kommunikációra lehet számítani, illetve a szóbeli intervenció mellett a nem konvencionális eszközök kivezetésére kerülhet sor. Kamatemelés viszont nincs a láthatáron, így nincs olyan felhajtóerő, ami a forintot rövid távon erősíthetné. Sőt a gyengébb forint az importtermékek áremelkedése miatt még növelheti is az inflációt, az üzemanyagárak például az olajár erősödése mellett a forint esése miatt lendültek meg.
Nem is akarnak erősebb forintot?
Felmerülnek olyan teóriák is, hogy bár nem kellemes magyarázkodni a forint árfolyama miatt, ezen túl igazából sem a kormánynak, sem a jegybanknak nem probléma a gyenge forint. Az államadósságot papíron ugyan megdobja, az év végi, illetve az idei költségvetésben szereplő 310-es szinthez képest nagyjából 6 százalékkal magasabb euró árat láthatunk. Ez a devizaadósságok összegét nagyságrendileg 350 milliárd forinttal növelte, ami ugyan költségvetési szinten sem kevés pénz, de még kezelhető összeg. Emellett ahogy fent jeleztük az inflációra is negatívan hathat az árfolyam, más oldalról viszont akár pozitív hozadéka is lehet.
A nyári szezon egyik legfontosabb kérdése a turizmus alakulása. Ha ebben az időszakban a forint gyenge, akkor elvileg egy külföldinek olcsóbb lesz Magyarország és ez akár több vendéget is eredményezhet. Fordítva is igaz mindez, hiszen a dráguló külföldi nyaralás miatt dönthetnek úgy magyar utazók, hogy inkább belföldön töltik a szabadságukat.
És akkor olyan összeesküvés elméletekről még nem ejtettük szót, hogy valaki ezzel megint nagyon jól jár. Van ugyanis egy magyar nagyvállalkozó, aki az elmúlt egy évben hatalmas szállodabirodalomra tett szert szinte az egyik napról a másikra...
Olyan véleményt is lehet hallani, hogy az utóbbi időben meredeken emelkedő munkabérek láttán az itt működő multinacionális óriások nem voltak feltétlenül boldogok. Ezeknél a nagyvállalatoknál ugyan az élő munka részaránya egyre kisebb, ám vélhetőleg nem bánkódnak, ha a bérköltség soron a gyengébb forint miatt alacsonyabb euró összeg szerepel. A gyengébb forint miatt nem csak a kivitel kecsegtet - forintban elszámolva - nagyobb nyereséggel, de akár az importot is visszafoghatja például azért mert a dráguló behozatalt kiváltják hazai termékkel vagy szolgáltatással.
A tartósan gyenge forint esetén persze sok kérdőjel felmerül, ám ha csak a következő 3-4 hónapban lesz ilyen szinten az euró, majd év végére visszatér az árfolyam a korábban látott sávba, átmenetileg még segítséget is jelenthet a magyar gazdaságnak.
