Mint arról beszámoltunk, Központi Statisztikai Hivatal (KSH) reggeli közlése szerint 2025. júniusban a fogyasztói árak átlagosan 4,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Ez azt jelenti, hogy már két hónapja ismét gyorsul az éves infláció, áprilisban még 4,2, májusban 4,4 százalékos volt e mutató.
Ez azért lehet furcsa, mert a kormány az infláció letörése, de legalábbis lassítása érdekében március közepétől az élelmiszerekre árrésstopot vezetett be, amelyet május közepétől a háztartási cikkekre is kiterjesztett. Áprilisban alacsonyabb is lett az éves fogyasztóiár-index az egy hónappal korábbinál, ám azóta csak egyre nagyobb értékekről számol be a KSH.
A Nemzetgazdasági Minisztérium gyorsértékelése szerint azonban nincs ebben semmi különös. Mint a lapunknak küldött közleményben írják,
„az előzetes jelzésével összhangban az élelmiszerinfláció növekedése elsősorban a szezonális élelmiszerek, így a friss gyümölcsök és zöldségek áremeléséhez köthető, amelyet a kedvezőtlen időjárási viszonyok okozta kínálati zavarok idéztek elő. A gyümölcsök drágulása nem magyar sajátosság, tavasszal Európa-szerte megugrottak a gyümölcsárak.”
Amellett, hogy a KSH adatközlése megfelelt az elemzői várakozásoknak, Virovácz Péter, az ING Bank vezető közgazdásza arra hívta fel a figyelmet, hogy a 4,6 százalékos éves bázisú infláció az árrésstop ellenére is magasan ragadt, bőven meghaladva a jegybank inflációs toleranciasávjának (ez a 3 százalékos céltól mindkét irányba 1-1 százalékpont) a tetejét is. Tehát minden törekvés ellenére Magyarországon továbbra is magas a strukturális infláció. Erre utal, hogy a maginfláció – bár júniusban fékeződött – még mindig 4,4 százalékos.
A részletek alapján meglehetősen vegyes kép rajzolódik ki előttünk – mutatott rá Virovácz. Az árrésstop egyszeri árcsökkentő hatása bár már kifutott az élelmiszereknél, a szezonális folyamatok hatására csekély, havi alapon 0,1 százalékos volt az átárazás. A tartós fogyasztási cikkek esetében beszélhetünk felfelé mutató meglepetésről, ahol a havi átárazás – az erős forint ellenére – szokatlanul magas volt. A háztartási energia is felfelé húzta a hó/hó áremelkedési ütemet, immáron két egymást követő hónapban. Miközben az üzemanyagok ára felfelé ment júniusban a KSH adatgyűjtése szerint, az ezt a tételt is tartalmazó termékkör, az egyéb cikkek, üzemanyagok esetében érdemi havi árcsökkenés figyelhető meg.
Ennek oka, hogy a május 19-én életbe lépett árrésstop a háztartási cikkekre alapvetően ebben a kategóriában jelenik meg. Vagyis lényegében ez a tétel húzta vissza leginkább az inflációt júniusban.
Fontos megjegyezni, hogy a gyógyszerek esetében júniusban még nem mutatta ki a statisztikai hivatal az önkéntes árcsökkentés hatását, így az vélhetően majd csak a júliusi statisztikában jelenik meg. Tehát a következő hónapban is lesz egy olyan kormányzati beavatkozás, ami majd lefelé húzza a hó/hó inflációs rátát.
A szolgáltatások esetében – főleg a szezonális átárazások miatt – 0,6 százalékos volt az egyhavi drágulás, ami érdemi meglepetést nem jelent. Összességében az infláció szerkezete a várakozásoknak megfelelően alakult.
