A cikk eredetileg laptársunk, a Privátbankár.hu oldalon jelent meg.
Képzeljenek el egy "falut", amelybe beleférne Paks lakossága vagy az összes férfi, aki Terézvárosban lakik! Mellé egy kisebbet – mondjuk akkorát, mint Zsámbék vagy Martonvásár. Képzeljenek el pár akkora közlekedési központot, mint az Örs vezér tere, a mindezeket összekötő infrastruktúrát, több mint 30 rendezvényhelyszínt, szabad- és beltérit egyaránt. Adjanak hozzá több százezer nyüzsgő nézőt, önkéntest és rendezőt, akik minden nap elárasztják a helyszíneket.
Na, ez egy nyári olimpia. Nagyjából.
Egy olimpiát általában csak a tévén keresztül látunk, így a méretei és a nyüzsgése nehezen felfoghatók, amíg nem járunk egynek a helyszínén. Nem véletlen, hogy az első olimpia máskülönben rutinos sportolókat is "megfoghat" tétjével és szinte befogadhatatlan méreteivel. Minden hatalmas, a gigantikus "gépezet" működtetése pedig rendkívüli szervezési-logisztikai kihívás. Akkor is, ha nincs világjárvány. Most pedig van.
És - pandémia ide vagy oda - ötkarikás játékok is lesznek Tokióban, legalábbis kevesebb mint fél évvel a megnyitó előtt ebben egyetért a helyi szervezőbizottság és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB). Az olimpia megtartásának sport- és szimbolikus értéke mellett azt se feledjük, hogy az egész sportvilágra kiható, óriási pénzeket megmozgató eseményről van szó, melynek törlése beláthatatlan következményekkel járna. Nem véletlen, hogy minden követ megmozgatnak a megtartása érdekében. Hogy ez a gyakorlatban hogy néz ki, amikor az olimpia összehasonlíthatatlanul nagyobb sportesemény, mint bármi, amit eddig a koronavírus-világjárvány idején lebonyolítottak? Ezt egyelőre annak ellenére sem tudjuk, hogy a NOB kiadta első forgatókönyveit (playbook), melyek az irányelveket tartalmazták.
BELÉPÉS CSAK SAJÁT FELELŐSSÉGRE!
„Felhívjuk a figyelmüket arra, hogy minden elővigyázatossági intézkedés ellenére sem biztos, hogy a kockázati tényezőket teljesen ki tudjuk iktatni. Így beleegyezik abba, hogy az olimpiai és paralimpiai játékokat saját felelősségre látogatja meg.”
A fenti mondatok mind a három, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság kibocsátotta ötkarikás forgatókönyvben szerepelnek. A NOB február elején adta ki az úgynevezett playbookokat, a sportolók és edzők számára készített füzetet hozták a legkésőbb nyilvánosságra, a nemzetközi szervezetek, a média és a jogtulajdonos televíziós társaságok számára kiadott már korábban megjelent. Ezekből vonhatjuk le az első következtetéseket arról, hogy miként néz majd ki a 2021-es, de hivatalosan 2020-asként futó olimpia Tokióban.
Az biztos, hogy nem sokban fog emlékeztetni a normalitásra.
Az észak-amerikai profi sportokból (NBA, NHL) megismert "buborék" koncepció egy az egyben nem ráhúzható az olimpiára, de azok – és a tavaly év végén, idén év legelején megtartott nemzetközi sportesemények – tapasztalatait minden bizonnyal felhasználják a szervezők. A legmintaszerűbben megvalósított buborék – az NBA Disney Worldbe költöztetése – mintegy 1500 embert érintett és több mint 150, más források szerint 180 millió amerikai dollárba került. A tokiói olimpiára 206 országból több mint 11 ezer sportoló érkezik, és akkor edzőkkel, delegációtagokkal, vezetőkkel, háttérstábokkal, szervezőkkel, önkéntesekkel még nem számoltunk. A tokiói játékok mérete messze meghaladja az NBA- vagy NHL-buborékét, több a helyszín, sokkal nagyobb a forgatag és ennek megfelelően nagyok a kihívások is.
Minden buborék kritikus pontja az érkezés - akkor ugyanis nem sokat ér egy lezárt zóna, ha valamelyik érkező küldöttség behurcolja a vírust. Épp ezért különösen fontos, hogy az olimpiára igyekvők már az utazás előtti 14 napban is minimalizálják kontaktjaik számát, figyeljék kapcsolataikat, rendszeres orvosi ellenőrzésen essenek át és persze teszteltessenek. Az olimpiára kizárólag úgy lehet elutazni, ha az akkreditált személy fel tud mutatni egy negatív, a japán egészségügyi hatóságok standardjének megfelelő teszteredményt. A tesztet az elutazás előtti 72 órában kell elvégezni.
