4p

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Jelentősen, 15-16 százalékkal nőttek a fizetések idén januárban. A reálbérek is kezdenek magukhoz térni, igaz, egyelőre a hátrány ledolgozásáról van szó. Kérdés, hogy mire költik majd a háztartások a többletet. 

Átlagban hatszázezer feletti átlagos bruttó fizetéssel és négyszázezer forintot meghaladó - kedvezmények nélküli - nettóval zárták a januárt a magyarok.

Mindkettő - kerekítve - 15 százalékos éves emelkedésnek felel meg. A bruttó bérek mediánja 17 százalékkal, 494 ezer forintra, a nettóké 16 százalékkal, 342 ezer forintra emelkedett éves szinten. Utóbbiból az látszik, hogy a teljes munkaidőben foglalkoztatottak fele ezen összegeknél többet, a másik fele pedig kevesebbet keres. Azaz az átlagfizetésekkel szemben valósabb képet ad a bérek alakulásáról, ami jó hír, hogy a mediánkeresetek nagyobb tempóban emelkedtek az átlagbérekhez képest, így a különbség mérséklődött. 

A reálbérek kezdenek magukhoz térni
A reálbérek kezdenek magukhoz térni
Fotó: Depositphotos

A két számjegyű bővülés nem meglepetés, az elsősorban a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedésének köszönhető, amely egyébként már tavaly decemberben életbe lépett, ezzel is felhúzva a múlt év utolsó hónapjára vonatkozó számokat. A minimálbér-emelés a többiek bérét is felfelé tolja, emellett a munkaerőhiányos szektorokban "szinte kötelező" fizetésemelések is hozzájárultak a növekedéshez. 

Az összegszerű béradatok mellett kulcskérdés a vásárlóerőt meghatározó reálbér alakulása, amely a múlt év egészében közel három százalékkal csökkent éves összevetésben, amelynél rosszabb eredmény 1991 óta mindössze ötször fordult elő. Ezen a téren a már említett decemberben életbe lépett minimálbér-emelés, valamint a lassuló infláció miatt kedvezőek a számok. A nettó reálbérek tavaly decemberben 10,3, idén januárban pedig 10,4 százalékkal emelkedtek éves összevetésben. 

A reálbéreknél bekövetkezett fordulat egy nagyon leegyszerűsített példán keresztül a következő. Tavaly januárban a 7,6 százalékos reálbércsökkenés miatt ennyivel kevesebb terméket és szolgáltatást lehetett megvásárolni ugyanabból az összegből, idén januárban 10,4 százalékkal többet. Tehát a két számjegyű növekedés kedvező, de inkább arról van szó, hogy a reálbérek kezdik behozni az infláció tavalyi megugrásából származó hátrányt. Összességében javuló helyzetre utalnak a friss adatok.

Nagy kérdés, hogy az erősödő vásárlóerőre és a javuló anyagi helyzetre hogyan reagálnak a háztartások. A növekedés megjelenhet a kiskereskedelemben forgalombővülés formájában, de emellett logikus lépés lenne sokaknál, hogy feltöltik a tartalékokat, amelyekhez esetlegesen a korábbi inflációs nyomás miatt hozzá kellett nyúlni. 

Később várható tisztább kép

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza a fizetési adatokat kommentálva azt mondta, tekintettel arra, hogy az infláció az év egészét tekintve a januári szintnél némileg magasabb, 4-5 százalék körüli lehet, a keresetek reálértékének emelkedése kismértékben elmaradhat a januári 10,4 százalékos ütemtől, de a korábban várt 6-7 százalékos ütemet meghaladhatja. Ez egyben azt is jelenti, hogy jövedelmi oldalról a fogyasztás jelentős impulzust kap, és amennyiben az óvatossági motívum is oldódik, az a GDP szintjén is érezhető fogyasztás bővülést eredményez. A következő 1-2 hónap kereseti adatai még fontosak lesznek az év egészét tekintve, hiszen jellemzően ilyenkor zajlanak le a bértárgyalások és béremelések, ezt követően már a változások kevésbé jellemzőek, azaz néhány hónap után már sokkal pontosabb képünk lesz az idei bérfolyamatokról.

Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője szerint az átlagkereset az idei év egészében közel 12 százalékkal emelkedhet, amely az éves átlagban 5 százalék alá mérséklődő infláció hatását is figyelembe véve közel 7 százalékos reálbér-emelkedést tesz lehetővé, amely így kompenzálni tudja majd a munkavállalókat a bérük reálértékének tavalyi csökkenéséért. Szerinte a gyors bérdinamikára szükség is van a gazdasági növekedés dinamizálásához. A külpiacok, elsősorban Németország, gyengébb teljesítménye miatt a magyar növekedés motorjai csak belülről jöhetnek, vagyis a fogyasztás és a beruházások révén.

Molnár Dániel hozzátette: A fogyasztás felfutásának pedig feltétele a bérek értékének jelentős emelkedése, ez segítheti az óvatossági motívum oldódását az elmúlt válságok során kimerült tartalékok feltöltését követően. Ugyanakkor ennek feltétele még a gazdasági kilátások javulása is, amely egyben a fogyasztói bizalmat is javítaná. 

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!