Ezúttal tökéletesen bejött a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnökének prognózisa, bár valószínűleg mindenki örült volna, ha ezúttal lefelé tévedett volna Virág Barnabás. De nem így történt, az augusztusi éves infláció az alelnök által még augusztus végén, az MNB 100 bázispontos kamatemelése után kilátásba helyezett 15-16 százalékos sáv közepétől enyhén feljebb, 15,6 százalékon landolt.
Kérdés, ez sok vagy kevés? Tekintve, hogy a múlt havi adatokban már megjelent annak hatása, hogy a kormány július 30-ától szűkítette a literenként 480 forinton tankolók körét: e „paradicsomból” a már korábban kikerült külföldiek mellett a céges autókat üzemeltetők is kiűzettek, így augusztusban már ők is kénytelenek voltak kifizetni a legalább 200 forinttal magasabb benzinárakat, illetve még az ezeknél is vaskosabb, az előző hó végén már 800 forint fölé kúszott gázolajárakat.
S akkor még figyelembe kell venni az élelmiszerárak robbanásszerű, a Központi Statisztikai Hivatal és a Privátbankár Árkosár szerint éves egyaránt 30 százalékot is meghaladó emelkedését. Amelyről nem tudni, meddig folytatódhat – tartunk azonban attól, hogy még nem ért a csúcsra. De vajon hány százalék lehet a tető? Figyelembe véve, hogy szinte biztosra vehető, az üzemanyagár-sapka el fog tűnni október 1-jétől, s egyesek szerint ugyanez a sors vár a hat élelmiszer drágulását korlátozó hatósági intézkedésre.
Az igazán nagy kérdés azonban az, mi lesz januártól? Ha ugyanis nem mérséklődnek a jelenlegi energiaárak radikálisan, akkor ez olyan terhet a költségvetésnek, amelyet valahogyan finanszíroznia kell. Vagy adósságnövekedés árán, jelesül további külföldi hitelfelvételekkel, kötvénykibocsátásokkal, vagy a bevételek növelésével. Vannak olyan adónemek, amelyeket tovább lehet emelni, vagy meg lehet adóztatni olyan tevékenységeket, amelyeket még nem, illetve fokozni lehet az extraprofitadóval sújtott ágazatok terheit. De azt is hallani, hogy 2023-tól már nem tartható az, hogy csak az átlagos áram- és gázfogyasztók számára marad meg a rezsicsökkentés, magyarul, akkortól az ő számlájuk is brutálisan megemelkedhet. Ez utóbbi nyilvánvalóan csökkentené a kormány népszerűségét, ezért kétséges, hogy ezt a szigorúan politikai döntést meg meri-e lépni az ilyenektől az utóbbi években látványosan tartózkodott Orbán-kormány.
Persze sokat segíthet, ha Magyarország hozzájuthat az Európai Unió jogállamisági aggályai miatt visszatartott többmilliárd eurós forrásokhoz. Ám, ha igen, kérdés, az tényleg mentőövet dobhat-e a már jó ideje szenvedő forintnak, visszaerősödhet-e az euróval és immár a dollárral is szemben tartósan a 400-as szintek alá?
Mindezekre legfrissebb Klasszis podcastunkban főszerkesztőnk, Csabai Károly a Raiffeisen Bank vezető elemzőjével, Török Zoltánnal kereste a választ.
A beszélgetést itt hallgathatja meg:
A beszélgetést szeptember 14-én, szerdán rögzítettük.
Hogyan hallgassunk podcastet?
A podcastet a fenti lejátszóval az mfor.hu és a privatbankar.hu oldalán is meghallgathatja.
Az optimális podcast-élményhez a podkaszt.hu korábbi leírását idézzük.
A podkaszt lételeme hogy nem kell helyhez kötve hallgatni. Ezért legjobb élményt a eszközökön nyújtják, legyen az akár telefon, akár tablet. Ebből kifolyólag az ezen eszközökre írt programok is nyújtják a legtöbb szolgáltatást. Például:
- Saját kereshető adatbázis
- Lassított / gyorsított lejátszási sebesség
- Könyvjelzők, fejezetek
- Adásnaplók megjelenítése
Ezeket szinte az összes nagyobb lejátszó tudja, de attól függően hogy milyen eszközön szeretnéd hallgatni, itt találhatsz párat induláshoz >>
Ezekben a lejátszókban megtalál minket Klasszis podcast néven! Május 10-étől kéthetente új adásainkkal is találkozhat ezeken a linkeken. Addig is:
A műsor oldala az Anchor FM-en >>
Kövessen és hallgasson minket Spotify-on! >>