A NOB dokumentumai figyelmeztetnek: ha bárki COVID-fertőzés tüneteit tapasztalja magán, akkor ne utazzon el Japánba. Pozitív teszteredmény esetén természetesen tilos a beutazás, karanténba kell vonulni. Az érkező delegációtagokat Japánban ismét tesztelhetik, már a repülőtéren. A Tokióban leszállókat megkérték arra, hogy külön engedély nélkül ne használják a tömegközlekedési eszközöket.
Következik az olimpiai tartózkodás időszaka. A sportolók jó része rendes körülmények között sincs végig az olimpiai faluban - van egyfajta "turnusváltás", a versenyeikkel végzők hazafelé veszik az irányt, a program végén szereplők beköltöznek -, most gyorsul a kiköltözési folyamat, a NOB iránymutatása szerint kiesés vagy a verseny vége után maximum 48 órával el kell hagyni a lakóterületet.
Az akkreditált olimpiai résztvevőket rendszeresen tesztelik a Tokióban töltött idő alatt. Minden küldöttségnek, szövetségnek ki kell jelölni egy COVID–19-felelőst, akire várhatóan rengeteg adminisztratív feladat hárul. Le kell adni minden érkezőnek egy „közeli kontakt”-listát. Már az indulás előtt telepíteni kell a COCOA névre keresztelt kontaktkutató okostelefonos alkalmazást, melynek segítségével lenyomozhatók az esetleges fertőzések.
Minden, az olimpiai tartózkodás alatt regisztrált pozitív koronavírusos esetet azonnal jelenteni kell, illetve rögtön karanténba kell vonulni. Az izolációs időszak hosszát és a kórházi kezelés szükségességét a japán egészségügyi hatóságok határozzák meg, és ők bocsájtják el a karanténidőszak végén az érintettet. A pozitív eset minden közeli kontaktját megpróbálják lenyomozni, őket a COCOA-alkalmazás segítségével értesítik és küldik tesztelésre. Az összes olimpiai helyszínen kötelező lesz beléptetésnél a testhőmérséklet mérése - ha ez meghaladja a 37,5 fok Celsiust, az érkezőt nem engedik be a helyszínre.
NEM TURISTAÚT
Az összes forgatókönyv felhívja az akkreditáltak figyelmét arra, hogy az olimpiai tartózkodás nem turistaút. Mindenkit felszólítanak arra, hogy a Japánba érkezés utáni 14 napban csak olyan helyeket látogasson meg, amelyeket előzetes utazási tervében jelentett, kizárólag a szállása, a hivatalos olimpiai helyszínek és pár másik külső helyszín között mozogjon. Tilos nézőként bármely olimpiai rendezvény meglátogatása (a sportolók és edzők kivételek lehetnek, ugyanis az ő playbookjukban nem szerepel ez a kitétel), a turisztikai tevékenység, nem lehet bárokat, boltokat, éttermeket látogatni. A tömegközlekedés csak külön engedéllyel használható. A forgatókönyvekben található előírások áthágása esetén a szabálysértőt ki is zárhatják az olimpiáról - a legsúlyosabb ötkarikás szankció az akkreditáció elvétele -, de a japán hatóságok is hozzátehetnek ehhez, akár a tartózkodási engedélyt is megvonhatják.
A tokiói lesz minden idők legszigorúbb olimpiai szabályzata, de ez az előzmények ismeretében teljesen érthető: ha megtartják a játékokat, ám ott elszabadul a koronavírus, az óriási csapás az ötkarikás mozgalomra és a brandre. Ennek megakadályozása kiemelt fontosságú. Az más kérdés, hogy a biztonság érdekében pont azt a dolgot – a hangulatot és a forgatagot – kell „elcserélni”, ami a legerősebb összekötő kapocs a mai és az első modern olimpiák között. Aligha van más megoldás.
A több mint 30 oldalas playbookok viszonylag kevés konkrétummal szolgálnak, inkább általános higiéniai és viselkedési előírásokat tartalmaznak – igaz, a NOB rendszeres frissítéseket ígér. Egyelőre nem tudni, mi lesz a protokoll, ha járványgóc alakul ki a sportolói vagy médiafaluban, miként érintik a versenyeket a pozitív esetek (ha lesznek ilyenek), mi történik, ha koronavírusos versenyző vagy delegációtag jár edzés- vagy versenyhelyszínen, pontosan hogyan működik az elkülönítés. Ezeket a részleteket várhatóan a következő hónapokban tudjuk meg. Szintén nem jelentették be még a szervezők, hogy lehetnek-e jelen nézők az olimpián, és ha igen, külföldről érkezhetnek-e szurkolók – az utóbbi elég valószínűtlennek tűnik, pláne annak a fényében, hogy Japán március 7-ig meghosszabbította a koronavírus-helyzet miatt életbe léptetett rendkívüli korlátozásokat, és oltási programja is komótosan indult.
