Aki jobban elmélyedt az elmúlt években a hazai közélet működésében, annak vélhetőleg nem okozott bombameglepetést a kormány hétfőn bejelentett új intézkedése. A kis magyar kremlinológiában ugyanis nem először fordul elő, hogy a Parragh László vezette iparkamara kér, vagy javaslattal áll elő, amelyre viszonylag rövid időn belül reagál a kormány. Mindezek alapján egyes, a folyamatokat nem különösen szorosan követők számára mindez azt sugallhatja, hogy a kormány nem ad hoc intézkedéseket hoz, hanem az érintettekkel – ebben a konkrét esetben a választókkal – konzultálva hoz döntéseket. Persze a kritikusok szerint szó sincs valódi párbeszédről, a szervezet sokkal inkább a "lakmuszpapír" szerepét játssza el.
A hétfői bejelentés előzménye, hogy egy hete a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) levélben kérte a kormányt, hogy segítsen azoknak a vállalkozásoknak, akik tavaly fix áron kötöttek gáz- és elektromos áram vásárlására szerződést. A kamara ugyan nem hangsúlyozta, de ezek a szerződések a megkötésükkor azt szolgálták volna, hogy az adott vállalat kiszámítható gazdálkodási környezetben működhessen, ám a piaci folyamatok alapján időközben igen előnytelenné vált.
Utóbbi kapcsán az MKIK úgy fogalmazott:
"Az elmúlt időszakban bekövetkezett piaci változások és a nemzetközi árak csökkenése miatt a jelenlegi helyzet nagyságrendileg hozzávetőlegesen 60 ezer vállalkozást érinthet, ennek mintegy harmada az, amely rendkívül magas áron szerződött le tavaly év végén."
Levelükben tehát 20 ezer különösen hátrányos helyzetbe került vállalkozást említettek, és nem javasolták egyes szektorok számára a segítség korlátozását. Az MKIK azt kérte, hogy a kormány tekintse át a jelenleg érvényben lévő fixáras energiaszerződéseket, hiszen ezek körében átlagosan 265 euró/MWh árat tapasztaltak, ez pedig jóval magasabb, mint a jelenlegi tőzsdei árak. Mindezek miatt szerintük "érdemi beavatkozás szükséges".
Félig üres pohár
Ha a fenti kérést nézzük, akkor azt mondhatjuk, hogy akár csalódáskeltőnek is nevezhető a hétfőn bejelentett intézkedés, hiszen az jóval kevesebb vállalkozás számára nyújt segítséget, mint amennyit a piaci változások az MKIK szerint hátrányosan érintett. A Kormányinfón elhangzott bejelentés szerint 5 ezer vállalkozásnak „dobhatnak mentőövet”, ráadásul három meghatározott szektorban működő cég kaphat majd segítséget: a feldolgozóiparban, a szálláshely-szolgáltatásban, illetve a raktározásban és szállításban működő vállalkozások esetén a lépés nettó 200 euró/megawattórás árat jelent július 1-jétől. Cserébe Gulyás Gergely szerint azt várja a kormány, hogy az év hátralévő részében ne emeljék az áraikat, és ezt ellenőrizni is fogják. Érdemes kitérni arra is, hogy Gulyás Gergely tájékoztatása szerint a vállalkozások 81 százaléka rögzített áras energiaszerződéseket kötött. Ezek a vállalkozások 320 euró/megawattóra, vagy azt meghaladó díjat fizetnek.
A miniszter azt is ismertette, hogy mindez 40 milliárd forint költségvetési forrást emészt majd fel. Átlagolva ez azt jelenti, hogy vállalkozásonként a második félévben 8 millió forint jut majd egy-egy cégre. Mivel a három szektor ellenére is igen heterogén a kedvezményezett kör, pontos számokat nem lehet mondani, ám, ha megfordítjuk a kérdést, és abból indulunk ki, hogy itt jellemzően több százmilliós (vagy annál is nagyobb) bevételt elérő társaságokról van szó, akkor látszik, hogy ez a támogatás a komoly bajban lévő cégeket aligha fogja megmenteni. Az intézkedés, amely az MKIK által felvetett 20 ezer cég helyett 5 ezret érint, azt is sugallja, hogy a költségvetésnek minimális a mozgástere, és 100 milliárdot meghaladó összeget nem tudtak ilyen célokra fordítani. Ez abból a szempontból érdekes, hogy tavaly a gyármentő program keretében ennél jóval nagyobb, 200 milliárd forintos forrást biztosítottak többek között energiahatékonysági intézkedésekre, amelyet aztán a kiugró érdeklődés miatt egy komoly hitelprogrammal is megtoldottak később.
Most nem veszik el az extraprofitot?
Az általunk megkérdezett szakértő úgy vélekedett, hogy soha nem szerencsés, ha a kormány a piaci folyamatokba beavatkozik, így ezt a mostani intézkedés kapcsán is fel lehet róni. Ráadásul szerencsésebb lett volna a támogatást bizonyos energiahatékonysági célokkal is kombinálni. Annak is bizonyos értelemben rossz üzenete van szerinte, hogy három szektort kiemeltek, miközben a magas árak nem csak az adott területen működő cégeket sújtják.
Ugyanakkor az egyértelmű, hogy a tavaly ősszel, illetve az év végén az árak jóval magasabbak voltak, mint most, és a 300 euró feletti megawattóránkénti áron a kereskedőknek igen komoly profitja van. Ráadásul ellentétben más akár rezsi-, akár inflációcsökkentő intézkedésekkel itt a szolgáltatónak (kereskedőnek) nem kell lenyelni a veszteséget, hanem azt az állam a számukra megtéríti.
Azt már mi tesszük hozzá, hogy ebből a szempontból a DK kritikája akár erre is kiterjedhetett volna, ám ők azt hangsúlyozták, hogy "Miközben a magyar emberek és vállalkozások vért izzadva próbálják kifizetni a hétszeresére emelt rezsit, az Orbán-kormány csak a fideszes milliárdosok rezsiszámláit csökkenti". Pedig aki egy kicsit is utánanéz, annak egyértelművé válhat, hogy a kereskedők között is vannak a kormánynak kedves vállalkozások...
