Október 10-én összegeztük a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő bárki számára elérhető adatbázisában található adatokat és bemutattuk, milyen hosszúak jelenleg a várólisták. Eszerint akadnak olyan beavatkozások, melyekre akár 2 évet is várnia kell a betegeknek. Bár hivatalos, a NEAK által közölt adatokból dolgoztunk, írásunkkal
a NEAK szerint mégis visszaéltünk "transzparencia elv megvalósítása által elérhető információkkal".
Cikkünkre kiadott - helyenként pökhendi - közleményükben azt írták: szívesen állnak az újságírók rendelkezésére, amennyiben egyes speciális egészségügyi alapfogalmakkal nincsenek tisztában, és még a cikk megírása előtt elmagyarázzák a fontosabb kifejezések értelmét. Mivel a NEAK terjedelmes reakciója kérdéseket vetett fel bennünk, másnap, október 11-én elküldtük azokat a szervezethez, melyekre több telefonos érdeklődés után a mai napig nem kaptunk választ. Illetve, csak annyit sikerült megtudnunk a sajtóosztálytól az első és második érdeklődésünk során, hogy van egy engedélyeztetési procedúra, melyet be kell tartaniuk. A többi hívásunk mindannyiszor sikertelen próbálkozásnak bizonyult, hiszen azt nem fogadta a másik fél.
Vajon egy páciens milyen következtetésre jutna a lista alapján?
A NEAK az általa közölt adatok alapján írt cikkünket nevezte rémhírkeltőnek, holott semmi mást nem tettünk, amit egy bármilyen beavatkozásra váró beteg tenne. Az aktuális információra kíváncsi páciens felmegy a NEAK holnapjára, ahol arról tájékoztatja őt a NEAK, hogy itt informálódhat arról, hogy "a kiemelt műtétekre az egyes kórházakban hány beteg vár és milyen várakozási idővel kell számolni."
Tegyük fel, az érdeklődőnek nincs még esetazonosítója, ezért kiválasztja a "Várólisták tételes lekérdezése" menüpontot. "Várólistára kell feliratkoznia? Tudja meg, hogy melyik intézményben mikor kerülhetne sorra!" - olvasható a honlapon.
Kiválasztja a listából például a csípőprotézis műtétet, és azzal szembesül, hogy az átlagos várakozási idő 278 nap. Majd csalódottan, kiábrándulva, netán bosszankodva bezárja a NEAK honlapját. Megtudta ugyanis azt az információt, amire kíváncsi volt.
Felmerül a kérdés, ha ez az adat rémhírkeltésre alkalmas egy cikk formájában, akkor mégis mennyire szolgálja a transzparencia teljesülését, amire a NEAK a közleményében hivatkozott?
Szerinte ugyanis "a várólista rendszer nem azért van, mert várakozni szükséges, nem arra szolgál, hogy minden elemi apró változás kiemelt rémhírré váljon, hanem a betegek, az érintettek számára a folyamatok követhetősége, transzparenciája érdekében működik".
Ha az adatok cikk formájában látnak napvilágot, az megtévesztő, félelemkeltő, viszont ha a beteg találkozik ezzel, az már számára hiteles információnak tekinthető?
A NEAK a közleményében azt is felrótta, hogy kevertük a tervezett és a tényleges várakozási időt. Szerettük volna ezt is tisztázni, mivel a honlapon egyik fogalommal sem találkoztunk, még apró betűs megjegyzés formájában sem. Négy kategóriát különböztetnek meg: átlagos várakozási idő, minimum, maximum, valamint medián várakozási idő.
Elképzelhetőnek tartjuk, hogy a tervezett várakozási időt közli a várólisták lekérdezésére szolgáló adatbázis, a tényleges várakozási idő pedig az, amit a NEAK is idézett a közleményben bizonyos beavatkozásokra vonatkozóan. Ezzel azonban mindössze két apró problémánk van azon túlmenően, hogy ha (a NEAK szerint) a tervezett várakozási idő nem felel meg a tényeknek, a betegek sem a tényekkel találkoznak. Egyrészt a lekérdezésre szolgáló oldalon semmilyen plusz megjegyzés nem tájékoztatja arról az érintetteket, hogy ezt esetleg fenntartásokkal kell kezelni, csak tervezett várakozási időt jelent. Másrészt a tényleges várakozási időről a honlap egy teljesen másik pontján lehet információkat találni 2018. május 2-i állapot szerint (miközben a NEAK 2018. első félévi állapotot közölt a reakciójában.)
A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő cikkünkre adott reakciója tehát olyan kulcsfontosságú kérdéseket vetett fel, melyekre pont az általuk is hivatkozott transzparencia és tényszerű tájékoztatás miatt lenne fontos választ adni. Abból kiindulva ráadásul, hogy mennyire kényes a részletekre az állami szerv, nem eshet nehezére a helyzet tisztázása. Ez elsősorban a betegek érdeke is lenne, akik hozzánk hasonlóan a rémhírkeltésre is alkalmas adatokból tájékozódnak.