Az éves bázisú inflációs ráta 0,2 százalékpontos emelkedése mögött alapvetően bázishatások állnak. Az összes fontosabb tétel 0,1 százalékpont körül adott hozzá vagy nagyjából ennyivel fékezte végső soron az általános áremelkedés éves ütemét. Éves szinten érdemben erősödő infláció az élelmiszereket, a háztartási energiát és az üzemanyagokat jellemezte, miközben a szolgáltatások és az alkoholos italok, dohánytermékek esetében kis mértékben fékeződött az éves bázisú áremelkedés. Nem meglepő módon – kirívó inflációt módosító tényező hiányában – az év/év maginflációt is a bázishatások mozgatták 0,4 százalékponttal lefelé májushoz képest.
És akkor még nem szabad elfeledkezni egy fontos hatásról, amire Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza hívta fel a figyelmet: a magasan ragadt inflációs várakozásokról. Aki amondó, általánosan a mai adatok alapján nem mondható el, hogy látható lenne az árrésstopon keletkezett bevételkiesés áthárítása már termékekre – bár ennek kockázata továbbra is fennáll, erre továbbra is figyelni kell.
„A hivatalos statisztikai mutatók tehát összességében vegyes képet mutatnak. Az éves bázisú mutató felfelé megy az árintézkedések ellenére is, miközben a havi infláció nyomott és kedvező képest fest. A fő kérdés most, hogy négyhavi alacsony átárazás után érdemben el tud-e indulni lefelé a lakosság inflációs várakozása. Eddig csodát nem láttunk, csak enyhe javulást, ami azonban kevés az üdvösséghe” – véli az ING Bank vezeő közgazdásza.
Előretekintve, az ING Banknál a következő hónapokban 4 százalék közelébe süllyedő inflációs rátára számítanak a tavalyi évi magas bázis miatt. Jelentősebb felfelé mutató kockázatot az aszály és így a feldolgozatlan élelmiszerek árának emelkedése jelent. A 4 százalék közelébe süllyedő infláció ellenére a közelgő árstabilitás csak látszólagos és átmeneti lesz. Az inflációs hullámvasút lassít, de ez a látszat megtévesztő lehet.
Az ING Bank előrejelzése szerint év vége felé ismét 5 százalék közelébe emelkedhet az inflációs ráta, és így az év egészében 4,6 százalékos átlag alakulhat ki. Kormányzati intézkedések hiányában a 2025-ös átlagos infláció bőven 5,5 százalék körül alakulna, ám az idei évre lenyomott infláció a későbbiekben jelentkezik, tehát a mai alacsonyabb inflációs rátáért a holnapi magasabb áremelkedéssel fizetünk. Ez a fajta inflációs simítás viszont tartósan (a következő két évben is akár) magasabban tarthatja az áremelkedés ütemét, ami hosszabb távon beépülve a gazdasági szereplők várakozásába káros lehet. Az ING 2026-ra és 2027-re vonatkozó inflációs várakozása átlagosan 3,9 százalék.
A júniusi adatok alapján Regős fenntartja azt a korábbi véleményét, miszerint a monetáris politika lazítása egyelőre nem reális, idénre nem vár kamatcsökkentést. Ezt egyrészt indokolja a mostani adat – a 4,6 százalék érdemben a jegybanki cél felett van – illetve a későbbre várható infláció is: az árrésstopokat egyszer kivezetik, ez pedig egy nagyjából 1,5 százalékpontos inflációs ugrást eredményezhet (id véve az önkéntes árkorlátozások lejártát is), azaz az infláció is magas lesz, amire a jegybank hatni tud, amit monetáris politikájával vissza tud húzni. A stabilizálódó, illetve kismértékben erősödő forint segíthet az infláció leszorításában, az inflációs várakozások mérséklésében.
Fotó: Pixabay
Míg az eddigi hónapokban a bázishatások növelték az inflációt, a jövő hónapban ez megváltozik, így az inflációnál a mostani adat egy lokális csúcspont lehetett, innen kisebb csökkenésre lehet számítani. Az év végén a pénzromlás 4 százalék körül alakulhat, az éves átlagos infláció pedig 4,6 százalék lehet, feltételezve az árrésstop egész évben történő fenntartását.