Csak csöndben!
Korábban már foglalkoztunk a témával, hogy "csendrendelet" lehet az olimpiai lelátón, és a NOB által kiadott kézikönyv tényleg tartalmazza ezt a kitételt: felkérnek minden résztvevőt, hogy a sportolókat tapssal, ne pedig rigmusokkal vagy énekléssel buzdítsák. Meglehetősen furcsa ezt az előírást látni az egyéb higiéniai és biztonsági tételek – rendszeres kézmosás vagy –fertőtlenítés, folyamatos maszkviselés, maszkba vagy zsebkendőbe köhögés-tüsszentés, közös használati tárgyak kerülése, szellőztetés - mellett.
TUDÓSÍTÁS KICSIT MÁSKÉNT
Korlátozásokkal kell számolnia a média képviselőinek is Tokióban, a NOB rendelkezései azt is megváltoztatják, ahogyan tudósítani lehet a játékokról. Minden sajtótribünön és médiapozícióban kötelező lesz a távolságtartás, a forgatókönyv szerint a sajtó- és fotópozíciók kapacitásának átlag ötven százaléka elveszik. Ez jelentős csökkenés, így foglalási rendszert írnak elő minden helyszínre és eseményre: a kiküldött tudósítóknak előre le kell adni következő napi tervüket, a helyek kiosztásáról a szervezők döntenek.
A regisztrációs rendszer az eddig is alkalmazott "high-demand event" jegyelosztási szisztémán alapul. Minden olimpián megvannak a kiemelt érdeklődéssel kísért versenyek, amelyre még a média képviselői is csak extra jeggyel tudnak belépni. Olyan sportágakról, versenyszámokról van szó, amelyek esetében egy-egy szupersztár megkülönböztetett figyelmet kap, vagy amelyekben sok sportnagyhatalom jó. Ilyen kiemelt eseménynek számítottak például az úszódöntők, a női torna csapatverseny fináléja, a férfi kosárlabdatorna döntője, a férfi 100 méteres síkfutás döntője, a férfi labdarúgódöntő vagy a megnyitó és a záróünnepély. A külön jegyek a nemzeti olimpiai bizottságokon keresztül kerültek a tudósítókhoz, fotósokhoz, de a kvótákat központilag határozták meg.
A felvázolt rendelkezések kitérnek az interjúzásra, forgatások során alkalmazandó protokollra is. Egy akkora delegáció esetében, mint a magyar, nagyon rugalmasan kell tudósítani, attól függően, hogyan alakulnak az események a különböző helyszíneken, ezt most kényszerűségből egy sokkal merevebb rendszer váltja fel – nem lesz könnyű dolga a kiutazóknak.
OLTÁS: NEM KÖTELEZŐ, DE AJÁNLOTT
Korábbi cikkünkben foglalkoztunk azzal az etikailag érzékeny kérdéssel, hogy kapjanak-e soron kívül vakcinát az olimpiára utazó vagy olimpiai kiküldetésre esélyes sportolók. A NOB nem követeli meg a tokiói részvételhez az oltást, ám ajánlja azt.
"A NOB továbbra is erősen támogatja, hogy a kockázati csoportba tartozók, ápolók, orvosok és a társadalom biztonságát fenntartók kapják meg előbb a vakcinákat. A NOB kéri, hogy amint azok szélesebb körben is elérhetővé válnak, az olimpiai és paralimpiai csapatokat is oltsák be – hiszen ezek tagjai a nemzeti olimpiai bizottságok és nonprofit cégek nagyköveteként szolgálnak. A sport egyik szerepe annak népszerűsítése, hogy a biztonságos sportolás hozzájárul az egyének és közösségek egészségéhez és jólétéhez. Ezt az ENSZ közgyűlése is elfogadta, valamint kiemelte az olimpiai és paralimpiai játékok fontosságát" - fogalmaz az olimpiai playbook.
Szóval nem kell, de ajánlott, és kérik, hogy oltsák be a csapatokat, ha az lehetséges.
Magyarország az elsők között határozott a 2021-re halasztott nyári és a 2022-es téli olimpiára pályázó (a kvalifikációs sorozatokban még érintett) vagy oda már kijutott sportolók és velük dolgozó szakemberek oltásáról.
"A Magyar Olimpiai Bizottság a sportági szövetségekkel közösen egy 868 fős listát állított össze, amely azon neveket tartalmazza, akiknek van esélye a tokiói vagy a pekingi olimpián való részvételre. A lista nem tartalmaz egyetlen sportvezetőt sem, mivel az nem közvetlenül az olimpiai kiutazásra koncentrál, kizárólag az arra való felkészülésre" - tudatta közleményében a MOB.
