Már az MNB monetáris tanácsa keddi döntéséből lehetett következtetni arra, hogy alig két nappal később, azaz ma a jegybank - ezúttal annak igazgatósága, amely jelentős átfedést mutat a tanáccsal - kamatot fog emelni.
A Monetáris Tanács ugyanis az egynapos és egyhetes fedezett hitelek kamatát 100 bázisponttal, 6,4 százalékra emelte, miközben az egynapos jegybanki betétek kamatát 3,4 százalékon hagyta. Ezzel a rövidebb lejáratú bankközi kamatok kordában tartására szolgáló kamatfolyosó 2-ről 3 százalékosra bővült, amely teret hagyott az egyhetes betétek emelésére.
Bár az MNB folyamatosan hangoztatja, hogy nincs árfolyamcélja, azért a hazai fizetőeszköz brutális hétfői gyengülése - mely során az euróval szemben elért a 400-as, lélektaninak számító határhoz, ami azt jelenti, hogy röpke egy hét alatt több mint 30 forinttal csökkent az árfolyama - a jegybankot is lépéskényszerbe hozta. Igaz, a tanács keddi ülését követő sajtótájékoztatóján Virág Barnabás, az MNB monetáris politikáért felelős alelnöke azt mondta, az orosz-ukrán háború miatti óriási, mintegy 600 milliárd forint értékű spekuláció döntötte a mélybe a magyar pénznemet, egyúttal kilátásba helyezte, hogy megpróbálják megdrágítani a spekulációk finanszírozását, ami a spekulánsokat a pozíciók zárására kényszerítheti. Márpedig ez a külföldi devizák eladását és forint vételét jelentené, ami a hazai fizetőeszközt erősödését vonhatja maga után.
Ám szerdán a Központi Statisztikai Hivatal közzétette, hogy az infláció februárban tovább emelkedett, annak éves szintje a novemberi és decemberi 7,4, majd a januári 7,9 százalékkal szemben már 8,3 százalék lett, ami 15 éve nem látott mérték. Ez pedig még a forintgyengülés híján is kamatemelésért kiáltott volna, hiszen az MNB alapvető, a jegybanktörvényben is lefektetett célja az árstabilitás megteremtése és megőrzése.
Mindezek után tehát csak a mai kamatemelés mértéke volt a kérdés. Végül az MNB 50 bázisponttal, 5,85 százalékra vitte fel az egyhetes betétek kamatát. Annak az eszközét, amely a rövid távú piaci mozgásokra próbál befolyással lenni. Úgy tűnik, a kamatemelés nem elérte el a célját, legalábbis rövid távon. Bár e tény nyilvánosságra kerülését követően a forint erősödni kezdett, a 380-at közelítő szinttel szemben fél 11-kor már csaknem 377,5-nél tartózkodott, azt követően hamar visszagyengült oda, ahonnan elemelkedett. Ami így jócskán elmarad a múlt hétfői 370 körüli szinttől, de legalább már kellő távolságra van a horrorisztikusnak tekinthető 400-astól.
Szinte biztosra vehető ugyanakkor, hogy hamarosan újabb kamatemelésre kerül sor. Akár jövő csütörtökön, amikor a jegybank igazgatósága ismét egyhetes betételhelyezési tendert tart a kereskedelmi bankoknak - ez annak a függvénye, hogy addig milyen piaci mozgások történnek. Arra viszont nagy tétetelben lehet fogadni, hogy március 22-én, kedden a jegybanki alapkamat emelkedik majd meg, amely jelenleg csak 3,4 százalék. Márpedig Virág Barnabás többször is kihangsúlyozta, s ezt keddi sajtótájékoztatóján is megismételte, hogy a két rátát - az egyhetes betéti kamatot és a jegybanki alapkamat - egy szintre kívánja hozni. Méghozzá az év közepére.
Kérdés, hogy ezt a forgatókönyvet is átírta-e az élet - erre vonatkozóan kedden nem kaptunk útmutatást az MNB alelnökétől, de szinte biztosra vehető, hogy a Monetáris Tanács következő ülése után majd kapunk. Már csak azért is, mert akkor már a testület ismerni fogja a jegybanki stáb által mindig háromhavonta elkészített inflációs jelentés legfrissebb verzióját.
