2023-ban a nyugdíjkassza járulékbevételekkel nem fedezett kiadásainak aránya meghaladja a Gyurcsány–Bajnai-kormányok utolsó éveiben mértet – számította ki lapunk. Mint arról hétfőn beszámoltunk, a legfrissebb államháztartási adatok szerint 2023-ban a nyugdíjkiadások 5760 milliárd forintra rúgtak. Ezzel szemben a társadalombiztosítási járulékok (tb) Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető részéből 2399 milliárd, míg a szociális hozzájárulási adó (szocho) Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető részéből 1902 milliárd forint bevétel származott. Emellett egyéb járulékbevételből (megállapodás alapján fizetett járulék, egyszerűsített foglalkoztatás utáni közteher) egy, a másik két forráshoz képest gyakorlatilag elhanyagolható, 46 milliárd forintos bevétele származott a nyugdíjkasszának.
Így a Nyugdíjbiztosítási Alap a tavalyi évben 1413 milliárd forint olyan nyugdíjszerű kiadást fizetett ki, mellyel szemben nem állnak járulékbevételek.
Ezt az összeget persze nem lehet a „levegőben lógva” hagyni. A 2023-as költségvetési törvénybe ezért eredetileg egy 1072 milliárd forintos kompenzációt is beépítettek, ami azt jelenti, hogy a büdzsé egyéb bevételi forrásaiból tervezték fedezni a járulékbevételek és a nyugdíjkiadások negatívumát.
Nos, ez az 1072 milliárdos mínusz hízott 1413 milliárdra.
Hogy ezt az irdatlan összeget helyén tudjuk kezelni, érdemes hosszú távon visszatekinteni, a historikus adatok ugyanis reális képet adnak arról mi is történt úgynevezett „nyugdíjreform” címén az elmúlt másfél évtizedben. Mivel a nyugdíjrendszer azóta számos kisebb-nagyobb változtatáson esett át, ezért annak érdekében, hogy összehasonlító adatokat kapjunk, az alábbi szabályokat vettük figyelembe:
- a nyugdíjkassza kiadásainál csak a nyugellátásokat vettük figyelembe, azaz az öregségi nyugdíjat, a Nők 40 program nyugdíjait, az árvaellátást, özvegyi nyugdíjat, rokkantsági, baleseti nyugdíjat, korkedvezményes és korengedményes nyugdíjat, tizenharmadik havi nyugdíjat, nyugdíjprémiumot;
- a nyugdíjkassza bevételeinél csak a Nyugdíjbiztosítási Alapba közvetlenül befolyó adó- és járulékbevételeket vettük figyelembe, így figyelmen kívül hagytuk a költségvetés más fejezeteiből vagy magánnyugdíjpénztárakból befolyt összegeket.
Tizenharmadik havi nyugdíjat a költségvetésből 2009-ig fizettek, ez ekkor 82 milliárd forintnyi kiadást jelentett. A juttatást 2021-ben kezdték visszaépíteni, abban az évben egyheti, majd 2022-ben, közvetlenül a választások előtt a többi háromheti juttatást is megkapták idős honfitársaink, ami 2021-ben 80 milliárd, 2022-ben pedig 363 milliárd forint kiadás volt. 2023-ra pontos adat még nincs, de – figyelembe véve a normál nyugdíjak havi összesen 429 milliárd forintot kitevő összegét – ezt a tavalyi évre 423 milliárd forintra tippeljük.
Nyugdíjprémium fizetésére öt alkalommal került sor: 2022-ben ez 21 milliárd forintnyi kiadást jelentett; 2021-ben minden arra jogosultnak egységesen 80 ezer forintot fizettek, ez a büdzsét 171 milliárd forinttal terhelte meg; 2019-ben 46 milliárd, 2018-ban 36 milliárd, 2017-ben pedig 24 milliárd forint volt a kassza kiadása ilyen címen.
A nyugdíjalapot azonban nem ezek a kiadások tették tönkre, a rendszeres nyugdíjkiadások ugyanis – főleg az utóbbi 3-4 évben – bőven meghaladják a járulékbevételeket.
A nyugdíjkassza járulékbevételeinek és egyenlegének változását az alábbi grafikonon szemléltetjük:
Ami az ábrából szembetűnő, az egyrészt az, hogy az utóbbi öt évben megnyúlt az oszlopok hosszúsága, azaz a nyugdíjszerű kiadások összege a korábbi 3200 milliárd forintról 2019 óta hogyan emelkedett rohamosan csaknem 5800 milliárdra.
A másik pedig az, hogyan fogyott el az úgynevezett „nyugdíjreform”. Emlékezetes, Orbán Viktorék milyen „szelíd erőszakkal” terelték át a járulékfizetőket a kötelező magánnyugdíjpénztári tagságból az állami nyugdíjrendszerbe. Ennek során a 3000 milliárd forintra rúgó magánnyugdíjpénztári vagyon zöme visszakerült az államhoz (ez volt a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap), a pénztáraknál levő nagyjából 1600 milliárd forintnyi állampapír pedig „elenyészett” (hiszen az állam saját magának nem tartozhat), így ez a lépés az államadósságot is csökkentette. Ez a pénz azonban elfogyott.
A kassza kiadása az inflációkövető nyugdíjemelés, az időskori ellátásban részesülők számának emelkedése, illetve a már említett tizenharmadik havi nyugdíj és nyugdíjprémium miatt egyre növekedett, ám azt a fizetésemelésekből, illetve a kata beszántásából származó járulékbevétel-növekedés sem volt képes fedezni, sőt a hiány aránya is egyre növekszik. Olyannyira, hogy a tavalyi évben már meghaladta a kormányváltás előtti évek legrosszabb adatát is. Vagyis ha a nyugdíjasok helyzete nem is, de a nyugdíjkassza állapota „gyúcsánalattjobbvót”.
A nyugdíjkassza járulékbevételekkel nem fedezett kiadásainak százalékos arányát ez a diagram szemlélteti:
És a kilátások sem jók. A demográfiai trendek szerint a nyugdíjasok száma egyre nő, miközben a munkaerőpiaci elemzők egyöntetű véleménye, hogy a piac feszített, kevés tartalék van benne, így a járulékfizetők számának növekedése finoman szólva is kétséges.