A versenyzőket a MOB tájékoztatása szerint a Moderna vakcinájával kezdték beoltani január 29-én a Sportkórházban. Szintén beoltják az Európa-bajnokság előtt a magyar labdarúgó-válogatott tagjait. Az oltás önkéntes mind az olimpiai részvételre pályázók és olimpikonok, mind a futballisták esetében.
Az Izraeli Olimpiai Bizottság már beoltatta olimpiai delegációja felét, Szerbiában szintén elkezdték az olimpikonok oltását. Dél-Korea szintén beoltatja küldöttségét, csakúgy, mint Dánia. A német sportolók maguk mondtak nemet a soron kívüli oltásra: 1700 sportolót kérdezett meg a Német Olimpiai Bizottság, a 676 válasz 73 százaléka egyetértett azzal, hogy az olimpikonokat ne sorolják előre. A franciák szintén etikai alapon mondtak nemet, az Olasz Olimpiai Bizottság nem kér kivételes bánásmódot sportolóinak, a görögök szeretnék a teljes csapatot beoltatni, ám csak az egészségügyi dolgozók és idősek után. Mint láthatjuk, már most igen színes a döntések palettája.
A BIZTONSÁG ÁRA: LEGALÁBB 900 MILLIÓ
Az olimpia "koronavírus-biztossá" tételéhez szükséges intézkedések további pluszköltségeket jelentenek a szervezőknek, holott már így is igen magas az ötkarikás számla. A teljes büdzsé most 15.4 milliárd amerikai dolláron áll, legalábbis a szervezők szerint, mert egy kormányzati átvilágítás sokkal magasabb összeget (legalább 25 milliárdot) állapított meg. A komplett ötkarikás költségek kiszámítása hírhedten bonyolult, s attól függ, melyik szervezet mit minősít olimpiai költésnek... Az egyéves halasztás 2.8 milliárd dolláros költségnövekedést eredményezett, csak a COVID-ellenes intézkedések 900 millió dollárba kerülnek.
Az olimpia jelentette egészségügyi kockázatok és a folyamatos költségnövekedés a közvéleményt is szkeptikussá tette: a legutóbbi közvélemény-kutatáson a válaszolók 61 százaléka az esemény törlését vagy elhalasztását tartotta jó megoldásnak és csak 36 százaléka támogatta egyértelműen az olimpia megtartását. Igaz, ezek az adatok már javuló tendenciát mutatnak az ezt megelőző, kirívóan olimpiaszkeptikus eredményekhez képest... A NOB már korábban közölte: még egy halasztás elképzelhetetlen.
Nemcsak a presztízs és az olimpiai mozgalomba vetett hit, hanem óriási pénz is a tét. Pláne, hogy a NOB-nak csak két jól értékesíthető, nagy értékű eseménye van: a nyári és a téli olimpia. Immár mindkettő egy éven belül, az óra pedig ketyeg.
Hoppon maradhatnak
Az olimpiával kapcsolatos anyagi és egyéb befektetések akkorák, hogy a szervezőbizottság és a NOB számára aligha van más út hátra, mint az előre. A Nihon egyetem politológiaprofesszora, Ivai Tomoaki szerint az olimpia törlése brutális gazdasági hatással járna a rendező országban, a turisztikai és kapcsolódó szektorokban nagy lenne a kár. Tegyük hozzá: ha nem lehetnek jelen nézők és turisták – ez még nyitott kérdés –, akkor ugyanúgy hoppon marad a turisztikai szektor egy része, ráadásul az akkreditált személyeknek is megtiltották a turistáskodást az érkezés utáni két hétben. A törlés „arcvesztést” is jelentene, pláne úgy, hogy a 2022-es téli olimpiát Japán legnagyobb tradicionális riválisa, Kína rendezi meg Pekingben.
Olybá tűnik, televíziós eseményként menthető az olimpia – megtartása hatalmas megkönnyebbülés lenne mind a NOB-nak, mind a 2032-ig szóló közvetítési jogokért 2014-ben 7.65 milliárd amerikai dollárt plusz százmillió dolláros bónuszt fizető NBCUniversalnak, mind a szponzoroknak –, ám nagy kérdés, a helyiek mit profitálnak ebből. Az olimpiára Japánban 4.45, más országokban további 1 millió jegyet értékesítettek, zárt kapus rendezés esetén ezek visszafizetésével is foglalkozni kell. Egy törlés hatalmas csapás lenne a sportolóknak: a versenyzők mintegy 70 százaléka csak egyetlen olimpiára jut ki pályafutása során.
