Az EMMI után a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) is reagált a várólistákról szóló reggeli cikkünkre, visszautasítják az ott megjelent állításainkat, melyek szerintük a közvélemény félrevezetésére és a betegek megrémítésére alkalmasak.
Közleményükben arra hivatkoznak, hogy honlapjukon a nyilvános listák között nem csak a kötelezően vezetendő várólisták, hanem az előjegyzési listák is szerepelnek. A NEAK szerint lapunk egyben kezelte ezeket az adatokat. "2018. október 1-jén a kötelező várólistára és az összes egyéb előjegyzési listára regisztrált, még nem ellátott összes beteg száma valóban 36 182 fő, azonban a kötelezően várólistán regisztrált kapacitásra várakozó betegek száma - szemben a 2012-es 71 903-mal - mindössze 28 361 fő", írják.
Mfor-álláspont:
Ahogy az a lenti képen is látható, a NEAK honlapja külön kezeli a várólistát és az előjegyzési listákat. Cikkünk készítésekor mi kizárólag a várólistákra fókuszáltunk, az azon szereplő beavatkozások várakozási idejét gyűjtöttük ki és összesítettük a várakozók számát. Vagyis ha az általunk közölt számok mindkét lista adatait tartalmazzák - ahogy azt a NEAK közleménye tényként kezeli - akkor a NEAK honlapján elérhető tájékoztatás félreértésekre ad okot - erősebben fogalmazva: félrevezető - abból nem derül ki, hogy a várólistákra vonatkozó adatok egyben a másik listát is tartalmazzák. Ugyanakkor további tájékoztatásért a NEAK-hoz fordulunk, mivel a közleményük alapján úgy tűnhet, a várólisták és előjegyzési listák átfedésben vannak.A NEAK közleményében különbséget tesz még a tervezett és a tényleges várakozási idő között, ám a honlapon erre vonatkozóan sem találtunk releváns információt. Az adatbázis 4 kategóriát különböztet meg: átlagos várakozási idő, minimum és maximum, illetve medián várakozási idő.
A NEAK szerint a parlamentben az EMMI pontos, naprakész tájékoztatást adott a kórházi várólistákról a NEAK által a kórházak adatai alapján vezetett várólista nyilvántartás szerint. Kiemelik, hogy a műtéti várólistákon várakozó betegek száma és a várakozási idők nemzetközi viszonylatban is jelentős mértékben csökkentek az elmúlt években a kormányzati intézkedéseknek megfelelően. A legutóbbi OECD adatok alapján a vizsgált országok között szürkehályog műtétekre kiemelten alacsony a várakozási idő, térd és csípő műtétek esetén 2012-hez viszonyítva több mint a felére csökkent a várakozók száma, nemzetközi mércével nézve is jelentősen csökkent a tényleges várakozási idő. is az erős közép mezőnybe, a kedvező részbe kerültünk át.
A reggeli cikkünk várakozási időre vonatkozó tájékoztatása nem felel meg a valóságnak - írja a NEAK, mert az csak a tervezett várakozási időként feltüntetett várakozási időket emelte ki, a tényleges - alacsonyabb - várakozási időket nem.
"A cikk állításaival szemben a tényleges várakozási idő szürkehályog műtét esetén 2012-ben 90 nap volt 2018. I. félévében 46 nap, ami közel 50 %-os csökkenés, csípőprotézis műtét esetében 2012-ben 180 nap volt, 2018. I. félévében 86 nap, ami közel 49 %-os csökkenés, a térdprotézis műtét esetén 2012-ben 241 nap volt, 2018. I. félévében 123 nap, ami több mint 52%-os csökkenés" - közölték, de mint jeleztük, ez nem derül ki egyértelműen az alapkezelő által közzétett információkból.
Folytatva a közleményben foglaltak idézését: Magyarországon az elmúlt években a kormány intézkedéseinek eredményeképpen radikálisan csökkent a műtétre várók száma és csökkent a várólisták hossza. Köszönhető ez annak is, hogy az egészségbiztosító valós idejű, központi várólista-nyilvántartásra kötelezte a kórházakat, másrészt annak, hogy a kormány 2010 óta összesen közel 25 milliárd forint többletforrást biztosított a legnagyobb várakozási idővel rendelkező műtétek végzésére annak érdekében, hogy ne legyen anyagi korlátja az elvégezhető operációknak.
A tendencia az, hogy 2012-hez viszonyítva kevesebb mint a felére csökkent a várakozók száma, nemzetközi mércével nézve is jelentősen csökkent a tényleges várakozási idő. A cél továbbra is ezen az úton a fejlődés, a tervezés, ütemezés javítása, ahol szükséges az idő további csökkentése - zárul a közlemény érdemi része.
