Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


		
	
Székely Sarolta Székely Sarolta

Végtelen optimizmussal tekint a miniszterelnök az előttünk álló néhány hónapra és a munkájukat vesztők helyzetére. Olyanban bízik, ami egyáltalán nem jellemző, és csak keveseknek sikerült. 

Orbán Viktor hétfőn a parlamentben válaszolt az ellenzéki képviselők kérdéseire, melyek közül több is érintette a koronavírus-járvány miatt elbocsátott munkavállalók jövőbeli helyzetét. Magyarországon ugyanis extrém alacsony az álláskeresési járadékra átnevezett anyagi segítség jogosultsági ideje. Mindössze három hónapig jogosult rá az érintett, nagysága pedig a megelőző négy évben szerzett bruttó bértől függ, annak 60 százaléka, az ellátás felső korlátja pedig a mindenkori minimálbér.  

A jelenlegi rendkívüli körülmények között tehát joggal merült fel a jogosultsági idő és az ellátás összegének a növelése is, ez azonban Orbán Viktor és kormányának terveiben egyáltalán nem szerepel. Amin nincs is mit csodálkozni, lévén a kormányzati ideológiával ellentétes intézkedés lenne egy ilyen irányú döntés. És látszólag még a járvány gazdasági hatásai miatt kialakult helyzet sem elég nyomós indok arra, hogy ha csak átmenetileg is, de rendkívüli intézkedéseket hozzon a kormány a munkanélküli ellátásokat illetően.

Fotó: MTIFotó: MTI

Nyilvánvaló, hogy minden eszközzel távol akarja tartani magát a segély-osztogatásnak még csak a gondolatától is. Mint azt egy korábbi cikkünkben is megfogalmaztuk: a bértámogatással kapcsolatban csak olyan mértékig nyújt segítséget, ameddig az nem üt nagyobb lyukat a büdzsén annál, mintha ezeknek a személyeknek álláskeresési járadékot kellene fizetni. 

Ennek megfelelően hétfőn a parlamentben többször is nyomatékosította Orbán Viktor mi az egyetlen járható út, mi az egyetlen forgatókönyv, ami létezik: 

"Aki elveszítette a munkáját és "kiment alóla a munkanélküli segély", annak munkát fogunk biztosítani vagy a versenyszférában vagy az állami szektorban" - válaszolta Keresztes László, LMP-s képviselő kérdésére.

A tervek annyira kőbe vésettek, hogy már hetekkel korábban is a kormány arra ösztönözte a munkájukat elvesztőket, hogy "mihamarabb találjanak újat" maguknak. Bár márciusban a meglévő üres állások az elbocsátott dolgozók egy részét fel tudták szívni, ez csak a szerencsés időzítésnek köszönhető, mint a gyors elhelyezkedés realitásának. 2001-ig visszamenőleg ugyanis sose volt olyan, hogy az átlagos munkanélküliségi idő legalább a 6 hónapot megközelítse, nemhogy a három hónapot. 

Az idei első negyedév adatára még várni kell, viszont gyökeresen biztos nem változott a 2019. utolsó negyedévi adat, miszerint 

aki elveszítette a munkáját, átlagosan 10,2 hónapig nem talált újat. 

Ez ráadásul egy kivételesen kedvező adat, a korábbi negyedévekben rendre 12-15 hónap között volt a munkanélküliség átlagos időtartama Magyarországon. Egy évvel ezelőtt például 13,9 hónap. 

Mivel ez egy átlagérték, ez nem mindenki esetében igaz, vannak szerencsésebbek és olyanok, akik nagyon nehezen találnak maguknak új állást. A részletes adatok szerint 2019 végén a munkanélküliek kicsit több mint harmada volt az, aki 3 hónapon belül újra el tudott helyezkedni, és majdnem ugyanennyien voltak azok, akik 4-12 hónapig munkanélküliek. A munkanélküliek 10 százaléka pedig több mint két évig volt ebben a státuszban. 

A kormány tehát bár bízik a gazdaság gyors visszapattanásában, és úgy véli, a gazdaságmentő és munkahely-megtartó törekvések eredményesek lesznek, valójában ha az állásukat most elvesztőknek több mint a harmada el tudna helyezkedni három hónapon belül, akkor már az egy rendkívüli, eddigi trendeket merőben megtörő fejlemény lenne. Mindenesetre az ismert adatokból kiindulva a munkanélküliek szűk kétharmadára a 3 hónapos jogosultsági idő letelte után a közmunka várhat. Bár Orbán Viktor - konkrétan nem így fogalmazta meg, de - vélhetően a közfoglalkoztatási programokra gondolt, amikor azt mondta, hogy az állam adhat munkát azoknak, akik alól "kimegy a munkanélküli segély".

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá az első hónapban 390 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

 

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.