A Pénzügyminisztérium (PM) elküldte a jelentését az Európai Tanácsnak, melyben részletezi - illetve részleteznie kellene -, hogy milyen intézkedéseket tesz a magyar kormány a strukturális hiánypálya megtartása érdekében. Az Európai Bizottság ugyanis kétségeit fejezte ki, hogy a magyar államháztartási folyamatok mellett a középtávú költségvetési célokkal összhangban alakul a strukturális egyenleg. Ezért elindították a Jelentős Eltérés Eljárást, amelynek keretében zajlik most a levelezés a kormány és az uniós testületek között.
A tanácsi ajánlás szerint az összes rendkívüli bevételt a hiány csökkentésére kell fordítani és a költségvetési konszolidációs intézkedések révén növekedésbarát módon kell biztosítani az államháztartás strukturális egyenlegének tartós javulását.
Az erre készült pénzügyminisztériumi jelentésből azonban nem lesz okosabb a Tanács. A dokumentum nem tartalmaz konkrétumokat, cselekvési terveket, csak felsorolja mindazokat az intézkedéseket, amelyek a tanácsi szakpolitikai ajánlások megtételekor már ismertek voltak.
Van azonban olyan információ a jelentésben, ami rávilágít a kormány szociálpolitikai szándékaira.
Mint a jelentésben írják, 2019-ben elsősorban a növekedési szempontból előnytelen kiadások GDP-arányos csökkentésére kerül sor. E sorban említik a szociális kiadásokat: azok egy része a gazdasági prosperitás miatt is csökkenhet, ugyanis a nyugdíjak kivételével e kiadások nincsenek indexálva, így GDP-arányos nagyságuk számottevően mérséklődik a gazdasági bővülés idején.
Vagyis a kormány elismeri, hogy elinflálja a szociális kiadásokat, azok változatlan értéke miatt súlyuk csökken az államháztartáson belül.
A szociális kiadások idei és jövő évi előirányzatai (2019-es költségvetési törvény, milliárd forint) alapján elmondható, hogy az átlagot tekintve valóban szinten maradnak ezek a tételek:
Családi pótlékok és gyermekeknek járó juttatások
- 2018: 555,5
- 2019: 575,9
Egyéb szociális támogatások
- 2018: 376
- 2019: 373,5
Szociális és jóléti intézményi szolgáltatások
- 2018: 1009,4
- 2019: 977,1
Folytatva a jelentést, a PM szerint a nyugdíjkiadások GDP-hez mért kiadása az infációs indexálás és a 3,5 százalék feletti növekedés esetén fizetendő prémium mellett is várhatóan csökken a jelentős gazdasági növekedés eredményeként. A háztartásoknak jutó transzferek GDP-arányos nagysága 0,5 százalékkal csökken - teszik még hozzá.
Fontos üzenet még, hogy a munkavállalás ösztönzése - a bérfelzárkóztató intézkedések mellett - azzal van összhangban, hogy a munkavállalás szempontjából ellenösztönző kiadások relatíve csökkenjenek. A közmunkaprogram kiadáscsökkentést eredményező racionalizálása is erre az elvi megfontolásra vezethető vissza - áll a jelentésben.
Nem titkolják tehát, hogy a munkanélküliség időszakában elérhető jövedelmeket szándékosan fojtják le, hogy ezzel is a munkaerőpiacra való visszalépésre inspirálják az érintetteket.
Mint említettük, a jelentés nem segíti a Tanácsot annak megértésében, hogy a kormány milyen intézkedésekkel tereli vissza a költségvetést a megfelelő pályára. Annyi derül ki a dokumentumból, hogy a lendületes gazdasági növekedéssel mérsékelt szinten tudjuk tartani a hiányt, vagyis kinőjük azt. Ebben támogatja még a kormányt - olvasható a jelentésben -, hogy "a szociális hozzájárulási adó csökkentése feltételes, amivel további költségvetési kockázatokat lehet kitolni". Vagyis a jövő január helyett fél évvel későbbre időzített adócsökkentés is hozzájárul a költségvetési pálya megtartásához - közölte a Tanáccsal a PM.
