Júliusban elstartolt a kormány Családvédelmi Akcióterve, amely számos pénzügyi ösztönzőn keresztül próbál javítani Magyarország demográfiai helyzetén. A babaváró hitel, illetve a lakhatással kapcsolatos költségterhek enyhítése mind azt a célt szolgálják, hogy minél több gyermek szülessen.
Ez tehát most az elsőrendű politikai cél, de a jelek szerint nem minden kormányzati politikus osztja azt a véleményt, hogy pusztán anyagi támogatásokkal sikerülhet érdemben fordítani a folyamatokon. Az előző Orbán-kormány egyik erős embere, Lázár János beszélt ki a kánonból pár napja a parlamentben, egy másik témában tartott felszólalásában.
Az egykori miniszter ezúttal a nemdohányzók védelmében eljáró miniszterelnöki biztosként kapott szót a Tisztelt Házban. Lázár levezette, hogy milyen súlyos halálozási tényező ma Magyarországon a dohányzás - a tavaly elhunyt 130 ezer emberből 20-22 ezernél lehetett visszavezetni e káros szokásra az elhalálozást - és ennek kapcsán hozta szóba a demográfiai folyamatokat.
Szó szerint idézzük a biztost:
"Látható kormánypárti és ellenzéki képviselőtársaim számára, hogy a kormányzat, a végrehajtó hatalom milyen erőforrásokat mozgósít annak érdekében, hogy a születésszámot megpróbálja növelni. Magyarországon az elmúlt években 90-92 ezer gyermek született, születik, és folyamatosan növekvő számban, mintegy 130 ezren halnak meg. A kettő közti különbség eltűntetése szinte lehetetlen vállalkozásnak tűnik, hiszen százmilliárdos erőforrások éves megmozdítása árán tudjuk, reményeim szerint néhány ezerrel növelni majd a gyermeket számát. Óriási eredmény lenne, hogyha ebben a ciklusban elérnénk azt, hogy 95-96 ezer gyerek születne. De vannak demográfusok, akik pesszimisták ennek az intézkedésnek a hatékonyságával kapcsolatban"
A közösségi oldalra felkerült video elején hallható a szöveg:
Ezek után tért ki arra a gondolatmenetében, hogy a születések mellett érdemes lenne a halálozási okok közt kiemelkedő helyen szereplő dohányzás visszaszorításával is tenni a demográfia javítása érdekében. A 130 ezer ember közül 30-35 ezren daganatos betegségekben hunynak el, közülük 10 ezren tüdőrákban. Lázár János szerint a tüdőrák, a mellrák és a vastagbéldaganat adja a háromnegyedét az összes, daganatos betegségre visszavezethető elhalálozásnak. Ezért a biztos fontosnak tartja a lakossági szűréseket, akár a munkvállalókat a társadalombiztosítási rendszer keresztül, akár a munkaadókat az adórendszeren keresztül ösztönözve erre. Mint mondta, nemcsak a születésszámot lehet növelni pénzügyi beavatkozással, hanem a halálozások számát is csökkenteni lehetne.
Nem lehet nem kihallani az egykori miniszter szavaiból a szkepticizmust a gyerekvállalást célzó, leginkább anyagi ösztönzőkre építő támogatási politika eredményeit illetően. A kemény szavak ráadásul akkor hangoztak el a parlamentben, amikor már napok voltak csak hátra a babaváró hitel (10 millió forint szabad felhasználású, a feltételek teljesítése esetén vissza nem térítendő hitel), a jelzáloghitel törlesztés támogatása, a CSOK-könnyítések bevezetéséig. A babaváró hitel összességében 26 milliárd forint kiadással jár 2020-ban, a falusi CSOK-ra 60 milliárdot terveztek be, a többgyermekes családok jelzáloghiteleinek elengedésére 16,5 milliárdot, hogy csak néhány tételt említsünk a jövő évi büdzséből.
Mfor-vélemény: Emlékezetes, hogy Matolcsy György az évtized elején, még mint nemzetgazdasági miniszter, a személyi jövedelemadó egykulcsossá tételétől várta, hogy beindul a babaáradat, ám ez akkor elmaradt. Tény, hogy a kormány a leggyorsabban a pénzügyi támogatásokon keresztül képes beavatkozni a demográfiai folyamatokba, korrigálni az irányt, ám mellette szükség van a családok jövőképét érdemben befolyásoló ágazati politikák - oktatás, egészségügy, munka - összehangolt és a társadalompolitikai cél alá rendelt átszervezésére is, hogy a leendő szülők ne csak a jelen, de a jövő miatt is nyugodtak lehessenek.
