Átlagban hatszázezer feletti átlagos bruttó fizetéssel és négyszázezer forintot meghaladó - kedvezmények nélküli - nettóval zárták a januárt a magyarok.
Mindkettő - kerekítve - 15 százalékos éves emelkedésnek felel meg. A bruttó bérek mediánja 17 százalékkal, 494 ezer forintra, a nettóké 16 százalékkal, 342 ezer forintra emelkedett éves szinten. Utóbbiból az látszik, hogy a teljes munkaidőben foglalkoztatottak fele ezen összegeknél többet, a másik fele pedig kevesebbet keres. Azaz az átlagfizetésekkel szemben valósabb képet ad a bérek alakulásáról, ami jó hír, hogy a mediánkeresetek nagyobb tempóban emelkedtek az átlagbérekhez képest, így a különbség mérséklődött.
Fotó: Depositphotos
A két számjegyű bővülés nem meglepetés, az elsősorban a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedésének köszönhető, amely egyébként már tavaly decemberben életbe lépett, ezzel is felhúzva a múlt év utolsó hónapjára vonatkozó számokat. A minimálbér-emelés a többiek bérét is felfelé tolja, emellett a munkaerőhiányos szektorokban "szinte kötelező" fizetésemelések is hozzájárultak a növekedéshez.
Az összegszerű béradatok mellett kulcskérdés a vásárlóerőt meghatározó reálbér alakulása, amely a múlt év egészében közel három százalékkal csökkent éves összevetésben, amelynél rosszabb eredmény 1991 óta mindössze ötször fordult elő. Ezen a téren a már említett decemberben életbe lépett minimálbér-emelés, valamint a lassuló infláció miatt kedvezőek a számok. A nettó reálbérek tavaly decemberben 10,3, idén januárban pedig 10,4 százalékkal emelkedtek éves összevetésben.
A reálbéreknél bekövetkezett fordulat egy nagyon leegyszerűsített példán keresztül a következő. Tavaly januárban a 7,6 százalékos reálbércsökkenés miatt ennyivel kevesebb terméket és szolgáltatást lehetett megvásárolni ugyanabból az összegből, idén januárban 10,4 százalékkal többet. Tehát a két számjegyű növekedés kedvező, de inkább arról van szó, hogy a reálbérek kezdik behozni az infláció tavalyi megugrásából származó hátrányt. Összességében javuló helyzetre utalnak a friss adatok.
Nagy kérdés, hogy az erősödő vásárlóerőre és a javuló anyagi helyzetre hogyan reagálnak a háztartások. A növekedés megjelenhet a kiskereskedelemben forgalombővülés formájában, de emellett logikus lépés lenne sokaknál, hogy feltöltik a tartalékokat, amelyekhez esetlegesen a korábbi inflációs nyomás miatt hozzá kellett nyúlni.
Később várható tisztább kép
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza a fizetési adatokat kommentálva azt mondta, tekintettel arra, hogy az infláció az év egészét tekintve a januári szintnél némileg magasabb, 4-5 százalék körüli lehet, a keresetek reálértékének emelkedése kismértékben elmaradhat a januári 10,4 százalékos ütemtől, de a korábban várt 6-7 százalékos ütemet meghaladhatja. Ez egyben azt is jelenti, hogy jövedelmi oldalról a fogyasztás jelentős impulzust kap, és amennyiben az óvatossági motívum is oldódik, az a GDP szintjén is érezhető fogyasztás bővülést eredményez. A következő 1-2 hónap kereseti adatai még fontosak lesznek az év egészét tekintve, hiszen jellemzően ilyenkor zajlanak le a bértárgyalások és béremelések, ezt követően már a változások kevésbé jellemzőek, azaz néhány hónap után már sokkal pontosabb képünk lesz az idei bérfolyamatokról.
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője szerint az átlagkereset az idei év egészében közel 12 százalékkal emelkedhet, amely az éves átlagban 5 százalék alá mérséklődő infláció hatását is figyelembe véve közel 7 százalékos reálbér-emelkedést tesz lehetővé, amely így kompenzálni tudja majd a munkavállalókat a bérük reálértékének tavalyi csökkenéséért. Szerinte a gyors bérdinamikára szükség is van a gazdasági növekedés dinamizálásához. A külpiacok, elsősorban Németország, gyengébb teljesítménye miatt a magyar növekedés motorjai csak belülről jöhetnek, vagyis a fogyasztás és a beruházások révén.
Molnár Dániel hozzátette: A fogyasztás felfutásának pedig feltétele a bérek értékének jelentős emelkedése, ez segítheti az óvatossági motívum oldódását az elmúlt válságok során kimerült tartalékok feltöltését követően. Ugyanakkor ennek feltétele még a gazdasági kilátások javulása is, amely egyben a fogyasztói bizalmat is javítaná.
