<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
4p

Végtelen optimizmussal tekint a miniszterelnök az előttünk álló néhány hónapra és a munkájukat vesztők helyzetére. Olyanban bízik, ami egyáltalán nem jellemző, és csak keveseknek sikerült. 

Orbán Viktor hétfőn a parlamentben válaszolt az ellenzéki képviselők kérdéseire, melyek közül több is érintette a koronavírus-járvány miatt elbocsátott munkavállalók jövőbeli helyzetét. Magyarországon ugyanis extrém alacsony az álláskeresési járadékra átnevezett anyagi segítség jogosultsági ideje. Mindössze három hónapig jogosult rá az érintett, nagysága pedig a megelőző négy évben szerzett bruttó bértől függ, annak 60 százaléka, az ellátás felső korlátja pedig a mindenkori minimálbér.  

A jelenlegi rendkívüli körülmények között tehát joggal merült fel a jogosultsági idő és az ellátás összegének a növelése is, ez azonban Orbán Viktor és kormányának terveiben egyáltalán nem szerepel. Amin nincs is mit csodálkozni, lévén a kormányzati ideológiával ellentétes intézkedés lenne egy ilyen irányú döntés. És látszólag még a járvány gazdasági hatásai miatt kialakult helyzet sem elég nyomós indok arra, hogy ha csak átmenetileg is, de rendkívüli intézkedéseket hozzon a kormány a munkanélküli ellátásokat illetően.

Fotó: MTIFotó: MTI

Nyilvánvaló, hogy minden eszközzel távol akarja tartani magát a segély-osztogatásnak még csak a gondolatától is. Mint azt egy korábbi cikkünkben is megfogalmaztuk: a bértámogatással kapcsolatban csak olyan mértékig nyújt segítséget, ameddig az nem üt nagyobb lyukat a büdzsén annál, mintha ezeknek a személyeknek álláskeresési járadékot kellene fizetni. 

Ennek megfelelően hétfőn a parlamentben többször is nyomatékosította Orbán Viktor mi az egyetlen járható út, mi az egyetlen forgatókönyv, ami létezik: 

"Aki elveszítette a munkáját és "kiment alóla a munkanélküli segély", annak munkát fogunk biztosítani vagy a versenyszférában vagy az állami szektorban" - válaszolta Keresztes László, LMP-s képviselő kérdésére.

A tervek annyira kőbe vésettek, hogy már hetekkel korábban is a kormány arra ösztönözte a munkájukat elvesztőket, hogy "mihamarabb találjanak újat" maguknak. Bár márciusban a meglévő üres állások az elbocsátott dolgozók egy részét fel tudták szívni, ez csak a szerencsés időzítésnek köszönhető, mint a gyors elhelyezkedés realitásának. 2001-ig visszamenőleg ugyanis sose volt olyan, hogy az átlagos munkanélküliségi idő legalább a 6 hónapot megközelítse, nemhogy a három hónapot. 

Az idei első negyedév adatára még várni kell, viszont gyökeresen biztos nem változott a 2019. utolsó negyedévi adat, miszerint 

aki elveszítette a munkáját, átlagosan 10,2 hónapig nem talált újat. 

Ez ráadásul egy kivételesen kedvező adat, a korábbi negyedévekben rendre 12-15 hónap között volt a munkanélküliség átlagos időtartama Magyarországon. Egy évvel ezelőtt például 13,9 hónap. 

Mivel ez egy átlagérték, ez nem mindenki esetében igaz, vannak szerencsésebbek és olyanok, akik nagyon nehezen találnak maguknak új állást. A részletes adatok szerint 2019 végén a munkanélküliek kicsit több mint harmada volt az, aki 3 hónapon belül újra el tudott helyezkedni, és majdnem ugyanennyien voltak azok, akik 4-12 hónapig munkanélküliek. A munkanélküliek 10 százaléka pedig több mint két évig volt ebben a státuszban. 

A kormány tehát bár bízik a gazdaság gyors visszapattanásában, és úgy véli, a gazdaságmentő és munkahely-megtartó törekvések eredményesek lesznek, valójában ha az állásukat most elvesztőknek több mint a harmada el tudna helyezkedni három hónapon belül, akkor már az egy rendkívüli, eddigi trendeket merőben megtörő fejlemény lenne. Mindenesetre az ismert adatokból kiindulva a munkanélküliek szűk kétharmadára a 3 hónapos jogosultsági idő letelte után a közmunka várhat. Bár Orbán Viktor - konkrétan nem így fogalmazta meg, de - vélhetően a közfoglalkoztatási programokra gondolt, amikor azt mondta, hogy az állam adhat munkát azoknak, akik alól "kimegy a munkanélküli segély".

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.