Így utólag könnyű mondani, de mostanra eléggé egyértelmű, hogy nem volt éppen a világ legjobb ötlete a sajtóban csak orosz kémbanként emlegetett Nemzetközi Beruházási Bankkal (NBB) üzletelni. Nem csak morális okból, hanem anyagilag sem. A kémbank ugyanis szeptember 25-én közölte a kötvénytulajdonosokkal és hitelezőkkel, hogy sajnos továbbra sem tudja rendezni a tartozásait.
A Bank igyekszik eleget tenni a 1,5 milliárd eurós középtávú kötvényprogram (MTN) keretében vállalt szerződéses fizetési kötelezettségeinek. Számos kísérletet tett új kifizető ügynök felkutatására; a mai napig egyikük sem fejezte ki hajlandóságát e szerep elvállalására. A Bank a külső egyoldalú korlátozások miatt továbbra sem fér hozzá minden uniós pénzügyi eszközéhez.
- közölte az NBB. A 1,5 milliárd euró mintegy 550 milliárd forintot jelent (persze nem csak magyar ügyfeleknek tartoznak), az Európai Unió nagyságrendileg ennyit folyósított legutóbb Ukrajna számára bérekre és a közszolgáltatások fenntartására. A kémbank azt is elárulta, hogy a zárolt pénzeinek összege meghaladja a fizetési kötelezettségek teljes összegét, fizetési képessége kizárólag az európai pénzügyi intézményektől függ.
A kémbank lassan fél éve nem tud fizetni. Az Egyesült Államok budapesti nagykövete, David Pressman április 12-én jelentette be, hogy szankciós listára került az NBB és három vezetője, akik között egy magyar személy is található. Orbán Viktor kormányfő április 13-án alá is írta Magyarország kilépését a bankból. Az amerikai szankciók miatt pedig a kémbank nem fér hozzá a számláihoz. Ennek magyar ügyfelek is károsultjai, akik 2019 és 2023 között vígan boltoltak a kémbankkal.
A Telex írta meg szeptember 20-án, tehát öt nappal az NBB közleménye előtt, hogy a banknak szeptember 28-ig 15 milliárd forint értékben kellett volna visszafizetnie kötvényeket magyar befektetőknek. A kérdés csak az volt, hogy ez hogyan lehetséges a szankciók miatt. Most már lehet tudni, hogy egyelőre sehogy. A 3 éves NBB-kötvényből 2020 szeptemberében hazai bankok, befektetési alapkezelők és további befektetők vásároltak. Van olyan bank is, amelyik egymilliárd forint értékben rendelkezik kémbankos kötvénnyel, amelyek 2024 tavaszán járnak le. Mivel a budapesti székhelyét Moszkvába visszatelepítő pénzintézet uniós számlái is be vannak fagyasztva, így kérdéses, hogy a magyar befektetők visszakapják-e a valamikor a pénzüket.
Ukrajna lerohanása előtt persze kifizetődőnek tűnt Putyin orosz elnök kémbankjával üzletelni. A Budapesti Értéktőzsdén 2019 márciusában kezdődött a kereskedés a kötvényekkel. A pénzintézet egy kötvényaukción keresztül mintegy 2,47 millió darab, intézményi befektetőket célzó forintalapú kötvényt értékesített, közel 25 milliárd forint összértékben.
A tranzakció az OTP Bank és az UniCredit Bank közreműködésével valósult meg. A kötvényből befolyó összeget az NBB a tagországokban, beleértve Magyarországot is, futó hitelezési tevékenység finanszírozására, valamint hitelek refinanszírozására fordítja.
- szólt a BÉT ünnepi híre.
Az amerikai szankciók elrendeléséig a kémbank rendesen fizette a kamatokat. Mostanában az Orbán-kormány is nagyokat hallgat arról, hogy Magyarország sem kapta vissza a törzstőke-befizetését. A Népszava számítása szerint – 74 milliárd forint az az összeg, amit a bank a magyar államnak kell visszafizessen a 25,27 százalékos tulajdonrészért a kivonulás után.
A szankciók mellett az is probléma az NBB közlése szerint, hogy senki nem akar a kifizető ügynökük lenni. A kifizető ügynök az az intézmény (jellemzően egy nagy bank), amely némi díj ellenében egy értékpapír kibocsátójától, jelen esetben az IIB-től fogadja az esedékes kifizetéseket, majd szétosztja a pénzeszközöket az értékpapírok tulajdonosai között. Részben ez történt a Sberbank csődjénél is.
Tartozásaikat persze részben tudnák rendezni a volt budapesti központjukként szolgáló Lánchíd Palota eladásával is, de lapunk írta meg először, hogy kiköltöztek ugyan az épületből, de az ingatlant megtartják maguknak. A XIX. században épült neoreneszánsz stílusú palotát Ybl Miklós tervezte. Az 5500 négyzetméteres épület tulajdonjoga az államtól több magánvállalkozás után 2013-ban került a Nobilis Kristóf üzletemberhez köthető DÖB-68 Zrt.-hez, amelytől 2020-ban vásárolta meg a bank 8,89 milliárd forintért. A bank székháza tiltott terület volt a magyar hatóságoknak, mert a diplomáciai képviseletekre vonatkozó védelem illete meg őket.