Molnár Dániel, az MGFÜ Gazdaságelemzési Központ vezető elemzője is azt prognosztizálja, hogy a júliusi inflációs adat érdemi lassulást mutathat, ekkor épül majd be a bázisba a kötelező akciózás tavaly nyári kivezetése. Azonban még ezzel együtt is arra számít, hogy év végéig 4 százalék felett marad a pénzromlási ütem és csak a jövő év elején, az idei év eleji jelentős átárazások kifutásával tér majd vissza a jegybanki toleranciasávba. Az inflációs pályára a legnagyobb kockázatot – a közel-keleti konfliktusok lenyugvását követően – Molnár szerint is az aszályhelyzet jelenti, a gyenge tavalyi mezőgazdasági termés érdemi áremelkedést eredményezett az alapanyagoknál és az idei év kapcsán is jelentősek a kockázatok. Az MGFÜ előrejelzése szerint éves átlagban idén 4,5, míg jövőre 3,6 százalékkal növekedhetnek átlagosan a fogyasztói árak.
Felfelé mutató kockázatok
A következő hónapokban a forint stabilitása, a munkapiac feszességének oldódása és a várhatóan lassuló bérkiáramlás támogatja a dezinflációt – ez már Nyeste Orsolyának, az Erste makrogazdasági elemzőjének a véleménye –, ez utóbbinak a piaci szolgáltatások mérséklődő inflációjában kellene leginkább megjelennie. Ő is megemlíti, hogy az idei kedvezőtlen időjárás folyamatos felfelé irányuló kockázatot jelent az élelmiszerek áralakulására nézve, dacára a kormányzati árkorlátozó intézkedéseknek. Ez utóbbi kivezetésének időpontjával kapcsolatos bizonytalanság úgy tűnik, még egy jó időre velünk marad, nehezítve az előrejelzéseket. A fentiek mellett az év második felének folyamatait a kedvezőtlen bázishatás is befolyásolja, így az év végéig döntően a 4-5 százalékos sávban, trend nélkül ingadozik majd várhatóan az éves inflációs index. A mostani adat közlése utánaz Ersténél továbbra is fenntartják a 4,7 százalékos éves átlagra vonatkozó inflációs előrejelzésünket.
Az MBH Banknál csak árnyalatnyival optimistábbak. Úgy ítélik meg, a nyári hónapok átmeneti dezinflációja után őszre ismét 4,5 százalék körül alakulhat az infláció, majd decemberre ismét 4 százalékot megközelítő szintre eshet az éves infláció. Fontos lenne látni, hogy a lakosság inflációs várakozása a következő hónapokban fokozatosan csökken, mivel az jelenleg még mindig nagyon magas – hívják fel a figyelmet. A munkaerőpiaci adatokban a legutóbb látott gyengülés mérsékelheti a vállalatokon a bérköltség irányából érkező nyomást, ami kedvezhet a dezinflációnak. Mindezeket figyelembe véve idén 4,5 százalékos átlagos inflációs rátával számolnak továbbra is az MBH-nál, de a 2026-os inflációs várakozásuk kapcsán felfelé mutató kockázatot látunk.
Bár a júniusi inflációs adatát hozzánk hasonlóan már közzétett másik 23 európai országból 18 szintén a májusinál magasabb éves rátáról számolt be, s csak öt csökkenőről, ez a mi szempontunkból csak sovány vigasz lehet. Hiszen – mint a szintén a Klasszis Médiához tartozó laptársunk Privátbankár Európai Inflációs Körképe által készített grafikonon látszik –, a 24-es mezőnyből mindössze két országban magasabb az éves fogyasztóiár-index: az évek óta hiperinflációval küzdő Törökországban, valamint Észtországban. Ami egyúttal azt is jelenti, hogy az eddig adataikat közzétevő európai uniós országok közül ebben az összevetésben az utolsó előttiek vagyunk.
(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)
